A kultúránk maga a „kultúra”

"A külföldi vizsgálatok közül a legismertebb a 2000-ben elvégzett Semino-féle sorozat.

Ez mérföldkő a nemzetközi összehasonlítások terén.

Az Egyesült Államokban megjelenő Science-ben Semino és 16 munkatársa közleményt tett közzé.

Népünk vonatkozásában az általuk elvégzett Y-kromoszómás vizsgálatok szerint a magyar férfiak  60 %-a az EU-19-es őskőkorszakbeli ősapa leszármazottja. További 13,3 százaléka az EU-18, 11 százaléka az EU-7 és 8,9 százaléka az EU-4 ősapa utódja.
A jelenlegi magyar férfiak 93,3 százaléka négy ősapától ered és 73,3 százaléka az őskőkorszakban itt élt férfiak utódja. 

Az uráli népekre jellemző TAT EU-13 +EU-14 a magyarokból hiányzik, így a magyar nép ősei körülbelül negyvenezer évvel ezelőtt Európában az első őstelepesek között voltak.

A magyar nép ma Európa egyik legkarakterisztikusabban elhatárolható népessége, amire az EU-19 őskőkori genetikai marker igen magas százalékaránya mutat.  Genetikai szinten igazolható rokonaink a lengyel, az ukrán és a horvát nép. Tehát a mai magyarság genetikai összetételében egyértelműen kimutatott az európai jelleg, az ázsiai viszont teljesen hiányzik.
Ebből az következik, hogy a honfoglalás kori Magyarország lakossága biológiailag szinte kizárólag európai eredetűekből állt.

Tehát nem honfoglalás történt, hanem Árpádék csak visszatértek az Európa 1-et létrehozó magyarok közé. A párizsi Sorbonne egyetem nyelvészei számítógépes összehasonlító elemzés segítségével megvizsgálták az összes élő és holt nyelvet.  Kíváncsiak voltak melyik nyelv őrzött meg a legtöbbet az ősműveltség nyelvéből, az ősi etimonokból.
Az eredmény megdöbbentette a tudósokat is. Az angol nyelv 4, a latin 5, a héber 5, az indiai 9, a tibeti 12, a szanszkrit 12, az ótörök 26, a magyar pedig 68 százalék ős etimont tartalmaz!

Ez a magas arány újabb bizonyítéka a magyar kultúra és nyelv ősiségének.

Tehát a magyar nyelvnek nem kellett soha senkitől szavakat és kultúrát szereznie, hisz a mi nyelvünk maga a nyelv.

A kultúránk maga a "kultúra."

Sziasztok!

Lemondás miatt van még 3 hely a táborban.

Mielőbb jelentkezzetek, ha érdekel benneteket!

www.angyalsziv.hu

Szépet! Péter

A cím egy nagyon fontos keresztény szabály, ha úgy tetszik törvény második fele. Ha ismerjük az elejét, akkor sincs könnyű dolgunk a megvalósításkor. Egy másik alaptörvény szerint: „Mint fent úgy lent, mint kint úgy bent.” Ha az igaz, hogy mint kint, úgy bent, akkor a fordítottja is. Mint bent, úgy kint. Nagyszerű dolog ez, bár sokszor elkeseríthet bennünket. Ezek szerint ugyanis, ha a környezetünkben megjelenik egy probléma, akkor az nagy valószínűséggel megtalálható bennünk is. Nagy valószínűséggel? Még kimondani is nehéz, hogy BIZTOSAN! Pedig így van! A jelenséget tükrözésnek is hívjuk.

A környezetünk tükrözi, a mi belső valóságunkat!

Sokan mondják az ezoterikus irodalomban, hogy aki önmagát nem tudja szeretni, az mást se. De ne merészkedjünk elsőre ilyen messzire. Induljunk ki abból, hogy az aki nem tud magában egyedül meglenni, aki nem viseli el a saját társaságát, az mással, azaz közösségben sem képes kiegyensúlyozottan létezni. Látszólag ez egy könnyedebb megállapítás, de valójában nem az.

Fiatal koromban rengeteg zenét hallgattam. Nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a nap 10 órájában biztosan szólt a zene. Tanuláshoz, olvasáshoz, reggeli és esti készülődéshez, sőt az elalváshoz is. Később a reggeli rádió hallgatás volt nagyon fontos. A zenehallgatás csökkent, majd szinte csak a kocsiban, az utazás idejére korlátozódott. Napjainkban pedig egyre többször veszem észre, hogy már a kocsiban is elfelejtem a zenét bekapcsolni és reggel is csendben készülök. Nagy változás ez, ahhoz képest, hogy valamikor sehová sem mentem walkman nélkül. Több városhoz, könyvhöz kötődik zenei élményem ebből az időből. Látszik, hogy valami megváltozott. Megnőtt a csend körülöttem. Csökkent a „zaj”. Növekszik bennem az igény a csendre. A csendben jobban lehet figyelni. Több érzés, gondolat tűnik fel. Ha merünk csendben lenni, figyelni, érdekes dolgokat tudhatunk meg a világról, és főleg magunkról. Ha többet tudunk magunkról, akkor jobban megismerjük magunkat. Az önismeret segíti a jó és helyes döntést. Tehát a csend hasznos. Segít! Legkönnyebben egyedül hozható létre, hiszen ilyenkor nincs aki hozzánk szóljon, nem tereli el a figyelmünket semmi rajtunk kívülálló dolog, vagy személy.

Az őszinteség mentén, csendben eljuthatunk egy olyan önismereti állapotba, hogy pontosan tudjuk, kik vagyunk, mi a jó nekünk, mi az amit nem szeretünk, mi az amiről tudjuk, hogy nem lenne jó, ha velünk megtörténne… Így könnyebb dolgunk van, ha a kezdetekkor megfogalmazott szabály, törvény szerint szeretnénk eljárni:

„Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!” – Jézus Krisztus

A „mint kint úgy bent” szabály arra való, hogy segítségével, felismerjük a jeleket, amit magunknak küldünk. Felismerjük, azt, amivel még dolgunk van, amit ki kell simítanunk az életünkben, hogy ne torzítson a tükör. Ha ez megtörténik és az Isteni fényt, torzítás mentesen tükrözzük a világba, akkor képesek leszünk arra, hogy a legfőbb Krisztusi szabályt betartsuk: Amit nem kívánsz magadnak, azt ne tedd meg mással!

Erre aztán sok gyakorlati példát is hozhatunk. A szerelmeskedés során szívesen teszünk a párunk kedvére. Nagyon nehéz a dolgunk, ha a másik fél sem tudja mi a jó neki, mit és hogyan szeret. Hogyan tudnak minket kényeztetni, ha mi sem tudjuk, mi okoz nekünk örömet, mi az ami számunkra izgató, mi fokozza gyönyörünket.

Ha magunknak nem engedjük meg, hogy pihenjünk, kikapcsolódjunk, akkor vajon a társunknak megengedjük-e majd? Megértjük-e egyáltalán a benne felmerülő igényt, az egyedüllétre, a csendes befelé fordulásra? Vagy azt várjuk majd tőle, hogy egyfolytában velünk foglalkozzon, minket ajnározzon. Ha magunk tudunk ünnepelni, ha értékeljük a teljesítményünket, akkor a másik fél erőfeszítéseit is a helyén kezeljük majd, megfelelő értéket tulajdonítva neki. Se egyik, se másik irányba nem esünk majd túlzásba.

Ha nem ismerjük magunkat és a saját igényinket, ha nem tudjuk, mi az amire vágyunk, mert mondjuk nem mertük megpróbálni és nem vagyunk abban biztosak, hogy igazán akarjuk, vagy nevetségesnek, értéktelennek tartjuk vágyainkat, akkor ez egy bizonyos önbecsülési problémát is mutat. Az önbecsülés, az önbizalomhiány megakadályozza, hogy a magunk kedvére tegyünk, vagy vágyainkat kifejezzük, és így más se lesz képes nekünk megadni amire vágyunk. Sajnos az „Érdemes vagy arra…” gondolatot a mai média teljesen kiforgatta. A „Mert megérdemled” szlogenné alakított verzió, kimondva és kimondatlanul, nem a kívánt önértékeléses, önismerettel teli, őszinte, a szabálynak megfelelő életet idézi meg, hanem az önző, másokon akár átgázolni is képes, vágyait bármi áron teljesítő, napjaink, magányos, hősét vetíti előre. Aki az anyagban fogant és annak foglya is maradt, távol minden Istenitől, magasztostól, szeretettelitől.

Az önbizalom hiányos embereknek a következő feladatot adom. Állj naponta kettőször 10 percet a tükör előtt. Meztelenül. Nézd meg ki vagy! Milyen a tested? Figyeld meg, tapogasd meg és barátkozz meg vele! Tudd, hogy a tested a társad ebben az életben. A társad. Hordoz, segít, fenntartja a földi létezéshez szükséges formát. Érzékszerveiden keresztül, örömet nyújt. A „meztelen” szó elhangzásakor kezdenek megriadni a fejlődni vágyók. Pedig az a minimum, hogy magunk előtt nem öltünk maszkot, „mezt”. A teremtésünknek megfelelően, önmagunkat vállalva kell odaállnunk, magunk elé.

A gyakorlatnak van egy további lépcsője. Ezt is javaslom mindenkinek, bár ekkor már igazán nagy a csend. A javaslat szerint, ha valakinek gondja van a szexualitásával, akkor szükségszerű, hogy a teste érintését, a vele való barátkozást olyan szemszögből is folytassa, hogy mi az ami tetszik, mi nem, mi izgató, mi fájdalmas, mi okoz örömöt, stb…? Ennek a folyamatnak része lesz, az is, hogy a gyakorló önmagát megismerve, örömöt is szerezzen magának. A hölgyek esetében ez sokat segít az orgazmus elérésében, a férfiaknál pedig a magömlés kontrollálásában. Az önmaga testét, a saját szexualitását ismerő felek, könnyebben jutnak el egy olyan összhanghoz a szeretkezés közben, amely lehetővé teszi a teljes összeolvadást, a teljességet. Az Isten közeli élmény csak abban az esetben jön létre, ha a felek úgy tudnak viselkedni, ahogyan a szerepük megkívánja és eközben saját határukat is elvesztve élik meg az eggyé válást. Ilyen esetekben a felek sejtjeikben érzik a másikat. Nem törődnek technikai részletekkel, nem vesznek el a fizikai megvalósulásban, hiszen jól ismerik magukat és egymást apró érintésekkel, érzésekkel irányítva élik a pillanatot. Egy átlagos, 5-7 perces szeretkezés alatt ez sok esetben lehetetlen. A szexualitásunkat magasabb szintre úgy emelhetjük, hogy az említett módon, önmagunkat és igényeinket megismerve kiteljesedett nőként, vagy férfiként lépünk az igaz szerelemben, szexuális kapcsolatra, közösen elérve az Isteni teljességet.

Havi témánk az „önkielégítés”. Rázós téma, mert nem merünk beszélni a szexualitásunkról. Pedig az írásomból látszik, hogy az „önkielégítés”, az „add meg magadnak…”, nem más, mint egy önismereti út. Az önismeret elengedhetetlen az önbecsüléshez vezető úton. Sőt, az is jól látszik, hogy az élet minden területén az Isteni törvénynek megfelelően, elkerülhetetlen. Bármiről tesszük fel a kérdést, tud-e valaki úgy szeretni, ha magát nem szereti, vagy tud-e valaki úgy bízni, ha magában nem bízik… Mindenhol arra a végszóra jutunk: …MINT ÖNMAGADAT! Azaz az összes területet érintve láthatjuk ennek az igazságát, persze a legrázósabbat a szexualitást is beleértve. Pedig erre a területre is igaz a szabály, éppen úgy, mint a többire.

Azt már rengetegszer tárgyaltuk, hogy hagyományunk szerint az Isten csak jót teremtett. El tudjuk-e azt képzelni, hogy a szeretkezés, ami jó, örömet okoz, az tilos dolog lenne? Elképzelhető-e az, hogy az út, ahogyan eljutunk addig amíg, az igaz szerelemben, szeretkezés közben elérhetjük a teljességet, egy Isten közeli állapotot, az az út bűnös? Nem hiszem, hogy bármi, ami az önismeretet segíti és másnak kárt nem okoz bűn, vagy nem kívánatos dolog lenne az Isten világában.

Így aztán bátran buzdítok mindenkit: Önismeretre fel! Mindenki induljon a számára feladatot tartogató irányba, ismerje meg önmagát, hogy egyenlő mértékben adhasson és kaphasson, mindenki örömére!

Somogyi Péter

Lélekszerelő

A cím egy nagyon fontos keresztény szabály, ha úgy tetszik törvény második fele. Ha ismerjük az elejét, akkor sincs könnyű dolgunk a megvalósításkor. Egy másik alaptörvény szerint: „Mint fent úgy lent, mint kint úgy bent.” Ha az igaz, hogy mint kint, úgy bent, akkor a fordítottja is. Mint bent, úgy kint. Nagyszerű dolog ez, bár sokszor elkeseríthet bennünket. Ezek szerint ugyanis, ha a környezetünkben megjelenik egy probléma, akkor az nagy valószínűséggel megtalálható bennünk is. Nagy valószínűséggel? Még kimondani is nehéz, hogy BIZTOSAN! Pedig így van! A jelenséget tükrözésnek is hívjuk.

A környezetünk tükrözi, a mi belső valóságunkat!

Sokan mondják az ezoterikus irodalomban, hogy aki önmagát nem tudja szeretni, az mást se. De ne merészkedjünk elsőre ilyen messzire. Induljunk ki abból, hogy az aki nem tud magában egyedül meglenni, aki nem viseli el a saját társaságát, az mással, azaz közösségben sem képes kiegyensúlyozottan létezni. Látszólag ez egy könnyedebb megállapítás, de valójában nem az.

Fiatal koromban rengeteg zenét hallgattam. Nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a nap 10 órájában biztosan szólt a zene. Tanuláshoz, olvasáshoz, reggeli és esti készülődéshez, sőt az elalváshoz is. Később a reggeli rádió hallgatás volt nagyon fontos. A zenehallgatás csökkent, majd szinte csak a kocsiban, az utazás idejére korlátozódott. Napjainkban pedig egyre többször veszem észre, hogy már a kocsiban is elfelejtem a zenét bekapcsolni és reggel is csendben készülök. Nagy változás ez, ahhoz képest, hogy valamikor sehová sem mentem walkman nélkül. Több városhoz, könyvhöz kötődik zenei élményem ebből az időből. Látszik, hogy valami megváltozott. Megnőtt a csend körülöttem. Csökkent a „zaj”. Növekszik bennem az igény a csendre. A csendben jobban lehet figyelni. Több érzés, gondolat tűnik fel. Ha merünk csendben lenni, figyelni, érdekes dolgokat tudhatunk meg a világról, és főleg magunkról. Ha többet tudunk magunkról, akkor jobban megismerjük magunkat. Az önismeret segíti a jó és helyes döntést. Tehát a csend hasznos. Segít! Legkönnyebben egyedül hozható létre, hiszen ilyenkor nincs aki hozzánk szóljon, nem tereli el a figyelmünket semmi rajtunk kívülálló dolog, vagy személy.

Az őszinteség mentén, csendben eljuthatunk egy olyan önismereti állapotba, hogy pontosan tudjuk, kik vagyunk, mi a jó nekünk, mi az amit nem szeretünk, mi az amiről tudjuk, hogy nem lenne jó, ha velünk megtörténne… Így könnyebb dolgunk van, ha a kezdetekkor megfogalmazott szabály, törvény szerint szeretnénk eljárni:

„Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!” – Jézus Krisztus

A „mint kint úgy bent” szabály arra való, hogy segítségével, felismerjük a jeleket, amit magunknak küldünk. Felismerjük, azt, amivel még dolgunk van, amit ki kell simítanunk az életünkben, hogy ne torzítson a tükör. Ha ez megtörténik és az Isteni fényt, torzítás mentesen tükrözzük a világba, akkor képesek leszünk arra, hogy a legfőbb Krisztusi szabályt betartsuk: Amit nem kívánsz magadnak, azt ne tedd meg mással!

Erre aztán sok gyakorlati példát is hozhatunk. A szerelmeskedés során szívesen teszünk a párunk kedvére. Nagyon nehéz a dolgunk, ha a másik fél sem tudja mi a jó neki, mit és hogyan szeret. Hogyan tudnak minket kényeztetni, ha mi sem tudjuk, mi okoz nekünk örömet, mi az ami számunkra izgató, mi fokozza gyönyörünket.

Ha magunknak nem engedjük meg, hogy pihenjünk, kikapcsolódjunk, akkor vajon a társunknak megengedjük-e majd? Megértjük-e egyáltalán a benne felmerülő igényt, az egyedüllétre, a csendes befelé fordulásra? Vagy azt várjuk majd tőle, hogy egyfolytában velünk foglalkozzon, minket ajnározzon. Ha magunk tudunk ünnepelni, ha értékeljük a teljesítményünket, akkor a másik fél erőfeszítéseit is a helyén kezeljük majd, megfelelő értéket tulajdonítva neki. Se egyik, se másik irányba nem esünk majd túlzásba.

Ha nem ismerjük magunkat és a saját igényinket, ha nem tudjuk, mi az amire vágyunk, mert mondjuk nem mertük megpróbálni és nem vagyunk abban biztosak, hogy igazán akarjuk, vagy nevetségesnek, értéktelennek tartjuk vágyainkat, akkor ez egy bizonyos önbecsülési problémát is mutat. Az önbecsülés, az önbizalomhiány megakadályozza, hogy a magunk kedvére tegyünk, vagy vágyainkat kifejezzük, és így más se lesz képes nekünk megadni amire vágyunk. Sajnos az „Érdemes vagy arra…” gondolatot a mai média teljesen kiforgatta. A „Mert megérdemled” szlogenné alakított verzió, kimondva és kimondatlanul, nem a kívánt önértékeléses, önismerettel teli, őszinte, a szabálynak megfelelő életet idézi meg, hanem az önző, másokon akár átgázolni is képes, vágyait bármi áron teljesítő, napjaink, magányos, hősét vetíti előre. Aki az anyagban fogant és annak foglya is maradt, távol minden Istenitől, magasztostól, szeretettelitől.

Az önbizalom hiányos embereknek a következő feladatot adom. Állj naponta kettőször 10 percet a tükör előtt. Meztelenül. Nézd meg ki vagy! Milyen a tested? Figyeld meg, tapogasd meg és barátkozz meg vele! Tudd, hogy a tested a társad ebben az életben. A társad. Hordoz, segít, fenntartja a földi létezéshez szükséges formát. Érzékszerveiden keresztül, örömet nyújt. A „meztelen” szó elhangzásakor kezdenek megriadni a fejlődni vágyók. Pedig az a minimum, hogy magunk előtt nem öltünk maszkot, „mezt”. A teremtésünknek megfelelően, önmagunkat vállalva kell odaállnunk, magunk elé.

A gyakorlatnak van egy további lépcsője. Ezt is javaslom mindenkinek, bár ekkor már igazán nagy a csend. A javaslat szerint, ha valakinek gondja van a szexualitásával, akkor szükségszerű, hogy a teste érintését, a vele való barátkozást olyan szemszögből is folytassa, hogy mi az ami tetszik, mi nem, mi izgató, mi fájdalmas, mi okoz örömöt, stb…? Ennek a folyamatnak része lesz, az is, hogy a gyakorló önmagát megismerve, örömöt is szerezzen magának. A hölgyek esetében ez sokat segít az orgazmus elérésében, a férfiaknál pedig a magömlés kontrollálásában. Az önmaga testét, a saját szexualitását ismerő felek, könnyebben jutnak el egy olyan összhanghoz a szeretkezés közben, amely lehetővé teszi a teljes összeolvadást, a teljességet. Az Isten közeli élmény csak abban az esetben jön létre, ha a felek úgy tudnak viselkedni, ahogyan a szerepük megkívánja és eközben saját határukat is elvesztve élik meg az eggyé válást. Ilyen esetekben a felek sejtjeikben érzik a másikat. Nem törődnek technikai részletekkel, nem vesznek el a fizikai megvalósulásban, hiszen jól ismerik magukat és egymást apró érintésekkel, érzésekkel irányítva élik a pillanatot. Egy átlagos, 5-7 perces szeretkezés alatt ez sok esetben lehetetlen. A szexualitásunkat magasabb szintre úgy emelhetjük, hogy az említett módon, önmagunkat és igényeinket megismerve kiteljesedett nőként, vagy férfiként lépünk az igaz szerelemben, szexuális kapcsolatra, közösen elérve az Isteni teljességet.

Havi témánk az „önkielégítés”. Rázós téma, mert nem merünk beszélni a szexualitásunkról. Pedig az írásomból látszik, hogy az „önkielégítés”, az „add meg magadnak…”, nem más, mint egy önismereti út. Az önismeret elengedhetetlen az önbecsüléshez vezető úton. Sőt, az is jól látszik, hogy az élet minden területén az Isteni törvénynek megfelelően, elkerülhetetlen. Bármiről tesszük fel a kérdést, tud-e valaki úgy szeretni, ha magát nem szereti, vagy tud-e valaki úgy bízni, ha magában nem bízik… Mindenhol arra a végszóra jutunk: …MINT ÖNMAGADAT! Azaz az összes területet érintve láthatjuk ennek az igazságát, persze a legrázósabbat a szexualitást is beleértve. Pedig erre a területre is igaz a szabály, éppen úgy, mint a többire.

Azt már rengetegszer tárgyaltuk, hogy hagyományunk szerint az Isten csak jót teremtett. El tudjuk-e azt képzelni, hogy a szeretkezés, ami jó, örömet okoz, az tilos dolog lenne? Elképzelhető-e az, hogy az út, ahogyan eljutunk addig amíg, az igaz szerelemben, szeretkezés közben elérhetjük a teljességet, egy Isten közeli állapotot, az az út bűnös? Nem hiszem, hogy bármi, ami az önismeretet segíti és másnak kárt nem okoz bűn, vagy nem kívánatos dolog lenne az Isten világában.

Így aztán bátran buzdítok mindenkit: Önismeretre fel! Mindenki induljon a számára feladatot tartogató irányba, ismerje meg önmagát, hogy egyenlő mértékben adhasson és kaphasson, mindenki örömére!

Somogyi Péter

Lélekszerelő

Ebben az életünkben itt, a Földön olyan életet választunk magunknak, amely meghatározza nemi hovatartozásunkat. Férfinak vagy nőnek születünk. A dualitás világában ez a tény meghatározza az életfeladatunk egy jelentős részét. Teljesen biztos, hogy aki férfinak születik, annak az életében fontos, hogy megvalósítsa a férfiként való életet. Nőként pedig a női feladatok megélése is bele tartozik az életünkbe.

A mi világunkban a férfi a teremtő. Ő képviseli a teremtő erőt. A nő a befogadó, alakadó.

Természetesen ennek több jele is van. Ha a szexualitásunk folyamatát nézzük, megvalósul benne a magyar hagyományban több alakban is megőrzött napkereszt, körkereszt által mutatott teremtési modell. A Körkereszt közepén található pontban lép be a teremtő Isten a mi világunkba. Az Isten, férfi jellege. Az őt körülvevő pedig az Isten, női jellege, amely körülveszi, befogadja a teremtő erőt. A hagyományunkban, de persze rengeteg más népnél is a Nap a férfi Isteni erő szimbóluma. A Föld pedig a női Isteni erőt jelképezi. A teremtő napsugár megvilágítva a Földet, az anyagot, megtermékenyíti azt. A megtermékenyített Föld, anyag pedig fejlődésnek indul és létrehozza, ÖNMAGÁBÓL, nálunk embereknél, a saját testéből és véréből, a teremtés gyümölcsét, a mi esetünkben a gyermeket.

A folyamat a fennmaradásunk záloga. Elvetni badarság. A külsődleges nemi jellegek miatt, lelki alkatunk miatt, ellene küzdeni felesleges. Sokan kérdezik, hogy nem lehet-e, hogy a pár, jól kijön egymással annak ellenére, hogy fordítottan élik a szerepeiket. De lehet. A két fél jól elvan, megértik, kiegészítik egymást. Csak egy kérdés merül fel. Vajon a női szerepet élő férfi, és a férfi szerepet élő nő, hogyan tudja beteljesíteni az életfeladatát? Azt állítjuk, hogy nincsenek véletlenek. Mindennek oka van ami történik, akkor az vajon ok nélküli, ha valaki nőnek vagy férfinak születik? Vajon az amolyan véletlen? Ebben az esetben nem az van, hogy születésünk előtt tudatosan választjuk meg a nemünket? Pont ez az egy dolog lenne VÉLETLEN, valami ok nélküli tévedés? NEM HISZEM.

Ott tartunk, hogy születünk. Férfinak vagy nőnek. Férfiként teremtünk, nőként befogadunk, alakot adunk. Sokszor kérdezik, honnan tudhatjuk nőként, mi a helyes, hogyan viselkedjünk, a szerepünknek megfelelően. A dolog egyszerű. Ha a befogadás, az alakadás irányítja a döntéseinket, a viselkedésünket, akkor helyesen járunk el. A férfiaknál, éppen ilyen a teremtés. Ha teremtőként tesznek, akkor helyesen járnak el.

A párkapcsolatban a teljességet, az egységet, a férfi és a nő közössége, az ő összeolvadásuk adja. A család egysége csak addig áll fenn, amíg ez a közösség működik. Közben viszont a férfi és a nő egységének fenntartása mellett, a családban a férfi és a nő közössége, a számára legfontosabbat, szerelmük gyümölcsét, a gyermeket segíti. Azért, hogy ő is elkezdhesse a saját önálló életét, ha eljön az idő. Ebben az időszakban, amely 21 évig tart, a felek (férj=fél és a fele-sége) különböző módon járulnak hozzá a  gyermekük fejlődéséhez. A gyerek, 21 éves koráig, az anya különböző energia testeit használja. 21 éves korára válik le teljesen az Édesanyjától. Ez az összehangoltság az oka annak, hogy az anyák, mindig megsejtik, megérzik, ha a gyermekükkel valami baj történik.

Nagyon érdekes az a gondolatsor, amely a paradicsomi kiűzetés történetét taglalja. Vajon tudjuk-e, miért a nő az akit a sátán megront, megdumál, aki miután beleharap az almába, rábeszéli a férfit is a kóstolóra. Ugye milyen ismerős a folyamat? Hányszor történik ez meg velünk azóta is, újra és újra. De félreértés ne essék, ettől a nő nem lesz bűnös, mint azt már oly sokan kikerekíteni szándékoztak az eseményből. Nem ő a hibás a paradicsomból történő kiűzetésünk miatt! Ő csak valamilyen, aminek rengeteg előnye és hátránya is van, vagy lehet.

A történet a következő:

A sátán, a fő gonosz, alakot vált. Kígyóvá változik. Kígyó képében megközelíti az emberpárt. Rábeszéli Évát, hogy vegyen a tudás fájának a gyümölcséből és kóstolja meg azt. A kóstoló után az oda érkező férfit, a nő, rábeszéli, hogy ő is egyen a gyümölcsből, az almából. Sikerrel. (És még azt mondják, egyes hölgyek, hogy nem boldogulnak a férfiakkal, nincsenek rájuk hatással! Érdekes.) A rábeszélés sikerrel jár, és a mi emberpárunk hírtelen a paradicsomon kívül találja magát.

De vajon miért a NŐT? Miért nem a férfi az akit a sátán megkísért. Azt már tudjuk, a férfi a teremtő. Párkereső hölgyeknek azt ajánljuk, hogy napszerű férfit válasszanak maguknak. Napszerűt, akinek van ügy az életében. A férfi, a teremtő, aki Isteni szimbólumok szerint a naphoz tartozik. Arra is figyel, felfelé. A nő a befogadó, az alakadó. Szimbóluma a Föld. (a hagyományban szoknyát hord, a Föld felé nyitott) Feltűnik? ALAKADÓ. Mit tesz a sátán? Alakot vált. Hoppá! Van bennünk valami közös. Az alakkal kapcsolatos valami. A nő aki alakadó, hiszen testéből és véréből lesz a férfivel közös szerelmük gyümölcsének teste és vére. A nő, aki alakadó, az ANYAG URA! Bizony az anyag ura, amit az a szavunk tökéletesen kifejez, ahogyan a nőt hívjuk, ha megtörténik vele, általa a csoda: ANYA, ÉDESANYA. A gyermekvállalással, az ANYASÁG felvállalásával lesz a nőből, ANYA, az ANYAG URA. Amíg ezt nem vállalja, teszi, addig „csak” nő. Még nem tette meg azt amire igazán képes. Amire csak ő képes, senki más az ember világában. A beteljesített női élet az ANYASÁGBAN, az anyag uralásába, az anyagi világ feletti uralkodásban teljesedik ki.

Így aztán én csak bíztatni tudom a hölgyeket, vágjanak bele, bátran vállalják, leszületésük egyik legcsodálatosabb feladatát, az anyaságot! Természetesen egy napszerű férfi mellett, de talán erről egy másik írásban.

Somogyi Péter

lélekszerelő

Tábor az Isten tenyerén

Kedves Táborozók!

Egy olyan táborra hívunk benneteket, ahol egy hétig a magyar hagyományon keresztül juthattok közelebb Önmagatokhoz!

A tábor helyszíne:

Csopak, Ifjúsági Üdülő

Időpont:

 2010. július 18-25 (8nap, 7éjszaka)

A várható program:

v     Reggeli

v     de.:

 előadás (Félelmeink felismerése és megoldása a magyar hagyomány alapján)

v     ebéd

v     du.:

o       kézműves (női képességek fejlesztése)

o       íjászat, mozgás férfiaknak, alaperők képzése

o       tánctanulás (páros viszonyok, közösség és egyén kapcsolata…)

v     vacsora

v     esti program:

o       tánc, beszélgetés...

Tervezünk strandolást is illetve kirándulást. (A pontos programot később küldjük)

Ár:

 1.        43.400 Ft/fő

Tartalmazza: szállás (4+6 fős zuhany a folyosón elhelyezés)

                        étkezés

                        anyagköltség

2.                 49.000 Ft/fő

Tartalmazza: szállás (2+2 ágyas zuhanyzós elhelyezés)

                        étkezés

                        anyagköltség

A tábort vezetik:

Somogyi Péter - lélekszerelő
Fajd Flóra - mozgás és táncpedagógus
Kalmár Zita – játszóház-vezető

Fizetés:

Előleg: 50% a jelentkezéskor

            Fennmaradó 50% 2 héttel a tábor előtt az az július 5-ig

Várom a jelentkezéseteket május 15-ig!

Szép napokat kívánok!

Flóra, Péter

Arany egyenlő gazdagság. Arany, hatalom.

Vajon értékmérő szerepe miatt oly fontos nekünk? Vajon ez az értékmérő szerep az, amiért a gazdagságot szimbolizálja a társadalmunkban?

Az arany, mint fizető eszköz, mint pénz, sokáig nagyon fontos szerepet töltött be. Egészen a huszadik század második feléig, még a nemzeti bankok is az aranyfedezet mentén gazdálkodtak. Adtak ki és vontak be pénzt. Arany fedezet volt a bankokban. Ez mára ugyan megszűnt, de a köztudatban betöltött szerepe ettől nem változott.

A aranynak mint fémnek azonban más szerepe is volt, van. Az uralkodók (akik hajdanán Istentől nyerték el hatalmukat), a hatalmasok ékszerei is ebből készültek. Díszítésre használták, amely esetben a hatalmat hivatott megjeleníteni. A viselőjén az arany segítségével látszott, mekkora hatalmat képvisel. Sok esetben még ma is meg van ez a szerepe. Egyes népcsoportoknál kirívóbb, másoknál nem annyira. Van ahol a mennyiség, van, ahol a megmunkáltság számít. Sokszor variálják, karát szerint, szín szerint. Vörös arany, sárga és fehér. De mind arany.

Sokáig a szkítákat sima egyszerű nomád népnek tekintették. Amióta feltárták vezetőik temetkezési dombjait, a kurgánokat, sokat változott ez a kép. Ugyanis nagyon gazdag arany leletekre bukkantak. Nem csak mennyiségben, de megmunkáltságában is egyedülálló a megtalált kincs, amely nem csak anyagi hanem kulturális gazdagságot is mutat. Szóval az aranynak köszönhetően megváltozott a sokunk által őseinknek tekintett népcsoport megítélése is. Sokkal kívánatosabb rokonság ma már a szkíta rokonság mint annak előtte.

Vajon hányan tudják, hogy az avar birodalom bukása nagy gazdasági fellendülést hozott Európának. Nagy Károly legyőzve az avarokat, akik szintén őseink, 30 társzekér aranyat szállított el a legyőzött országból. Árpáddal érkező hont visszafoglaló törzseink kalandozásai sem a rablásról szóltak, hiszen nem egyszerűen a legközelebbi nagyvárosokat dúlták fel, hanem sokszor kis jelentéktelen kolostorokat is meglátogattak, akár a messzi távolban is. Én úgy szoktam fogalmazni, hogy nem tettek mást, mint visszagyűjtötték a nagypapa aranyóráit, amelyet a jó Nagy Károly osztogatott szét szerte Európában.

Azt vajon tudjuk-e, hogy az 1300-as években a magyar király éves jövedelme aranyban 17000t volt. Utána következett az angol király, a maga 9000t-val, majd a francia, 6000t-val. Tehát ekkor, Anglia és Franciaország együtt kevesebb jövedelemmel rendelkezett, mint a mi hazánk. Ezüstben még nagyobb volt az eltérés. Gondoltuk volna, hogy hazánk ekkora hatalom volt a korabeli Európában? Nem hiszem, mert a Habsburg óta nem szól másról a másoktól kapott okításunk mint, hogy „merjünk kicsik lenni”. Eddig ez jól sikerült, de talán most már eljutunk oda sokan, hogy az egyéni boldogulásunkat megtalálva a közösség felemelkedését szolgáljuk, jó példával, útmutatással.

De ehhez talán nem árt megvizsgálnunk azt vajon miért is fontos nekünk az arany? Egyet, az értékmérő részt, már említettem. Pénzt vertek belőle. Ha jó volt az aranytartalma, akkor jó pénz volt, tartotta az értékét, amelyet a benne lévő arany mennyiség adott. Később a papírpénz megjelenésével, már csak fedezeti értéke volt, de ez is nagyon számított. Napjainkban is van még arany érme gyártás, de nem fizető eszközként, hanem, emlék tárgyként, értékes adományként, elismerésként szerepel.

Ékszereket továbbra is gyártanak belőle, rengeteg formában, variálva, magában, féldrága- és drágakövekkel. Sok családban az ilyen ékszereket alkalomra adják, de számolnak vele, hogy nehéz időkben, akár élelemre, ruhára lehet majd váltani. Érdekes, hogy nehéz időkben is tartja az értékét, sokkal inkább mint a pénz, amelyik egyik pillanatról a másikra elveszítheti az értékét.

Azt hiszem, ez az értékállóság nem az értékmérő szerep miatt van. Hanem inkább azért, amit az arany szimbolizál.

A mi hagyományunkban a teljesség az nő és a férfi egysége. A Földanya befogadja a napsugarakat és így indul az élet. A férfi Isteni minőség égi-teste, bolygója a Nap. A Nap sárga. Aranysárga. Fém megfelelője az arany. A női Isteni erő égi-teste, bolygója a Hold. Színe ezüstös. Fém megfelelője az ezüst. Érdekes, még, hogy fényét a Naptól kapja, általa lesz színe. Fogadja a fényt, és visszatükrözi.

Talán emlékeznek még egy korábbi írásomból a napkeresztre. Egy kör és benne egy kereszt. A magyar hagyományban megőriztük, hogy ott, a kereszt közepén, lép be a Teremtő Isten a mi világunkba. Ott lép be a fény, a Teremtő Isten, az Atya a mi világunkba. A kör pedig az Anyaisten aki fogadja őt. Befogadja. Így adják ketten a teremtés teljességét. A férfi a teremtő, a nő a befogadó, alakadó a mi világunkban.

Ezekből jól látszik, hogy a férfi Isteni erő, a teremtő erő szimbóluma itt a földön az arany. A női minőségé, a befogadásé és az alakadásé pedig az ezüst. Tehát azzal, ha aranyat viselünk, tartunk magunknál, ezt az Isteni teremtő erőt idézzük meg. Ezt az erőt vesszük magunkhoz, az ő segítségét kérjük, használjuk. Biztos vagyok benne, ha ennek tudatában viseljük aranyainkat, akkor nem csak tudattalanul segíti utunkat, hanem a folyamatos figyeléssel, olyan tudatosság lesz sajátunk, amely a teremtés folyamatát, eddig még számunkra ismeretlen módon és mértékben javítja.

Az arany szín olyan mértékben fontos mint szimbólum, hogy a magyar hagyományban, böjti időszakban, vasárnap (ez nem számított böjti napnak, hiszen az Úr napja) ettek húslevest. Mert a jól elkészített húsleves színe aranysárga. Tányérba kimerve, alakja napkorong alakú. Megidézi a napot és ezáltal Teremtő Istenünket! Az Ő saját ünnepnapján. Bátran állíthatjuk, ha ebből a szimbólumból tudatosan veszünk magunkhoz, akkor az a mi teremtő képességünket növeli, segíti, teljesíti ki, éppen úgy, mint magának az arany fémnek a tudatos használata.

Somogyi Péter

Lélekszerelő

Határkerülés 2010, Dobogókő

Az idei évben másodszor is megrendezzük, Dobogókőn a Határkerülést. Krisztus Urunk feltámadását régen, vasárnap hajnalban ünnepelték. A régiek ekkor határt kerültek. A megkerült területet, jelenlétükkel megszentelték. Szent Korona – Szent Határ. A körül került terület megszentelése a Krisztusi mondás alapján történik: „Ha ketten összejöttök az én nevemben, akkor én jelen leszek.”

Az idei évben a Határkerülésre, ezúton mindenkit szeretettel meghívunk!

Kérek mindenkit, hogy a meghívást minél több helyre jutassa el!

Találkozó: 2010 április 4-én, Húsvét vasárnap, reggeli 5 órakor, Dobogókőn, a Zsindelyesnél (sípálya)

A Határkerülés körülbelül 3 órát vesz igénybe. Így ha valakinek a nap folyamán családi programja van, el tudja érni azt is kényelmesen.

A Határkerüléskor két ima és a Boldog Asszony Anyánk eléneklésére is sor kerül. Kérem, ha valakinek van kedve, az imák és a dal megtanulásával is készüljön a részvételre. Az imák az írás alján megtalálhatóak lesznek.

Szívesen veszem, azoknak a jelentkezését is, akik, bár eljönni nem tudnak, de szűkebb hazájukban, szintén megrendeznék a szert, a Határkerülést. Célszerűnek tartom, hogy a szertartás egyes elemeit egyeztessük, hogy az összhang erősítse tevékenységünk hatását, amely így kiterjedhet egész hazánkra.

Kérek mindenkit, hogy minél több emberhez juttassa el a meghívást!

Aki részt venne, kérem jelezze LEHETŐSÉG szerint, mert áldott étellel is szolgálunk, urvacsora jelleggel! (NEM KÖTELEZŐ A JELENTKEZÉS, CSAK AKI ÁLDOTT ÉTELT KÉR, ANNAK AJÁNLOTT)

Remélem minél többen leszünk, hogy újra megszenteljük Dobogókőt, amely világviszonylatban is kiemelt szakrális központ. Természetesen van mód arra is, hogy a Határkerülés felajánlásával, személyes problémáinkra is választ kapjunk.

Üdvözlettel:

Somogyi Péter, lélekszerelő,

70 3354 114, somogyi@magy-art.hu , www.lelekszereles.blog.hu

Magyar Miatyánk

Urunk Istenünk, Mennyei Atyánk,

Áldott legyen a Te neved!

Mert eljött már a Te országod,

Mivelünk és mibennünk.

És tudjuk, hogy bántódásunk nem eshetik többé,

Mert megszabadítottál minket,

És erőt adtál az élethez,

Amely Téged dicsér Urunk,

Örökkön örökké! Ámen

Angyali üdvözlet

Üdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes,

Az Úr van Teveled,

Áldott vagy Te az asszonyok között és

Áldott a Te méhednek gyümölcse Jézus

Asszonyunk Szűz Mária, Istennek szent anyja

Imádkozzál érettünk

Most

És halálunk óráján

Ámen

A Határkerülés után lehetőség van egy Húsvéti reggeli elköltésére a Zsindelyesben. A reggeli sonkából, tojásból, tormából és kenyérből, illetve zsemléből áll. (Ára: 450,-Ft) Ehhez egy pohár (1 dl) tokaji is jár, igény szerint. A reggeli igényt Lőrincz Lászlónál, a Zsindelyesben lehet leadni, vagy a dobogoko@gmail.com címen lehet érdeklődni.(Telefon: 0630 852 0340)

Tanulságok keletkeznek, úton útfélen.

Az egyiket megosztom, mert fontosnak tartom...

Kedves Mindannyian!

Két, oskolás hétvége telt el.

Nagyon szembetűnő volt a következő, amit megírok Nektek. Azért írok róla, mert a tapasztalatom szerint az elhangzott dolgok nem mindig épülnek be és ezt a mostanit nagyon fontosnak tartom.

Mindannyian problémákkal küzdünk. Általában többel. A félelmeink irányítanak ezekben a helyzetekben. Ha megvizsgáljuk a félelmeinket, akkor egy adott időszak problémái, 1, azaz EGY alap félelemre korlátozódnak. Ha ezt a félelmet felszámoljuk, akkor az összes bajunk megoldódik, egy csapásra. Mintha nem is lettek volna. Ezzel szemben, ha az alapfélelmet nem ismerjük fel, akkor hiába próbálkozunk minden félével, hiába oldunk meg részfeladatokat, a végeredmény várat magára. Sokszor ezért elkedvetlenedünk, és néha fel is adjuk a harcot, az eredményért.

Teljesen biztosan megállapítható, hogy akkor érünk el eredményt, ha az alap problémát oldjuk, meg, a gyökerénél. Ha párkapcsolati problémánk van, akkor hiába változtatunk munkahelyet. Semmi sem oldódik meg, egészen addig, amíg a párkapcsolati, alap problémánkat meg nem oldjuk. Ha viszont az alap esetre vonatkozóan hozunk döntést, megfelelőt, akkor hirtelen megmozdul a föld is alattunk, annyira gyors lesz a változás. Gyors, eredményes és csodálatos. Reménytelennek tűnő dolgok oldódnak meg, csodaszerűen, egy csapásra.

A Mennyei prófécia egyik legfontosabb üzenet, hogy semmi sem történik ok nélkül. Tehát, ha folytonosan állásajánlatokkal bombáznak minket, vagy egy kis kívánságszerű sóhajunkra, azonnal megoldás érkezik, akkor lépnünk kell. Sok dolgot tudunk irányítani az életben, de az idő koordinálása nem adatott meg nekünk! Ami jelentkezik, akkor azzal, ott és akkor kell tenni valamit. Ha nem lépünk, akkor az is egy döntés. Kihagyunk egy lehetőséget, ami lehet, hogy ezután, csak sokkal később, és nehezebb körülmények között adódik újra. Egyáltalán nem számít, hogy nem látjuk át, mi vár majd az erdőben minket. Csak azt dönthetjük el, hogy eljutunk odáig, mert adódik a lehetőség. Hinnünk kell, hogy ha addig elsegít minket az Úr, akkor majd aztán is segít nekünk. (HAGYATÉK, 12. történet) Ha arra alkalmas munkahelyet, társat küld, akkor majd abban is segít, hogy megfeleljünk az új kihívásnak, akkor is ha eddig soha sem sikerült, ha nem látjuk hogyan, minként oldjuk meg a feladatot. Egyet tudhatunk, ahová az Isten gyermeket ád, oda enni is. Tehát, ha adja a lehetőséget, akkor adni fogja a képességet is. Segít, ha tesszük, amit mutat az üzenete! Segíteni csak azon lehet, aki eleve tesz valamit. Aki nem tesz semmit annak nem lehet segíteni, csak megtenni helyette. Az Istennek pedig nem ilyen a természete!

A világ, mátrix szerűen működik. Nem elég, ha Te kész vagy dolgokra, a többieknek is készen kell állniuk. Amikorra ezt összeszervezi a Teremtő, akkor van itt az idő. Ha elszalasztod, akkor egy másik ember döntése, vagy egy másik esemény miatt, már nem biztos, hogy korrigálhatsz. Hiszen minden állandóan változik!

A böjt jó arra, megtudd mi a legnagyobb félelmed, hogy jobban értsd az üzeneteket, tisztán láss és merj tenni, felelősséggel, de hittel! Hittel, mely szerint az Isten megsegít, hogy megfelelj a kihívásnak amivel szembe találtad magad!

Bátorság! Ne csak higgyétek, tudjátok is az Istent!

Tegyetek, hogy hozzá tehesse a másik felét!

Ne habozzatok, abban, hogy kövessétek-e őt!

A Fél-elemből hozott döntés rossz.

Számoljátok fel az Isten nélküliségből adódó fél-elmeiteket!

Találjátok meg vele az egységet, ismerjétek fel az ővele megélhető telességet és ezzel megerősítve magatokat lépjetek, éljetek…

Ne féljetek!

Szépet! Péter

Tárgy: Önfejlesztő képzésünk

Sziasztok!

Hadd ajánljam figyelmetekbe március 16-án induló ÖNFEJLESZTŐ KURZUSunkat!

Kiben ne lennének félelmek, kétségek az élet egy-egy területét illetően? Bennem is vannak - dolgozom ezért rajtuk. Ha szívesen csatlakozol önfejlesztő csoportunkhoz, hogy ezeket Te is felold, megold és egységbe kerülj, hogy tetteidet és döntéseidet a szeretet és ne a félelem irányítsa, tarts velünk 6 alkalmas kurzusunkon! Kézzelfogható, személyre szóló tanácsok, megoldások és egy szebb élet vár Rád.

6x4 órás tanfolyam részletei:
http://www.alory.hu/pages/%D6nfejleszt%E9s.html

Várom az érdeklődők jelentkezését!
Évi

Nos, olvassuk és tegyük!

Amikor lemondunk a húsról, kávéról, alkoholról, cigarettáról, édességről, akkor a mentes időszakban tisztulás indul el a testünkben. A testi tisztulás egy lelki folyamatot is eredményez. Testünk kitisztulásával ugyanis érzékenyebbé válunk. Jobban érzékeljük a jeleket, amik segítenének nekünk, hogy jó irányba vezessük életünk hajóját. Mindannyian tudjuk, hogy az isten saját hasonlatosságára teremtett, hogy uralkodjunk a világ felett. De ahelyett, hogy ezt tennénk, elfedjük Őt, létrehozva a profán teret. Így aztán ködben, sötétségben élünk, amit nem ragyog be az Isteni fény. A böjt segít abban, hogy a köd felszálljon, ha rövid időre is.

A teremtés során, azt mondja a Titok című mű, képzeld el, éld meg és akkor megteremted az új valóságodat.

Azt is elmondják, igaz csak egyszer, hogy csak olyat képzelj, amiről el tudod hinni, hogy megtörténik veled, mert a többi soha sem fog megvalósulni, hiába képzelődsz róla.

Ha megtisztulunk a böjtben, mert nem építjük újra a védelmeinket, étellel, itallal, cigarettával, akkor jobban megláthatjuk, mi az amire igazán szükségünk van. Mi az amit eddig eltakartak a védelmeink, a félelmeink, amit, se elhinni, se elképzelni se mertünk, hogy megtörténhet velünk. Így aztán soha meg se történt, a lehetetlen kategóriájába tartozott.

Ha megtisztulunk, akkor jobban érezzük a jeleket, jobban érezzük, mi a jó nekünk és talán végre, el merjük képzelni, hogy velünk is megtörténhet. Átélhetjük az eddig soha nem remélt boldogságot, előbb képzeletben, majd az Istennek való felajánlás után a teremtés eredményeképpen, a valóságban is.

Rengeteg esetben történik az velünk, hogy már az igényt, a vágyat is elnyomjuk magunkban, érzések se keletkeznek bennünk, nehogy a vágyunk megteremtse a számunkra jót. Mert félünk, hogy utána valami gonoszság, vagy saját alkalmatlanságunk miatt, elveszítjük az így megtalált boldogságunkat. Így aztán a vágyat is kiöljük magunkból, nehogy megtörténjen, amitől félünk, a boldogság elvesztése. Ha véletlenül aztán ránk találna a boldogság lehetősége, kifogásokat keresünk, elmenekülünk, nehogy megvalósuljon, mert akkor elveszíthetjük.

A böjt arra is jó, hogy megtisztulva kideríthessük, a félelmünk miatt menekülünk el, vagy valóban nem felel meg nekünk egy lehetőség, jónak tűnő esemény. A tisztánlátás, pedig megszabadít minket az önbecsapástól, a hazugságoktól, segíti a tudatos jó döntéseket. Az igazság szabaddá tesz, míg a félelemből hozott döntéseink mind rossz irányba vezetik hajónkat.

Húshagyó kedd – húst elhagyó.

A katolikus hagyományban a húst elhagyó kedd utáni szerdán kezdődik a böjt. Innentől a hívő ember nem eszik húst Húsvétig. Az egyházi elöljárók viszont már hétfőn és kedden sem esznek húst. Holnap, azaz szerdán és péntekenként szigorú böjtöt tart, ami abból áll, hogy csak 3-szor étkezik és csak egyszer lakik jól.

Szent László idejéből ismert az a tény, hogy mi másként böjtöltünk, „mint azok az itáliaiak”. Erről törvény is született. Először is a böjt már hétfőn kezdődött, éppen úgy mint a magas rangú egyházi méltóságoknál. Ráadásul nálunk a péntek a böjti nap és nem a szombat. Sőt az év összes pénteki napja az. Ezt még a kommunista uralom se tudta eltörölni. Biztosan emlékszünk még a menzai tésztanapra, a péntekre. Szóval már hétfőn azaz tegnap kezdtük a böjtöt. A szerda és a péntekek szintén szigorú böjtösek, de nem pont úgy mint a katolikus egyházban. Ezeken a szigorú böjti napokon, mi magyarok, semmilyen állati származékot tartalmazó ételt sem vettünk magunkhoz. Se vajat, se tejet, se sajtot…

A feltámadási körmenet sem szombaton a hatos mise után, hanem vasárnap hajnalban volt. Éppen úgy mint ahogyan tavaly ünnepeltünk. Nem csak a templomot és annak közvetlen környezetét, hanem az egész települést, a határt kerülték. Szent Korona – Szent Határ. Ha a böjt után lesz kedvetek, szívesen látunk titeket Húsvét vasárnap, hajnali 5-kor, Dobogókőn a Zsindelyesnél, hogy velünk együtt kerüljetek, szenteljetek határt, immáron második alkalommal. Tavaly rajtunk szervezőkön kívül, éppen 72 résztvevő volt jelen. Éppen mintha mind a 72 vármegyéből küldtek volna egy-egy képviselőt. (az eseményről még adok hírt ezen az oldalon is.) HA VALAKIK SZÜKEBB KÖRNYEZETÜKBEN CSINÁLNÁK MEG A HATÁRKERÜLÉST, VELÜNK EGYIDŐBEN, KÉREM JELEZZÉK FELÉM, HOGY ÖSSZAHANGOLJUK SZEREINKET.

Visszatérve a böjtre.

Hústilalom van Húsvét vasárnap reggelig, a feltámadásig. Szigorú böjti napokon, mint pénteken semmilyen állati származékot sem fogyasztunk, maximum egyszer lakunk jól. Javaslom, hogy a március 1-vel kezdődő fogyó hold idején kezdjünk meg egy léböjtöt. 3-5 illetve 7 naposat. Pontos leírást a tavaly böjti részben találtok. A jó tanácsokat kéretik megfogadni.

Magáról a böjtről, Húsvét jelentőségéről, a korábbi éveknél találtok leírást! Remélem, velünk együtt tisztul meg a nemzet és támad majd fel, Krisztussal! Reméljük, hogy a tavaszi friss szél, a feltámadás, az egyéni felelősségvállalás meghozzák majd a várt változást, amelyben mindannyian örömünket leljük. De ne feledjük, megtisztulás, befelé fordulás, őszinteség nélkül nem hal meg régi „rossz” énünk. Így nem lesz helye az újnak. Nem lesz aki változzon, feltámadjon! Ne a Pesac átugrani, megkerülni taktikáját válasszuk, hanem a Pasca átmenetét! Mi magunk is tartsunk önvizsgálatot. Járjunk lelkünkben poklot, ha kell! Tisztuljunk meg testünkkel együtt. Azért, hogy Húsvétkor példamutatóan támadhassunk fel Krisztus Urunkkal, nemzetünkkel!

Még egyszer ajánlom korábbi írásaimat, mind böjtről, mind Húsvétról. Nagy örömmel venném, ha Húsvétkor sokan lennénk Dobogókőn és sokan kerülnétek otthon is határt, falut, velünk egyszerre, egy ütemben, együtt dobbanó szívvel!

Szeretettel teli önvizsgálatot, tisztulást kívánok a feltámadás reményében!

Péter

lélekszerelő

(u.i.: elérhetőségeim az oldalon megtalálhatók, a leírásnál)

„Lássátok az Úr dicsőségét, mert látomás nélkül nincsen jövő!” – Wass Albert Hagyaték.

Cél, célok, célkitűzések. Szép sorozat. Egész életünkben azt halljuk, hogy legyenek céljaink. Célok nélkül nem élhetünk. Célok nélkül nem érünk el semmit. Mindezen gondolatok ellenére az emberek, tanítók, jelentős része az eleve elrendelés híve. Azt állítják, hogy az életünk 97 százaléka, vagy annál valamivel kevesebb, már előre eldőlt. Nem tehetünk mást, mint elfogadjuk a megmásíthatatlant, az előre megírt jövőt. Sajnos a gyengébb képességű asztrológusok és jósok is meghagyják abban a hitben az embert, hogy amit ők mondanak a jövőről, az a tuti, az biztos és megmásíthatatlan. Az esetek jelentős részében az idő haladtával megfigyelhető, hogy egyre több dolog következik be abból, amit állítottak. Főleg abban az esetben, ha mindjárt az elején bejön valami az állításaik közül. Innen aztán szinte minden bejön amit mondanak, mert elkezdjük teremteni magunknak, az ő szavaik szerint.

Mindezek ellenére vagyunk páran, akik azt állítjuk, hogy a jövő nincs megírva! Semmi sem biztos, semmit se tudhatunk előre. Minden mindennel összefügg és ha valaki a „sorban” nem a „megfelelő” döntést hozza, akkor minden borulhat, hiszen az ő döntése mindent befolyásol, ahogyan a mi döntéseink is mindenre és mindenkire hatnak.

Vajon mi van az okozat törvényével? Merül fel a kérdés. Nos, azt tudjuk, hogy az előző életeink és az ott eldőlt feladataink megvárnak minket. Megoldásuk reánk vár, nem kerülhetjük el. De, pontosan, ahogyan írtam, feladatok keletkeznek, amit meg kellene oldanunk. Ez nem jelenti azt, hogy a megoldás feltételei is meg lennének határozva. Szóval adódik egy feladat, amelyet meg kell oldanunk. De ne higgyük, azt is előírjuk magunknak (netán valaki más), hogyan fogjuk azt megoldani. Létezik egy forgatókönyv, amely akkor lép életbe, ha semmilyen tudatosságot sem tanúsítunk, csak sodródunk az élettel. Ebben az esetben, van egy forgatókönyv, amely szerint lezajlik az életünk. Ilyenkor nincs mit tennünk, csak elfogadni, átélni az egészet. Minden eleve el van rendezve, szépen, lépésről lépésre.

Ebben a valóságban semmi szükség sincs talán még célokra sem. Ha mégis van belőlük, akkor azok amolyan maguktól adódó célok, elérendő állapotok. Olyasmik, amelyek maguktól adódnak, se a kitűzésükkel, se az elérésükkel nem kell nagyon törődni. Megy minden magától. Aztán, ahogyan nő bennünk a tudatosodás iránti vágy, ahogyan változunk, tudatosodunk, úgy egyre inkább előtérbe kerül minden, ami a célkitűzéssel kapcsolatos. Tudjuk, hogy ahhoz, hogy miden feladatunkat teljesítsük, lépnünk kell. Ugyanis, ha az élet szablya ki a következő lépést, akkor nem biztos, hogy mindent úgy tanulunk meg ahogyan nekünk az a legkellemesebb.

Abból indulunk ki, hogy ha felismerjük a megoldandó problémát, akkor tudatos, időben történő kijavításával megelőzhetünk egy kellemetlen tapasztalást, amit az élet akkor ró ki, ha csak sodródunk. A betegség egy olyan figyelmeztetés, amely már egy elég határozott jelzés arra, hogy lépjünk végre és változtassunk. Sokak szerint eleve elrendelt a betegség is. Én azt állítom, hogy a betegség és a nehézségek, mind elkerülhetőek, akkor, ha minden tanulandót, időben felismerünk, majd a szükséges lépést, változtatást megtesszük, elkerülve így a fájdalmas vagy kellemetlen eseményeket. A változtatás azért is megfelelő, hiszen az eredmény éppen olyan pozitív, mintha nehézségek útján érnénk el. Kicsit hasonlít ez az egész arra a mondásra, mely szerint „a buta saját kárán, az okos másén tanul”. Ha tudatosan élünk, akkor a folyamatos figyelem jellemzi pillanatainkat. Ezzel az odafigyeléssel lehetünk képesek a jelek, az Isteni sugallatok felismerésére. Ha pedig sikerült a jel felismerése, akkor már csak egy döntés kérdése, hogy elkerüljük a „fájdalmas” vagy kellemetlen tanulási folyamatot.

A folyamatosan változó életünkben aztán hirtelen fontossá válik a cél kijelölése. A pontos kijelölés, hogy a megfelelő Isteni segítséget is megkapjuk eléréséhez. Fontos tudnunk, hogy nem az a fontos, hogy a célhoz vezető utat is meghatározzuk, hanem csak az, hogy a végső célt, szándékaink szerint, de pontosan meghatározzuk. Pl.: nem az a fontos, hogy meghatározzuk, kihez szeretnénk hozzámenni, hanem az érzések sorát kell meghatároznunk, amely ér minket, ha a kívánt társra rátalálunk. Így az életnek (vagy akár az angyaloknak) meg lesz a lehetősége, az optimális társ mellénk irányítására, akkor is, ha mi magunk egy téves gondolat, vagy hibás hiedelem miatt rosszul választanánk. Vagy gondoljunk arra, hogy segíteni akarunk az embereken. Eredetileg valami politikai pályát tervezünk, de a végére kiderül, hogy szociális munkások, vagy természetgyógyászok leszünk. Ha ragaszkodnánk a politikai úthoz, mint célhoz, valószínűleg egy boldogtalan, beteljesületlen életet tudhatnánk magunkénak. De abban az esetben, ha csak arra koncentrálunk, ami ténylegesen a vágyunk volt, a segítésre, és hagyjuk az Isteni erőket dolgozni, segíteni, miközben mi is tesszük a magunkét, akkor nagy valószínűséggel egy teljes, boldog életet élhetünk.

Ha elindulunk Budapestről, Hamburgba, akkor sem látjuk az egész utat, csak azt a pár száz métert amit belátunk. Van egy célunk, Hamburgba jutni. Az útkereszteződéseknél hozott döntéseink határozzák meg az útvonalat, az út megtételéhez szükséges időt, de ha kitartunk a célunk mellett, akkor nagy valószínűséggel el is jutunk a kívánt célba, Hamburgba.

A pontos célmeghatározás pedig már szerves része a helyes jövőteremtésnek. A Vlagyimír Megre által írt, Anasztázia című könyv azt ajánlja, hogy a célban megélni kívánt érzéseinket kifejező minden szóhoz kapcsoljunk egy képet. Ezzel pontosítjuk azt, mit is szeretnénk és ezzel segítjük az Isteni erőket. Biztosítjuk, hogy az általunk kívánt eredmény, cél, következzen be. Így aztán fontos, hogy tudjuk mi az, amit igazán szeretnénk. Mert ha ebben nem látunk tisztán, könnyen megkaphatjuk a kívánságunkat, amelyről aztán kiderül, nem hogy kedvünkre, de éppen az ellenkezőleg kárunkra való.

Megint eljutottunk az őszinteséghez, amely elengedhetetlen, ha kezünkbe akarjuk venni a sorsunk irányítását, elfogadva azt az asztrológusi intelmet, mely szerint: „A csillagok nem okoznak, csak jeleznek, éppen ezért mindenki szabad akaratából dönti el a jövője valóságát.”

Somogyi Péter

Lélekszerelő

Először is vegyenek tollat, papírt és írják össze, ki számít ma gazdagnak, csupán az anyagi síkon, majd az összes síkot figyelembe véve!

Még az előző évezredben, jártam a Pénzügyi és Számviteli Főiskolára. Az egyik pénzügyi szak tanára a következő kérdést tette fel nekünk:

Milyen az, ha valaki igazán gazdag?

Természetesen az anyagi sík szempontjából volt kíváncsi a véleményünkre. Sok válasz elhangzott: egy ház, lakás, nyaraló, két autó, állandó milliós jövedelem, ötös lottó nyeremény … Egyik válasszal sem volt elégedett. Mikor már elég sok válasz érkezett és egyik sem felelt meg neki, úgy gondoltam, próbát teszek, elmondom az én elméletemet. „Igazán gazdag az az ember, aki a világ bármely pontján, megveheti azt amire éppen szüksége van, vagy amihez kedve van, anélkül, hogy ki kellene számolnia, hogy ezért mennyit kell majd spórolnia, miről kell majd lemondania.” Ez végre tetszett neki. Olyannyira, hogy a dicsérete mellet, egész évben éreztem a pozitív, segítő figyelmet a részéről. Akkoriban így is fogalmaztam: „ez egy ötöst érő válasz volt”. Ma annyival pontosítanám az akkori mondatomat: „Igazán gazdag az az ember, aki a világ minden pontján ki tudja elégíteni az igényeit, anélkül, hogy ki kellene számolnia miről kel majd lemondania és mennyit kell majd spórolnia ezért.”

Az akkori véleményem az anyagi világ, egy jónak tűnő megközelítése a gazdagságra. De mi van, ha tovább gondoljuk a kérdést. Egyet ma már biztosan tudunk. Az anyagi világban sincs olyan, hogy állandó. Tudjuk, az atomokban az elektronok folyton keringenek, sőt a mért helyen találhatóak, az állandó mozgásuk ellenére. A tárgyak körvonalai, pont az atomi felépítés miatt, nem olyan körülhatárolhatóak, mint ahogyan az látszik. Vagyis, ha leülünk egy székre, akkor a mi határunk beleépül a nadrágéba, a nadrágé pedig a szék anyagának a határaiba. Ez azt jelenti, hogy energetikailag olyan kölcsönhatásba kerülünk, mely azt feltételezi, hogy amikor felállunk, magunkkal viszünk egy kicsit a székből, míg belőlünk is marad hátra energia. Véleményem szerint a falon áthallatszó zene is egy olyan energiamennyiség (a hang az hullám), amely a fal részecskéi között áthalad. Ha azt elfogadjuk, hogy az anyagi világban sem állandó semmi, hiszen minden mindennel folyamatos kölcsönhatásban van, amely következményeképpen állandóan változik az energiája, nő vagy csökken, akkor a gazdagságról alkotott fogalmunkat is át kell alakítanunk. Tudjuk azt is, hogy az anyagi javak, melyek állandóak, mind elveszhetnek, megsemmisülhetnek, eltűnhetnek, egy gazdasági válság, vagy egy természeti katasztrófa eredményeképpen.

Gyermekkoromban volt egy kedvenc példabeszédem. A Nagyszüleimtől halottam. A történet röviden arról szól, hogy van egy apa, aki gazdag. Mivel megöregedett, rá akarja bízni a birtokot az egyik fiára a három közül. Azt, hogy melyiknek adja az irányítást, úgy akarja eldönteni, hogy mindegyiknek ad 1 talentumot (ókori fizető eszköz, amely sokat ért). Abban egyezik meg velük, hogy egy éven belül találkoznak és megbeszélik, ki mihez kezdett a talentumával. Mindegyik fiú nekivág a világnak, majd egy év múlva Édesapjuk házában találkoznak. Az apa sorra kérdezi őket, mihez kezdtek a tőle kapott talentummal. A legidősebb szánja, de elszórakozta. Miután az apa nemtetszését látja a középső, lelkesen mondja: - Édesapám, íme a talentum amit adtál, én elástam és megőriztem Neked. A harmadik, a legkisebb fiú, odalép az Édesapjához és leteszi elé a kapott talentumot: - Édesapám, íme a talentum amit Tőled kaptam. És íme még egy, amit Neked ajánlok. A Tőled kapottat befektettem, így lett a második. Életemben sokszor jutott eszembe ez a történet. Sokszor, újra és újra. Pontosan azért, amit a nagyszüleim még hozzátettek ehhez a történethez. Szerintük, amikor megszületünk az Úristen ad nekünk is egy-egy talentumot, azzal a céllal, hogy használjuk mi is fel, éppen, mint a legkisebb fiú és fialtassuk meg. A talentumok azok a képességek amivel születtünk. Szerintük, ami az én véleményem is, a képességeinkkel élni kell, nem szabad őket parlagon hagyni. Így aki okosabb, annak tanulnia kell. Akinek a kézügyessége jobb, annak azt kell fejlesztenie… A veszni hagyott képességek talentumok, azt mutatják, hogy nem tesszük meg amiért születtünk. És ez nem helyes. Minden esetben, ha azt tapasztaljuk, hogy nem haladnak a dolgaink, akkor érdemes elgondolkoznunk azon, hogy a rendelkezésünkre álló eszközökkel, megfelelően élünk-e, a képességeinket kamatoztatjuk, vagy inkább elfecséreljük, méltatlan esetekre, helyzetekre. Megállapíthatjuk, megfelelő őszinteség mellett, hogy az adott szituációban, melyik fiú szerepe a miénk. Így könnyebben eldönthetjük, mi a teendőnk, hogy az Isteni segítség is megérkezzen.

A párkapcsolatokról szóló cikkeim egyikében írtam, mely szerint, az a jó, ha változótársat választunk magunknak, olyat, aki velünk együtt változik, a megfelelő irányba és ütemben.

Azt látjuk, hogy a jó párkapcsolathoz, változótárs kell, a fizikai világban is minden változó, a testünk összes sejtje kicserélődik 7 évente. Az anyagi síkon pedig akkor vagyunk gazdagok, ha bármikor, bárhol, ki tudjuk elégíteni az igényeinket, számítgatások nélkül. Bármilyen, akár állandóan változó körülmény közepette, is helyt kell állnunk. Ha minden változik körülöttünk, semmi sem állandó, akkor meghatározhatjuk-e a gazdagság fogalmát olyan dolgokkal, amelyek állandóak? (pénz, lakás, ház, kocsi, hajó, repülő?)

Amennyiben vannak képességeink (talentumok), amelyeket használunk, (fialtatunk) és a tetteink, amelyek mellé megkapjuk az éppen akkora mértékű Isteni segítséget, akkor képesek lehetünk arra, hogy bármilyen helyzethez alkalmazkodjunk, jön ami jön. Így, ha mindenre jól reagálunk, megtaláljuk a számunkra megfelelő megoldást, akkor az elején feltett kérdés, kiterjesztve: Mikor vagyunk igazán gazdagok? - megválaszolást is nyert.

Az életünk kezdete előtt, a tervezéskor választott képességek felismerése, az önismeret útján, ezek megfelelő alkalmazása a megfelelő helyzetben, amit az őszinteség tesz lehetővé, azt eredményezi, hogy minden helyzetben lehetőségünk adódik a számunkra megfelelő megoldás véghezvitelére. Így bátran állíthatjuk, hogy gazdagok vagyunk, hiszen a helyzettől függetlenül képesek vagyunk a számunkra fontos igényeink kielégítésére.

Őszintén haladjunk, Önmagunkért, hogy felismerve képességeinket, talentumainkat, minden akadályt legyőzve gazdagnak érezzük magunkat, az életünk minden területén, megfelelve a változás szavának!

A gazdagsághoz vezető út, az őszinteségen keresztül megélt önismeret által járható csak végig. A hazugság elfedi azt, akik vagyunk, a talentumainkkal együtt. A képességeink felismerése nélkül pedig nem vagyunk képesek a legjobb megoldás megtalálására, így hiányunk és nem gazdagságérzetünk lesz az életünk során.

Somogyi Péter

Lélekszerelő

Édesapám egyik barátja szerint, ha a mai gazdasági viszonyokat vesszük alapul, akkor egy házaspárnak 5 gyermeket kellene vállalni ahhoz, hogy emberhez méltó öregkora legyen. 5 gyermek kell ahhoz, hogy ők, a gyerekek, a saját családjuk eltartása mellett a szüleiket is segítsék a tisztes öregkor megéléséhez. Azt hiszem, ez a szám, még a merészebb hölgyek többségét is elbizonytalanítja, megrettenti. Hatalmas felelősség, mind emberileg, mind anyagilag. Rengeteg odafigyelést, állandó tudatos jelenlétet követel a szülői feladat, még kisebb számú lurkó esetén is, hát még 5 gyermeknél. De talán ne is vesszünk el ebben a gondolatban. Egyet megállapíthatunk, mégpedig azt, hogy a mi létezésünkhöz, az emberiség fennmaradásához elengedhetetlen az utódok nemzése. Elengedhetetlen!

A nők életében a serdülő kor az, amikor először kerülnek szembe az anyaság kérdésével. Életük minden hónapjában, egészen a változó kor lejártáig, minden hónapban újra és újra szembesülnek ezzel a lehetőséggel. Nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a leányok az első menstruációjuktól mindannyian potenciális anyává vállnak. Potenciális anyának tekinthetők. Ez persze nem jelenti azt, hogy szülniük kell, de mindenképpen igaz, hogy lehetőségük van rá. Lehetőségük van az anyaság megélésére. A menstruáció persze nem csak azt jelzi, hogy az „elszenvedője” potenciális anya, hanem azt is, hogy ebben a hónapban sem történt meg a csoda, nem történt megtermékenyülés. Ez persze néha öröm, néha gyász, legtöbbször az élet, a női lét velejárója.

Az első menstruáció sok esetben nagyon fáj, félelmet kelt a még szinte gyermek nőben és felhívja a figyelmét a potenciális anyaságra. Ha a súlyos görcsök, a bőséges vérzés az évek során nem múlik, akkor valami rendellenességre gyanakodhatunk. De mi lehet az amitől, a menstruáció tünetei komoly fájdalmat okoznak?

Én magam, azt vallom, hogy minden betegségnek, lelki oka van. Minden ilyen „rend-ellenesség” is valami lelki okot mutat, feltételez. (Milyen kifejező a szó maga.) A rendnek ellentmondó, a renddel ellentétes irányú szándékról, szól ez a „betegség”. A görcsös ragaszkodás, valamihez, ami elmúlt. A hely ahol ez a görcs keletkezik, segítő információval szolgál. Mint már írtam, a menstruáció egy olyan esemény, amikor mind az éppen érett leány, mind az idősebb hölgyek is arra lesznek figyelmesek, hogy megint eltelt egy hónap, amikor nem termékenyültek meg. Az Istentől kapott szerepet, az anyaságot, most sem élhetik meg. Ha viszont már nincs a menstruáció, akkor nem lehet az illető hölgy anya. Hiszen a megtermékenyüléshez a férfi ivarsejten kívül a nőire is szükség van. A havi túlzott görcs, a nagy fájdalom azt mutatja, hogy túlzottan ragaszkodunk a megváltoztathatatlan ellenkezőjéhez, a gyermeki léthez.  Ezzel viszont kizárjuk a potenciális anyaságot. Az erős menstruációs görcs, ebben a formában rendszerint az első szülés után elmúlik. Érthető, hiszen akkor már kár tagadni az anyaságot, az anyaságra való képességet, hiszen meg is történt, anyává váltunk. Miért alakulhat ki ellenállás az anyasággal szemben? Több oka is lehet. 1. A gyermeknek rossz élményei vannak és ugyan ezt a rosszat nem szeretné továbbadni. Természetesen itt nem bízik magában sem, hogy ő majd jobban tudja csinálni, mint az Édesanyja. 2. Másik jellemző ok, hogy az anya „sanyarú” sorsa készteti a leányt az anyaság elutasítására. Ilyenkor a boldogtalan anya mintája az elrettentő példa. Ha az anya egy egészségtelen kapcsolatba lépett be és szült gyermeket, például, ahol nem egyenlőek a felek, ahol amolyan apa-lánya viszony van a házastársak között, akkor az oda született leány gyermek azt a mintát tanulja amit lát. Mégpedig, hogy az édesanyját gyermekként kezelik. Nem tud felnőni, önállóan dönteni mert nem hagyják, vagy mert nem mer és ezért örökös harcra kényszerül, az érdekei védelmében. Ez a feleség és anyakép nem túl vonzó a leány számára. Az elutasítás legegyszerűbb formája, ha eleve az anyaságot utasítja el. Főleg, ha azt is látja, hogy az édesanyja kicsit miattuk gyerekek miatt sem mer vagy tud lépni, kilépni, a számára nem megfelelő kapcsolatból.

A menstruációs görcsök oldásának természetes módja, ha az érintett hölgy felnőtté válik. Felnőtt állapotában döntést tud hozni, hogy mi az amit másként csinál, mint otthon látta. A meghozott döntést ki is vitelezi. Más típusú kapcsolatba kezd, ahol a felek egyenrangúak, nem rendelődik gyermekként alá többé sem a szüleinek, sem másnak. A felnőtt felelősségteljes életvitel, sokat segít, abban, hogy megbarátkozzon az anyaság lehetőségével is.  

A felnőtt nővé válás lelki folyamata mellett, a görcsoldó teák is szerepet kaphatnak a fájdalom oldásában, sőt egy kismedencés masszázs terápia is megfelelő hatást érhet el. Lazító légzéssel, jógával is segíthetjük a folyamatot. Fontos, hogy a problémával való foglalkozás minden esetben lelki folyamatokat indít be, amelyek segítik a végleges gyógyulást.

A menstruáció elmaradása a következő trauma a nők életében. Sokan vannak, akik ezt a folyamatot a nőiességük csorbulásaként élik meg. Az anyaság lehetőségének az elvesztése, a női szerep megélésében akadályozza őket. De vannak olyanok is, akik pont az anyaság lehetőségének elvesztésével, fellélegeznek és a korábbinál felszabadultabb szexuális életet élnek meg a menstruáció elmaradása után. Itt éppen úgy kettősséget figyelhetünk meg, mint a havi vérzés megjelenésekor. Vannak akik könnyebben, vannak akik nehezebben élik meg ezt az időszakot. Azok akiknek gondot okoz a változás sok esetben hőhullámokkal kísért izzadástól szenvednek. Ezzel kapcsolatban adnék pár tanácsot, a kellemetlenségek elkerülésére, vagy csökkentésére. A hőhullám egy megnövekedett energia mennyiséget mutat. Ezt az energiát kell tudnunk jól kezelni. Először is jó, ha az angyalokhoz fordulunk. Megkérjük őket, segítsenek abban, hogy a szervezetünkből izzadsággal távozó méreganyagok azonnal párologjanak el és ne hagyjanak semmilyen nyomot, se foltot, se kellemetlen szagot. A kérés előtt célszerű, pár mély légzéssel megnyugodnunk, esetleg mélyebb tudati állapotba kerülnünk. Ha ez nem sikerül, se essünk pánikba, kérjünk, majd köszönjük meg és már történik is. A megnyugváshoz nyújt segítséget, ha az egyik tenyerünket a korona csakránkra, a másikat pedig a köldökünkre a 3. csakrára tesszük. Képzeljük el, hogy a fejünkben felhalmozódott energia (adrenalin) a kezünkön keresztül a feldolgozás csakrájába áramlik, majd szépen eloszlik. Az is segít, ha a felgyülemlett energiát a talpunkon és a gyökércsakránkon keresztül, a földbe vezetjük. Tudjuk, hogy az anyaság, anyag-ság, össze tartozik. A nő az anyag ura! Így ez a gyakorlat is segíti, hogy minden a helyére kerüljön.

A női feladatok teljesítéséhez elengedhetetlen az anyasággal, mint lehetőséggel való megbarátkozás, lehetőség szerint annak önfeledt, boldog megélése. Ha ez sikerül, akkor az ezzel járó „kellemetlenségek”, átalakulnak és a csoda részévé válnak, amely megélésére csak a NŐ, képes!

Somogyi Péter

lélekszerelő

IV. SZENT KORONA KONFERENCIA 
SZENT KORONA és KERESZTÉNYSÉG 
2009. DECEMBER 27-28-29.

A BELÉPÉS  MIND A HÁROM NAPRA  DÍJTALAN! 
Szervezők: 
SZENT KORONA ORSZÁGÁÉRT ALAPÍTVÁNY és a SZENT LÁSZLÓ AKADÉMIA 
Médiatámogatók: 
SZENT KORONA RÁDIÓ és a SZENT KORONA TELEVÍZIÓ 
www.szentkoronaradio.com        www.szentkoronatv.hu 

ELŐADÁSOK 
2009. DECEMBER 27. 14-21 óráig 


               14.00-14.15 - MEGNYITÓ: DR. MEDVIGY ENDRE /Szent László Akadémia/ és 
                                                         DR. VARGA TIBOR /Szent Korona Országáért Alapítvány -elnök/ 
               14.15-15.25 - GÁL PÉTER JÓZSEF : Korona mondák és koronás népszokások 

               15.30-16.40 - MEGEMLÉKEZÉS  DR. ZACHAR JÓZSEF PROFESSZOR ÚRRÓL
                                                                                 SZÜNET 
               17.00-18.10 -DR. LIMBACHER GÁBOR: Parasztból magyar, s így nemes. 
                                                                                         Népi Szent Korona- és címerhasználat. 
                                                                                 SZÜNET 
               18.30-19.40 -DR. BAKAY KORNÉL: Koronázások a keresztény szertartás szerint 
                                                                                 SZÜNET 
               19.50-21.00 -DR. TÓTH ZOLTÁN JÓZSEF: A Szent Korona tan és a közelmúlt történései 
 
                                  2009. DECEMBER 28. 14-21 óráig 

              14.00-14.15 -BEVEZETŐ: DR. VARGA TIBOR /Szent Korona Országáért Alapítvány- elnök/ 
              14.15-15.25 -HARANGOZÓ IMRE: Szent Királyok -Ortodox freskók. A hungarus tudat     
                                                                            emlékei a középkori a  ortodox templomokban. 
              15.30 -16.40 -BALCZÓ ANDRÁS: Beszélgetés a kereszténységről 
                                                                           beszélgetőtárs: VARGA  TIBOR
                                                                                SZÜNET 
              17.00-18.10 -DR. NAGYMIHÁLYI GÉZA: A Krisztus ábrázolások eredete 
                                                                                        és szellemi háttere a keresztény Keleten. 
                                                                                SZÜNET 
              18.30-19.40 â013DR.VARGA TIBOR: â01EA kis Krisztus aranyalma....â01D 
                                                                            Az apostoli királyság keresztény hagyományai
                                                                               SZÜNET 
              19.50-21.00 â013 MOLNÁR V. JÓZSEF: Jézus Urunk és a magyar Szent Korona 


NEMZETI ROCKNAP 
DECEMBER 29.   16-22 óráig 
Ezt a napot azért hoztuk létre, hogy a rockzene segítségével, a fiatalokat  megismertessük  az   IGAZ TÖRTÉNELMÜNKEL  és a rock nap kapcsán becsábítsuk őket  előadásokra is ! Ezért kérjük ahol tudja népszerűsítse  a rendezvényt ! Köszönjük ! 
H 599 
nemzeti rockzenekar koncertje 

NAPVÁGÁS 
nemzeti rockzenekar koncertje 

CSEPIN PÉTER és ZSOLNAI GÁBOR 
XVI. századi végvári vitézek 
Az ARANYEMBERTŐL - VÁRPALOTÁIG 
Képes beszámoló a KAZAHSZTÁNI útjukról, amit őseink iránti tiszteletből lóháton tettek meg. 
Helyszín: 
MAGYAROK HÁZA - SZÉCHENYI TEREM 
Bp. V. ker. Semmelweis u. 1-3. 

A SZENT KORONA ORSZÁGÁÉRT ALAPÍTVÁNYT 
NEM ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK ÉS PÁLYÁZATOK, HANEM AZ EMBEREK NEMZETÜNK IRÁNT ÉRZETT SZERETETE TARTJA FENN! 
További információ:
Honlap: www.szentkoronaországa.hu         E-mail: level@szentkoronaorszaga.hu  
Telefon : 06-30-389-3091 
A csatolásban a szórólap, kérjük terjessze!

November 11 (11:11). Márton nap. Libát eszünk és újbort iszunk. A jövőben várt jólétünkért áldozunk. Kellemes, vidám áldozat ez, a hun királyfiból lett püspök, Franciaország védőszentjének az ünnepén.

Nekünk magyaroknak, különösen fontos ez az ünnep, hiszen Szent Mártont akár az első magyar Szent Királynak is nevezhetjük. Bár földi királlyá nem avatják, de lehetősége lett volna rá. Mégis az Istent, a kereszténységet választja. Fegyvertelenül megy át az ellenség sorain, katona korában, és fél köpenyét adja a koldusnak, akinek arcából ,végül Krisztus tekint vissza rá.

Ez a nap az örömteli áldozaté, és egyben az adventi böjt kezdete is. Innentől, egészen a Szent Éjig böjtölünk. Szerdán, pénteken és szombaton. Ugyan a péntek nálunk egész évben böjtös, mégis ilyenkor is szerepet kap, mint áldozati nap. Ezt a böjti időszakot a várakozás tölti ki. Várjuk a csodás születést. Várjuk, hogy megszülessen a fénnyel együtt a remény. A remény, hogy lesz feltámadás.

Mint tudjuk az év legsötétebb pár napja a december 21-22-23-24. Mintha megállna az idő, a sötétség besűrűsödik. Mire megindul valami, amikor felkél az első hosszabb nap, 25-re virradóra, megszületik a Jézus Krisztus, aki elhozza számunkra a reményt. Általa születik remény a szívünkbe, hogy a mi világunkban éppen úgy lesz feltámadás, mint a természetben.

Karácsony, a remény születésének az ünnepe. Fényünnep. Őseink ilyenkor reptették először a vadászatra szánt sólymokat. Kerecsen és vándor sólymokat. KERECSEN – KARÁCSONY. Hagyományunk TUR-UL-LU madara, a szent sólyom - a kisebbik fény - a fény fia – Krisztus. Megszületik és mutatja az utat az idők végezetéig.

Várakozzunk, böjttel, tisztulással és karácsonykor engedjük megszületni szívünkben a reményt a feltámadásra! Befelé figyeléssel, elcsendesedéssel tarkított adventet – várakozást kívánok, karácsonyi újjászületéssel, útmutatásra készülve.

Találkozunk december 20-án 15 órakor Dobogókőn a Zsindelyesnél, Szert tartani, ünnepelni, készülni a születésre.

Eltelt egy év. 2008-ban az oskolásokkal napfordulós ünnepet tartottunk. Nagyszerűen sikerült. Így megcsináltuk Húsvétkor a határkerülést. Sőt Márton napi és disznótoros lakomát is ültünk.

2009 december 20-án pedig újra napfordulós ünnepi szert tartunk Dobogókőn, a Zsindelyesnél.

15 óra körül találkozunk, a Zsindelyesnél.

Mondok pár gondolatot, adventről, karácsonyról.

Tűzrakás.

(A mondandóm után és a tűz előtt, étkezés a Zsindelyesben, az étellel kapcsolatban érdeklődni lehet a dobogoko@gmail.com címen Lőrincz Lászlónál)

A tűz mellett, rövid ima, pár gondolat a Hagyatékból, majd zenélés, éneklés következik.

Íme, az ima, ha valaki velünk szeretné mondani:

Magyar Miatyánk

Urunk Istenünk, Mennyei Atyánk,

Áldott legyen a Te neved!

Mert eljött már a Te országod,

Mivelünk és mibennünk.

És tudjuk, hogy bántódásunk nem eshetik többé,

Mert megszabadítottál minket,

És erőt adtál az élethez,

Amely Téged dicsér Urunk,

Örökkön örökké! Ámen

Valószínűleg elhangzik még az Üdvözlégy is, a bűnös szó kihagyásával:

„Imádkozzál érettünk … most és halálunk óráján, Ámen”

Mindenkit szeretettel várunk!

Kérem, szóljanak, szóljatok barátoknak, ismerősöknek,

hogy a sokaság által növekedjen a közösség ereje.

Szépet! Péter

Somogyi Péter

lélekszerelő

„A gyávaság forrása, hogy az emberek nem tudják elképzelni a rossznál még rosszabbat.” - Örkény István

Mit jelent ez a gondolat. Bizonyos elmélet szerint az ember kétféle módon hoz döntéseket az életében. A szeretet mentén, vagy a félelem mentén.

A szeretet mentén hozott döntés viszonylag könnyen értelmezhető. Abban az esetben hozunk szeretetből döntést, ha az jó érzéssel tölt el minket. Ha nincsenek szorongó érzéseink, félelmeink a döntéssel, az eredménnyel kapcsolatban, akkor sem, ha a döntés kimenetele bizonytalan.

A félelem alapján hozott döntésről szól maga az idézet. A félelemből jövő döntés, gyávaságból ered. Ez az állapot, amiben az ember ilyenkor van, egy rossz állapot. Olyan, amiben az ember nem érzi jól magát. Azt hiszi, a helyzet már nem lehet rosszabb és mivel ezt a mostanit bírja, ezért nem a változás mellett dönt. („Ezt még kipróbálom, rosszabb már úgy sem lehet.” – „Ha most sem sikerül, majd akkor változtatok.” – hangzik az indok. Minden olyan esetben, ahol nem akarunk változtatni, mert egy elv, vagy gondolat, amiről nem akarunk lemondani, köt minket. Igaz, mindig van egy újabb lehetőség, csak egy nehezebb helyzetből kell felállni, egy nehezebb helyzetet kell megoldani. Vajon ha most sem sikerül, akkor később honnan veszünk erőt hozzá? Írtam erről a reménytelen szerelemmel kapcsolatos írásomban is.) Jobbnak ítéli meg a biztos rosszat, a bizonytalan jónál. Tesszük ezt azért, mert nem hisszük, hogy a mostani állapotunk romolhat. Nem hisszük, hogy ha így folytatjuk, sokkal rosszabb helyzetbe is kerülhetünk. Pedig könnyen előfordulhat.

Abban az esetben, ha nem a helyes úton járunk, az élet jelzéseket küld felénk. Sok módon, formában jönnek az üzenetek, amelyek mutatják, hogy nem jó helyen, nem jó felé járunk és itt az ideje a változtatásnak. Ha sokáig nem veszünk ezekről a jelekről tudomást, akkor az élet egyre nehezebb helyzetek elé állít. Lehet még rosszabb az életünk, ha hisszük, ha nem! Folytatódik ez mindaddig, amíg nem változtatunk. Szélsőséges esetben, ha az életfeladatunkat érintő dologról van szó, akkor könnyen megbetegszünk, komoly esetben meghalunk. A betegség az nagyon komoly figyelmeztetés. Ha azt sem kezeljük megfelelően, ha nem oldjuk meg a bajunkat, akkor belehalhatunk. De nem kell megijedni, mert ez csak akkor következik be, ha az életünk már annyira rossz irányba halad, hogy az kijavíthatatlan karmát okoz. Azért, hogy ez ne következzen be, inkább vissza, haza hívnak minket. De ez csak a végső esetben következik be. Addig még rengeteg lehetőségünk van a változtatásra, a javításra.

Nincs más dolgunk, mint figyelni a jeleket. Hinni a szemünknek, fülünknek, érzéseinknek és menni fog a dolog. Azt pedig tartsuk szem előtt, hogy ha rossz irányba haladunk, akkor igenis rosszabbul is járhatunk, mindaddig, amíg nem lépjük meg a megfelelő lépést! Így ne tegyük azt, hogy a változtatás bizonytalannak tűnő, jó eredménye helyett, a biztosnak, látszólag tovább nem romló rossznak, szavazunk bizalmat! Ugyanis az élet nem így működik! Addig keveredünk újra és újra ugyan olyan egyre nehezített helyzetbe, amíg meg nem oldjuk a problémát, ami okozta!

Tovább folyik az őrület. Nyilván a véleményeimből kiderül, én nem oltattam be magamat. Az egyik vírusos íráshoz hozzászólt egy kutató orvos. A neki szánt válaszom azt hiszem elég jól sikerült.

A C vitaminból, napi 3000mg fogyasztandó betegség esetén. Jó tudni, hogy a tablettás C vitaminok nagyjából csak 30%-ban szívódnak fel, így ca. 1000mg lesz az eredmény. C vitaminból bőven együnk, megelőzés céljából is. (Legolcsóbb a patikai por alakú, amelyből a fél csapott, mokkás kanálnyi, nagyobb késhegynyi, mennyiséget kell vízben elkeverni, majd egyszerre meginni.) Láz esetén gyerekeknél 38 fok felett, felnőtteknél 39 felett szedjünk lázcsillapítót. A láz tisztít, regzésszámot növel, amíg lehet hagyjuk dolgozni. Aki képes arra, hogy meglássa a betegségének nagyszerűségét, a benne rejlő fejlődési lehetőséget, de legalább hálásan tud gondolni a helyzetére, mert tudja a betegsége által fejlődik, az könnyen 50%-kal lecsökkentheti az átfutási, gyógyulási időt. (ez minden betegségre igaz)

Most egy kollégám által közzétett javaslatot osztok meg. Érdemes átgondolni és esetleg betartani. Jó megelőzést! EGÉSZ_séges életet!

Egyszerűen az H1N1 és társai ellen (Bognár Tastól)

AKTUÁLIS

Ezt az anyagot egy kanadai állatorvos kollégámtól kaptam e-mailben. Olyan tanácsokat tartalmaz, amelyek segíthetnek az influenza elkerülésében.
Annak is érdemes lehet őket alkalmaznia, aki beoltatta magát (valamelyik) influenzavírus elleni vakcinával, mivel egyrészt a védőoltás nem jelent száz százalékos védelmet az adott vírustörzs ellen sem, másrészt a módszer egyéb, hasonló módon terjedő kórokozók ellen is hatásos lehet.

Lentebb található a teljes angol nyelvű változat, a lényegét közreadom magyarul is, azzal a megjegyzéssel, hogy csak kiegészítő módszerekről van szó, melyek szerintem is nagyon hasznosak, de nem szabad kizárólag csak rájuk hagyatkozni.

A következő tanácsok, amelyeket Dr. Oz-tól kaptam, sok értelmes dolgot tartalmaznak és fontos ismerni őket.

Az influenzavírus az orrüregen és a száj-garatüregen keresztül képes fertőzni. Az majdnem lehetetlen, hogy egy nagy járvány esetén elkerüljük a H1N1 vírussal való találkozást, dacára minden elővigyázatosságunknak. Ám nem a vírussal való puszta találkozás, vagyis a megfertőződés okozza a nagyobb problémát, hanem az, ha a vírus képes el is szaporodni a szervezetünkben.

Néhány nagyon egyszerű dolog segíthet megelőzni a fertőződést (vagy legalább lecsökkenteni annak mértékét), illetve a mégiscsak elkapott vírus elszaporodását a szervezetben. Ezen hasznos fogásokat sajnos a hivatalos szervek sem hangsúlyozzák eléggé.


1. Gyakori kézmosás (ezt a tanácsot azért gyakorta hallani)

2. "El a kezekkel a szádtól" módszer. Próbáld meg megállni, hogy nem nyúlsz az arcodhoz és főleg a szádhoz a kezeddel, csakis alapos kézmosás után. (Bizonyított, hogy sok, légúti betegséget okozó vírus nem közvetlen cseppfertőzéssel terjed emberről emberre, hanem úgy, hogy a vírussal fertőződött tárgyakat megfogod és utána a kezedről a vírust szépen lenyalod. A szájvédő maszk azért is hasznos, mert ezt is megakadályozza.)

3. Gargarizálj naponta kétszer meleg sós vízzel (vagy Hydrogen-peroxidos vízzel, ha nem bízol a sóban.) A H1N1 vírusnak ugyanis a fertőzést követően 2-3 napra van szüksége ahhoz, hogy a száj és/vagy orrüregben elszaporodjon és kialakítsa a tüneteket. Egy egyszerű gargarizálással nagyban csökkenthető a vírusok szaporodása, illetve mennyisége. Ne becsüld le ezt az egyszerű, olcsó és hatásos megelőző módszert.

4. Hasonlóan az előzőekhez, az orrüregeidet is tisztítsd ki legalább naponta egyszer meleg sós vízzel. Van, aki óvatosan vizet szippant fel az orrába és úgy öblíti ki azt, ami nagyon jó tisztító módszer, de erre nem mindenki képes. Arra viszont igen, hogy egy meleg sós vízbe mártott fültisztítópálcával naponta végigtörölje belülről az orrát. Nagyon jó módszer a vírusok számának lecsökkentésére.

5. Erősítsd az immunrendszeredet magas C-vitamin tartalmú zöldségek és gyümölcsök fogyasztásával! Ha a C-vitamin szükségletedet tablettákkal fedezed, figyelj arra, hogy azok cinket is tartalmazzanak, mivel a cink elősegíti a C-vitamin felszívódását.

6. Igyál olyan sok meleg folyadékot (tea, gyenge kávé, kakaó stb.) amennyit csak lehet! A meleg folyadékok fogyasztása hasonló hatású, mint a gargarizálás, csak az ellenkező irányban. Lemossák a szaporodó vírusokat a torokból a gyomorba, ahol azok nem tudnak tovább szaporodni és ártalmatlanná válnak.

Végül egy felhívással zárul az angol anyag:

"Küldd tovább ezt az e-mailt az ismerőseidnek. Soha nem tudhatod, ki veszi figyelembe - és marad miatta életben"

*

*
The following advice,
given by Dr. Oz, makes a lot of sense and is important for all to know:

The only portals of entry are the nostrils and mouth/throat. In a global epidemic of this nature, it's almost impossible to avoid coming into contact with H1N1 in spite of all precautions. Contact with H1N1 is not so much of a problem as proliferation is.

While you are still healthy and not showing any symptoms of H1N1 infection, in order to prevent proliferation, aggravation of symptoms and development of secondary infections, some very simple steps, not fully highlighted in most official communications, can be practiced (instead of focusing on how to stock N95 or Tamiflu):

1. Frequent hand-washing (well highlighted in all official communications).

2. "Hands-off-the-face" approach. Resist all temptations to touch any part of face (unless you want to eat or bathe.)

3. *Gargle twice a day with warm salt water (use Listerine or Hydrogen Peroxide if you don't trust salt). *H1N1 takes 2-3 days after initial infection in the throat/ nasal cavity to proliferate and show characteristic symptoms. Simple gargling prevents proliferation. In a way, gargling with salt water has the same effect on a healthy individual that Tamiflu has on an infected one. Don't underestimate this simple, inexpensive and powerful preventative method.

4. Similar to 3 above, *clean your nostrils at least once every day with warm salt water, or hydrogen peroxide. *Not everybody may be good at Jala Neti or Sutra Neti (very good Yoga asanas to clean nasal cavities), but *blowing the nose softly once a day and swabbing both nostrils with cotton buds dipped in warm salt water is very effective in bringing down viral population.*

5. *Boost your natural immunity with foods that are rich in Vitamin C (Amla and other citrus fruits). *If you have to supplement with Vitamin C tablets, make sure that it also has Zinc to boost absorption.

6. *Drink as much of warm liquids (tea, coffee, etc) as you can. *Drinking warm liquids has the same effect as gargling, but in the reverse direction. They wash off proliferating viruses from the throat into the stomach where they cannot survive, proliferate or do any harm.

Pass this on to your entire e-list. You never know who might pay attention to it - and STAY ALIVE because of it.

Szia

Egy 20 éves lány vagyok. Lassan fél éve, hogy szakítottunk! 2 évet voltunk együtt! Az első volt ő nekem. Kimondhatatlanul szerelmes voltam. Azt hittem örökre együtt leszünk! Ő akarta hogy vége legyen. Szabad akart lenni, bulizni és csajozni akart. Még mindig nagyon rossz nekem, főleg hogy kb. 2 hónapja megint elkezdtünk beszélgetni. Sokat gondolkozom azon, hogy jó lenne ha egyáltalán nem beszélnék vele, de nem akarom elveszíteni. Tudom, hogy már nem lesz közöttünk semmi, barátok vagyunk, de mindig olyan megjegyzéseket tesz, hogy én elkezdek reménykedni. Nem tudom mit tegyek. Mindig csak agyalok rajta, kettőnkön. Az a baj, hogy érzem csak jobban magam és akkor tesz valamit amivel újra megbánt. De nem tudok rá haragudni és nem tudom megutálni, mert visszagondolok az eltelt 2 évre és akkor boldogság fog el. Még ha tényleg a végén már nem is ment. Azt mondta ő volt a hibás. Én mégis magamat okolom, mert nem tudtam megadni neki, amire szükséget lett volna. Vagy nem is tudom. Agyalok mindig… annyit gondolkozom ezeken a dolgokat. Hogyan tudom elfelejteni őt?! Nem hiszek már senkinek, nem Lleszek többet szerelmes!

Szervusz!

Az első szerelem nagyon mély nyomokat hagy az ember lelkében. Ez normális, nem baj, sőt. Viszont abban az esetben, ha nem ment és szakítás lett a vége kezelned kellene valahogy ezt a helyzetet. Ha nem beszélnél vele az ténylegesen segítene. Lehet, hogy egy évet is jó lenne megvárnod. Ennyi egyébként a normális gyász ideje. Azért, hogy mindent ami jó volt együtt, azt megéld nélküle és lásd, hogy megy ez ebben a formában is. Jó lenne, ha megvizsgálnád, hogy van-e olyan dolog, amit tőle megkaptál, de esetleg mástól is megkaphatsz. Ha van, akkor amikor rá vágysz, tudd, nem is feltétlen ő van mögötte, hanem az a helyzet, érzés, megélés, amit régebben neki köszönhettél, de mástól is megkaphatod. Mivel kevés az ilyen tapasztalatod, nyilván ez kevesebbet segít majd, mint másoknak. Arra is gondolhatsz, hogy mivel nem volt jó a végén, csak bántanátok egymást! És mondjuk ki, ő más csajokra vágyik! Mással akarja azt tenni, amit eddig veled! Csókolni, ölelni, szerelmeskedni. Más csókjára, ölelésére, szerelmére vágyik! Ezt soha ne feledd! Gondold végig, hogy ezeket és még sok más dolgot nem veled szeretne megtenni, újra és újra! Vajon miért nem tartod magad olyan értékesnek, hogy ha ő mindezeket mással szeretné megtenni, akkor TE se akard ővele, hiszen nem érdemel meg! Minden kapcsolat kétemberes. Nem Te vagy ő hibázott, egyszerűen nem vagytok egymáshoz valók! Ha megbánt azt vedd bántásnak és ne magyarázd véletlennek. Ne csapd be magad és ámítsd a lelkedet! Volt gyönyörű két éved és lesz még sokszor! Sokat tanultatok egymástól! Amit szerinted elrontottál, azt legközelebb csináld másként, de csak amit elrontottál. Így szépen fejlődve, mire az igazit megtalálod, pontosan fogod ismerni magad és boldog lehetsz egy életen át. Ne add fel! Légy őszinte magadhoz, ne csapd be a szívedet! A nők megérzik a dolgokat, csak bebeszélik maguknak az ellenkezőjét, hogy jobban érezzék magukat, ne kelljen szembesülniük. Ne tedd! Tudtad, amikor elkezdtek rosszul menni a dolgok, de bíztál, akartad, és hitted. Most már nincs miben bízni, így hagyd, hogy elmenjen. Gondolj, bele, ha minden következő szerelmed jó barátod lesz, az mennyi időt vesz majd el az életedből? Mellesleg, ha vágysz valakire, mint férfira az nem a barátod! Csak nyelsz, mert bízol. Ne tedd! Legyetek barátok, ha már érzelmileg nem kötődsz hozzá. Addig meg kerüld inkább el, mert több sérülést okoz. mint hinnéd! 

Szépet! PÉter