Szeretnék pár gondolatot megosztani az ezekben a napokban történt eseményekkel kapcsolatban. Továbbra is kommentmentes övezetként működnénk, itt különösen, tehát úgyis törölve lesz, mindannyiunknak felesleges idő és energia a beírkálás, így köszönöm, ha nem írtok.
Van három fő eseménysor, hír, amik ezeket a napokat uralják. Az egyik a Görög államcsőd, a másik a menekült témakör, a harmadik a Melegházasság amerikai legalizálása. Először a „hír” szót definiálnám. Nálam a hír tények közvetítését, tudósítását jelenti, megbízható képanyaggal, hanganyaggal, forrásokkal. Az a hír. A „vélemény” pedig a hír interpretálása szubjektív nézőpontok szerint. Az, hogy valaki támogatja a menekültek befogadását szubjektív szempontok, emociók, egyéni sajátosságok alapján, vagy elutasítja, az vélemény. Ugyanez igaz a melegházasságra is. A görög csőd más dolog, mert az egy ’intézmény’, nem tudsz vele személyesen azonosulni, pro „támogatva”, vagy önmagaddal nem azonosnak érezvén „elutasítva”. Pedig mindhárom ugyanannak az érmének a három oldala. Ugyanaz a minta a gyökere, három szárba szökkenve.
Kezdjük ezért a Görög helyzettel, mert az a legsemlegesebb. Egy államnak vannak bevételei és kiadásai értelemszerűen, mint egy személynek, vagy háztartásnak. Ha a kiadási rész nagyobb, mint a bevételi, akkor előbb-utóbb elfogy a tőkéje. A kiadások általában a közintézmények, a nyugdíjak, infrastrukturális fejlesztések, a bevételek pedig az adók, illetékek, kereskedelmi haszon. Az elsőnél az emberek kapnak, anélkül, hogy effektíve ott tennének érte, a másodiknál aktív cselekvésekből jön a dolog. Ahogy a kiadási rész végletesen meghaladja a bevételit, akkor vesz fel egy állam hitelt; pont úgy, mint egy magánembernél.
Ez a mérleg-billenés mindig egy folyamat, és hacsak nincs külső háború, vagy belső polgárháború, ez sosem hirtelen történik meg. Mindig kell hozzá ignorancia, korrupció, belesz-ás, ’majd lesz valami’ attitűd is. A 2008-as ’válság’ megütötte a görögöket, akik azóta az Európai Únió, a Nemzetközi Valutaalap és más hitelezők pénzéből finanszírozzák a kiadásaikat. Itt euromilliárdokról (!) van szó. Akkora már ez az összeg, hogy azért vesznek fel újabb hiteleket, hogy a régieket törlesszék. Ez az a folyamat, amiből már nincs kiút, mint ahogy egyénileg egy eladósodott szerencsejátékosnál.
Ma a görögök bejelentették, hogy nem tudják kifizetni a hitelezőiket, ami ’de facto’ államcsőd. Valószínűleg egy ideig képmutatásból, látszatból fenntartják majd őket a fő EU országok, de amennyiben így tesznek, felvállalják azt is, hogy akár évtizedekig pumpálják az euromilliárdokat nekik, azért, hogy a görög nyugdíjas megkapja a nyugdíját, a görög közvilágítás működjön, stb. Németországban dolgozol, és a görögökhöz megy az adód. Ami hivatalosan „kölcsön", sőt, „hitel”, de ezt józan ésszel tudhatjuk, hogy soha nem lesz visszafizetve.
Több, mint fél éve írtam, hogy az európai gazdasági rendszer be fog borulni. Azóta volt a svájci frank elszállása, és most ez megtörtént. Korábban elképzelhetetlen volt, hogy egy EU-ország gazdasága beboruljon. És mesterségesen most is fent van tartva még, nincs tényleges működésképtelensége. Néhány éve olvasható volt, hogy nagyon kell figyelni a görögökre, mert ha beborulnak, akkor jönnek a Portugálok és a Spanyolok, akkor az Írek, majd az Olaszok. A Spanyoloknál az ifjú korosztály fele (!) munkanélküli, a Portugálok a spanyoloktól függnek, Olaszország pedig a bevándorlókkal küzd, és ez exponenciálisan nőni fog. Mindezt asztrológiailag a Szaturnusz a Nyilasban okozza, ami a mesterséges lufik kidurranását okozza. Történik mindez úgy, hogy a Szaturnusz most matematikailag már visszament a Skorpióba, tehát fizikailag nincs is benne a Nyilasban! Amikor visszatér majd ősszel, akkor indul igazán a történet majd.
Ha megtörténik egy ilyen körbeborulás, maradnak a britek, akik már eleve táncikálnak, hogy bent maradjanak-e, a Németek, akik számára az EU személyes felvevőpiac az ipari termékeik számára, a Franciák, akiknél a mezőgazdaságra igaz ez, és az újabb államok, mint a Kelet-Európai ’csatlós’-államok.
Nekem két hónapja már nincsen pénzem a bankban, és mindenkit a személyes körömben erre biztatok. Annyi emberhez úgysem fog eljutni ez, hogy mindenki kivegye a pénzét, és ettől beboruljon a bankpiac, de mindenkinek ezt javaslom. Nem lehet pontosan megmondani, hogy mikor fog beborulni mindez, de szerintem 2018-ig igen. A görög államcsőd „tény”, „hír”; kiegészítve azzal, hogy hónapokkal ezelőtti predikciókban benne volt ez is, tehát ha eddig stimmelt, valószínűleg utána is fog, mert ezek ívek, folyamatok.
http://www.portfolio.hu/…/osszeomlott_a_gorogok_megmentese_…
A második a Bevándorlók témája. A „bevándorló” olyan valaki, aki elköltözik egy országba, hogy ott működtesse életvitelét. Én bevándorló voltam Angliában, Máltán, Kanadában, ahol dolgoztam, elfogadtam a kulturális és jogi törvényeket és hagyományokat, integrálódtam a társadalomba. A „menekült” olyan valaki, aki kényszerből van abban az országban, mert egy régebbiben nem tud létezni jogi, vagy élet-halál értelemben.
A magyar kormány szűk látókörű, korrupt, diktatórikus (bocs fiúk!) grund-kormány, de ezzel kapcsolatban is ismeritek a véleményem, hogy egy kormány országa állampolgárait tükrözi, és ahol ennyi gyerek/spiri tengelyes van, ott az ellentéte jön be, ez a dialektika.
Tehát az utáljunk mindenkit intézményesen, aki nem „magyar”, szittya, fehér, tekintet nélkül, az gáz. Amennyiben valaki ide jön rendes jogi körülmények között, papírozottan, hajlandó integrálódni és dolgozni, annak joga van itt lenni. Oké. Ha ide jön évente 100-200 valódi menekült, az is oké. Ha ’keresztényként’ áthajózok a tengeren, és vérben úszva levágok mindenkit, mert 1200 éve valaki ott élt, akit Jézus Krisztusnak ismernek, az nem oké. Ha van nálad egy Biblia, és ezért kivégeznek egy iszlám országban, az nem oké.
És itt indul a sztori. A végletek nem jók, ez oké. De egyik véglet sem jó. A „Ne engedjünk be senkit” szittya baromság, és az „Engedjünk be mindenkit!” óvodás baromság sem jó. Vannak kérdéseim. Ebben a szétlopott, düledező országban ki fizeti az ellátásukat? Miből? Honnan csoportosítod át? Az egészségügyből? És milyen alapon? Mert itt van...? Az itt objektíven mindegy, hogy hova tűnt a közpénz, mert ez van. A tény, hogy nincs közpénz. Úgy látom, hogy a befogadósok olyanok, mint a gyerekek, akik hergelik a szüleiket, hogy „vegyük meg még ezt is, ezt is, ezt is!”, és a szülők csődbe mennek.
Vannak más aggályaim is. Ami tényen alapul. Fotókon. A debreceni táborban két muszlim összekapott valamin, kitört a balhé, utcára vonultak, kukákat gyújtottak, autókat romboltak.
http://index.hu/…/valami_nagy_balhe_van_a_debreceni_meneku…/
Nem gyerekek, csecsemők és szoptató asszonyok, nagymamák vannak a képeken, hanem férfiak. Nem hergelték őket Jobbikosok, nem raktak ki „Húzzatokhaza!” plakátot a tábor bejárata elé. Maguk között összekaptak, és ez harapózott ki a külvilágba. Ahol tömeg van, ott nincs kontroll. Itt most lakik 1600 ember kb, mi lesz, amikor több tízezren lesznek itt…? Aki támogatod ezt a folyamatot, valószínűleg fehér, ropogós, friss húsú hölgy vagy, legalábbis azok alapján, amit a Face-n látok. A menekültek nem néznek Face-t. Honnan tudják majd, hogy támogatod őket, illetve érdekli-e őket, amikor megindulnak feléd? Miért ne indulnának. Összezárva több száz férfi, idegen országban, a „jogok”, „érinthetetlenség”, „szegény ők” égisze alatt; szerinted nem akar egy bal combot mondjuk…? Észak-Indiában ugyanilyen állati sorban működő ’férfiak’ vannak, akik a busz hátuljában erőszakolnak meg diáklányokat, majd dobják le a buszról. Én nem látok különbséget közöttük, és a képeken lévő jóemberek között.
Mielőtt „idegengyűlölő” lennék, egyáltalán nem erről van szó. Arról van, hogy ezek exponenciális folyamatok. Gondolj bele, hogy 2 hónapja azt sem tudtad, mi az, hogy menekült. Azóta napi 800-1000 érkezik hirtelen. Ami már fél éve szerepel a predikciókban, és még régebb óta a tanfolyamokon. Azt is írtam még decemberben, hogy „Európa nem lesz ugyanolyan, mint volt”, és hogy „a háború megjelenik az utcákon”. Utána jött pár hét múlva a Charlie Hebdo dolog. Ha megnézed a cikkben a képeket, ez már amolyan mini-háború, Magyarország belterületén. Gondoltad volna pár hete, hogy sok fekete, barna ember itt balhézik? Én igen, le is írtam. Azt is, hogy még többen fognak.
Olyat is írtam még hónapokkal ezelőtt, hogy megszűnik a határok átjárhatósága. Erre ezt látod a hírekben, ezt posztolod, ezen vitatkozol. Le van zárva Calais és Dover között az út, az európai országok határai egymás előtt menekültügyekben, és most délen jön majd a kerítés. Olyat is írtam, hogy 2018-tól még az is lehet, hogy kijárási tilalom lesz, és/vagy bevonják az útlevelünket. Ennyire nehéz elképzelni ezt? A fent leírtakat és megtörténteket sem hittétek el. Emlékszem, pár hete valaki leállt itt kommentben „okosakat” írni, hogy „Jajj Ricsi, így meg úgy”. És nem válaszoltam neki. Rengeteg esetben azért nem válaszolok, vagy beszélgetek, mert ez van. Az emberek annyi mindenről formálnak „véleményt”, amiről fogalmuk sincs, nem értenek hozzá, hogy teljesen értelmetlen, időpazarlás végighallgatni. Olyan, mintha én a hídépítésről okoskodnék. Fogalmam sincs róla.
A dialektika alapján minél több fekete ember, „menekült” jön be, annál jobban szorulnak a határok, és vele együtt a javak. És ők egy dolog miatt vannak itt. Elfojtott Mars… A Férfiak kiherélése miatt. Heteroszexuális középkorú Férfiként olyanok vagyunk, mint a hópárduc, az orrszarvú, kihalófélben levő, veszélyeztetett egzotikum vagyunk. Pár hete írtam, és akkor egy menekültről nem volt még hír a médiában vagy Európában, hogy „hamarosan itt fognak tombolni a fekete emberek az utcákon a sok elnyomott Mars miatt”, és itt vannak.
Ha Férfi vagy, akkor egyik oldalról a neved „Kuss”, a másikról mindenki akar egy darabot belőled. Akarnak és utálnak, keresik a társaságod és nem tudnak mit kezdeni veled. És előbb-utóbb kihalsz. Minél több nő jár konditerembe, vágatja le a haját, hordja vörösen, válik el, küzd, kapar, harcol, kussoltat be minket férfiakat, annál több fekete ember jön be ide.
Én menetközben rájöttem, hogy a célom nem lehet ennek a folyamatnak a megállítása. Mert senkit nem érdekel, őszintén… Ahogy kiírtam, hogy mik a Mars-termelő profilképek és borítóképek, pár embert érdekelt, ők lecserélték, a többség attitűdje: „Szűrd meg, amit Ricsi mond, vedd magadra, ami az egodnak megfelelő, és menj tovább!”. Nekem ez is oké.
Mivel lehet látni a folyamatokat, ezért dolgozom az elmúlt egy évben állatként, heti hat napban akár 12 órákat, hogy legyen tőkém, amikorra ’indul’ a folyamat. Egy dolog van még hátra: hogy ha addig nem sikerül meggyógyítani a dioptriámat, tudjak csináltatni 2-3 olyan szemüveget, mint ami a kosarasoknak van. Akkor kész, és jöhet, aminek jönnie kell.
Minden rövid hajú nő, minden vörös hajú, tetovált, gyúrós, kutyát tartó, küzdő, dolgokba belevágó, majd kitáncoló, egyedül kaparó, érzelmekre, kinyílásra, kapcsolódásra nem képes nő termeli a Mars energiáit, ami ’bevonzza’ kintről ezt, kontrollálatlanul. Minden férfinemű, aki nem képes kiállni magáért, egyedül helyt állni, építkezni, a lelkével, szellemével foglalkozni és Felemelkedni, szintén ’bevonzza’ a kontrollálatlan, harcoló, tomboló félállati lényeket. Minden ember egy sejt az Univerzum és az emberiség testében, ami rezgéseket bocsát vagy nem bocsát ki, így amikor épp levágatod a hajad, gyúrsz, futsz, tetováltatsz, fülhallgatóval a füledben bujkálsz az utcán, éppen egy következő hullámban hívod be a vadakat.
Ha mindez megfordulna, akkor nem jönnének; ez a dialektika. A kérésem, hogy tedd félre az egódat, az Apa-témákat, haragot, és ne vágd rá kapásból, hogy „Ez a csávó hülye!”. Úgyis jönni fognak, minden szinusz-hullámos, és megyünk az aljára; annyit tudsz tenni, hogy ha nőként nem termeled ilyen erővel a Mars-ot, nem hozzád fognak ’bekopogni’. Hasonló hasonlót vonz, így lesznek akik mellett elmennek majd, és lesznek, akikre mágnesesen ráugranak. Én ezért is zongorázom, és ezért nem „kussolok”, pedig emiatt napi szintű a konfrontáció a többséggel, a kisebbséggel pedig emiatt kiváló a viszonyom, és értékelnek.
http://alfahir.hu/az_elrabolt_europa_a_kaoszba_taszitas_hat… - Ez egy olyan írás, ami valahol „vélemény”, de maximálisan egyetértek vele, ugyanazokról a folyamatokról, ívekről beszél, amikről én is, évek óta.
Ő pedig szubjektívebben, elfogultabban, és ’hivatalos’ állást foglalva, amiért elnézést kérek, de ebben is pont ugyanarról van szó:
https://www.facebook.com/kulturalis.kreativok/photos/a.137363223004197.29077.129002513840268/876804405726738/?type=1
A harmadik fő téma jelenleg a Melegházasság. A melegeknek joga van házasságot kötni. Ez oké. Aki meglát egy meleg párt az utcán, és elveri őket, az gáz. Ez is oké. Ez így egyensúlyban van. A baj mindig a véglet. A véglet, ha kivégzik, üldözik a melegeket. És van egy másik véglet. A kampányolás. Ami most is történik. Ez már régen nem a jogokról szól szerintem, ez már kampány, amit úgy hívok: „a nemek szétverése”. Ez már marketing, térítés, a heteroszexualitás ’üldözése’ passzív eszközökkel. Ha nem ünnepelsz, nincs szivárványos profilképed, akkor elmaradott vagy, homofób, és félni kell tőled. Hidd el, és ezt most tényleg kérem, heteroszexuális középkorú férfiként sokkal kisebb a mozgásterem, mint a melegeknek! Mindegy, mit csinálok, túlzott reakciókat kapok pro vagy kontra. Eddig ez a melegekre volt igaz, ma a heteroszexuális férfiakra. Folyamatos meghurcoltatás az életünk, és alig találunk párt. Eddig ez a melegekre volt igaz.
Egy nő egy másodpercen belül azt akarja, hogy dugjam meg, de ne dugjam meg, hanem csak beszélgessek vele, legyek határozott, de legyek érzékeny, préseljem a falhoz, de hagyjak neki teret, szenvedélyesen kapjam el, de legyek lassú és türelmes, vegyem el feleségül, költözzek vele külföldre, de költözzek vele Magyarországon vidékre, hagyjam békén, legyek az apja, tartsam el, de támogassam a tanulmányaiban, támogassam a munkájában, de ne hagyjam, hogy tanulnia kelljen, ne hagyjam, hogy dolgoznia kelljen. Ez nem húsz nő egyszerre; ez egy mai nő.
Ahogy a Férfiak eltűntek a múlt században, most tűnnek el a Nők utolsó példányai, és maradnak a nemtelen váltivarú egyedek az emberek között. Ami nem egyenlő a homoszexuálisokkal! Ez a ’mai’ ember. Akárhány homoszexuálist ismerek, egy közös bennük, hihetetlenül sok elfojtott harag, düh, magyarul Mars van bennük. Ebből ered az intézményes és egyéni szégyen, bűntudat, tépelődés témája, és mindennek egy gyökere van: a rendezetlen Apa-kép, Férfi-kép, legyen az leszbikus, vagy ’férfi’ homoszexuális. És ahogy tűnnek el a Férfiak, nincs már integrált Mars, hogy ezt megfogja, és ahogy tűnnek el a Nők, már az sem.
Ez egy tendencia. Igen, egyre több lesz a homoszexuális, egyre több lesz az impotens, a gyerektelen, az egyedülálló, az androgün, az infantilis, ahogy megyünk le a szinuszhullám aljára. Egyre több lesz az elnyomott Mars, mert az valamiért küzdést, valamiért építkezést, integrált én-kezdetet, szexualitást jelent. Hoppá, ahogy fentebb olvastuk, az elfojtott Mars hozza be ide a kirobbanó Mars-ot, fekete emberek, majd háború formájában.
Minden szivárványos profilkép, kampányolás, melegezés szépen nyomja le a nemeket, ezzel a Mars-ot, és a hátsó ajtón, a dialektikában hozza be a háborút. A Nagyot. Nekem ez oké, csak gondoltam jó, ha szólok, és látjátok, értitek, hogy mi mivel függ össze a háttérben.
Mindhárom hírben egy a közös: a nemtelen, gyermeki, impotens, ’modern’, felelősséget, aktív munkát nem vállaló életforma. Most érik össze a hátulütője. A ’szabadságból’ így lesz bezártság, az ’egyenlőségből’ így lesz az, hogy mindenki elveszti majd a jogait, a ’nemi egyenjogúsításból’ így lesz/lett az, hogy eltűntek a nemek. Ilyenkor kellene még belehúzni kicsit, még jobban pörgetni ezt, hogy teljes legyen a káosz. Már nem csak Ricsi fog hamarosan csúnyán nézni Rád, és szívni a fogát, hogy élhetetlen a világ, sötétebb szempárok fognak Rád csúnyán nézni. Ez lehet, hogy félelemkeltésnek hangzik, de az legalább kicsit elgondolkodásra késztetne. Az a nagyobb baj, hogy ez „tény”. Én már ’látom’, Te még nem. A fizikai szemeddel hamarosan fogod látni. Pár hét, hónap.
Többi ’spiri’ cikkben, megosztásban olvasom, hogy „gondolj szépeket, és nem lesz háború, nem lesz baj”. Pont ettől lesz. Pont a herélt, lebegő, képzelgő energiák miatt vezérel be a dialektika ide nem angyali, állati lényeket. Minél rózsaszínebb vagy, annál feketébbeket. Minél ’szeretettelibb’ vagy, (ami nem más, mint a Mars-od elnyomása), annál vadabbakat. Minél zártabb vagy, annál jobban fognak nyitogatni, és a külvilágban bezárni.
Egy megoldás lenne: a nemekhez visszatalálás, a Férfi-energia visszahúzása a létezésbe, működésbe; és min megy a kampány? A nemek eltörlésén és a ’női’ energiák hörgésén. ’Női’ jóga, ’női’ spiritualitás, ’női’ munkahelyek, ’női’ vezetők. A „női” szavak mögött mindegyik valójában Férfi-minőség. Jóga, spiritualitás, munkahely, vezetés, évezredekig mind Férfi-minőségek voltak, és kényszerből mentek oda ’nők’ a huszadik századtól. Mivel ott vannak, a férfiak oda már nem tudnak visszamenni, mert nincs hely. Ördögi, ostoba és karikaturikus kör ez.
És mivel ott vannak, szenvednek, mivel szenvednek a hölgyek, még jobban csúcsra járatják, hátha kikeverednek belőle, holott egyre mélyebbre ássák a kerekeiket ebben a mocsárban. Ennek sosem lesz vége, és csak érzelmileg elfogysz, cisztád lesz, miómád, rákod, kiszáradsz, és kifelé azt mutatod, azt kell mutatnod, hogy mennyire élvezed mindezt. És nekem közben négyszemközt elmondod, mennyire elfáradtál benne, mennyire utálod az egészet. Én ezt megértem és elfogadom, de tapsolni nem tudok hozzá. Mert ez l’art pour l’art kínlódás a legtöbb esetben, és intelligencia és jóindulat kellene, hogy ezt felismerjük, azok pedig nagy kincsek, ezért ritkák, főleg együtt a kettő. Azzal tudnál segíteni magadon, ha abbahagynád, minél előbb. Ennyire egyszerű.
Nőknek vissza kellene menni Női minőségekhez, Férfiaknak Férfi minőségekhez, és akkor az örvény tölcsérének beszűkült aljáról vissza lehetne térni koppanás nélkül; elvben. A dialektika szerint viszont nem. Le 'kell' menni koppanásig, hogy onnan induljon fel az örvény. Én mint a kisangyal csinálom a Férfi dolgokat, hogy ne koppanjon akkorát az egyéni életemben. Veletek sem konfrontálódom, nem szólok be, ha észrevettétek, már hetek óta, mert kell az erő és az energia másra. A többség életében koppanás lesz, egyének tudnak majd ugrálni, leginkább ketten együtt, Párként. Férfi-hoz Nő kell, Nő-höz Férfi, én ezért várok ekkora türelemmel.
Babity Richárd
