"Az álmunk arról, hogy ez sikerülhet, fontosabb a valóságnál."

Bejegyzés: Reménytelen szerelem ...

Kedves Lélekszerelés.
26 éve ismerem azt az embert akivel álmodok, régen együtt jártunk iskolába. 12 éve elkeztem vele álmodni és azóta teljesen felborította az életem.

Bejegyzés: Reménytelen szerelem II.

komoly

Bejegyzés: SZEX

Reménytelenül szeretés témában, nekem is van egy történetem. Van egy férfi akiről több, mint 20 éve álmodozok, de még soha nem történt semmi. Amikor először találkoztunk már akkor láttam, hogy milyen jól néz ki, nagyon csinos volt
Ő egy igazi sármőr, azóta szinte
semmit nem változott, csak egy
kicsit öregebb lett. Sajnos csak a
köszönésig juttottunk el. Tudtam
már a legelején, hogy nem szabad
beleszeretnem, de sajnos nem
tudtam ellenállni neki. Akárhol találkozom vele, szinte mindig úgy
nézz rám, hogy a szívemig hatol.
Nem értem miért nézz így rám, ha nem kellek neki, nem szeret és nem
érdeklem. Még soha de soha nem
fordult elő vele kapcsolatban, hogy
nem tudta ki vagyok. Mindig láttom
a szemében, hogy megismer, és
hogy nem vagyok közönbös neki. Fiatalabb koromban én mindig zavarba jöttem és ő ezt nagyon élvezte, de most már hogy idősebb
lettem ő jön szinte zavarba, hogy
állom a tekintettét. Egyszer
próbáltam el állni azt útját, de akkor
egyik alkalommal kitért, másszor
meg azt várta, hogy szóljak neki.
Néha úgy érzem, hogy teljesen oda
van értem. Sajnos eddig még nem
tudtam elfelejteni, de ha sokáig nem
jön akkor már majdnem sikerül,
erre megjelenik, mintha érezné,
hogy el akarom felejteni és kezdődik
minden elölről. Nem értem, hogy mit
akar, miért nem mondd le róla.
Amikor először találkoztunk ő akkor már elvált volt és egyedül élt. 16 év
a korkülönbség közöttünk, engem ez soha sem zavart, mert én mindig úgy éreztem, hogy nekem a kicsit idősebb pasik jönnek be. Nagyon sokszor úgy éreztem, hogy mintha kellenék neki csak nem merte elhinni, hogy boldoggá tudna tenni.
Úgy érzem félt az érzéseitől.Tudom,
hogy soha nem lesz közöttünk semmi, de még így is várok rá és
tudom elfelejteni. Mindig itt van a szívemben, a lelkemben. Én csak egyet akarok meg tudni tőle, miért nem kellettem neki. Nekem van
férjem, de a házaságunk szinte az elejétől nem működött. Mert egy házasság két emberen múlik, de nagyon sokszor úgy érzem, hogy
jobb lenne egyedül. Én mindent
megpróbáltam, de őneki soha
semmi nem jó. Mindig a másikban
keresi a hibát. Így nagyon nehéz
megtalálni a közös nevezőt. Van két gyerekünk is de igazán nem tud az
apjukként viselkedni velük.
Sokszor vagyok magányos, mert
ugyan van férjem, de amikor szükségem van rá nem áll
mellettem. Nem kértem tőle semmit csak éljünk boldogan, de ez úgy
látom nekem soha nem fog sikerülni, marad az álmodozás.
Az a mottóm, hogy soha senkiért nem szabad feladni bízni kell abban, hogy valahol valaki vár ránk, és arról álmodik ő is, hogy boldoggá tegyen, nekünk pedig addig kell keresni amig rá nem találunk.

Bejegyzés: Reménytelen szerelem ...

Reménytelenül szeretés témában, nekem is van egy történetem. Van egy férfi akiről több, mint 20 éve álmodozok, de még soha nem történt semmi. Amikor először találkoztunk már akkor láttam, hogy milyen jól néz ki, nagyon csinos volt egy igazi sármőr, azóta szinte semmit nem változott, csak egy kicsit öregebb lett. Sajnos csak a köszönésig juttottunk el. Tudtam már az elején, hogy nem szabad beleszeretnem, de sajnos nem tudtam ellenállni neki. Akárhol találkozom vele, szinte mindig úgy néz rám, hogy a szívemig hatol. Nem értem miért nézz így rám, ha nem szeret és nem érdeklem. Még soha de soha nem fordult elő vele kapcsolatban, hogy nem tudta ki vagyok. Mindig láttom a szemében, hogy megismer, és nem vagyok közönbös neki. Régebben én mindig zavarba jöttem és ő ezt nagyon élvezte, de most már ő jön szinte zavarba, hogy állom a tekintettét. Egyszer próbáltam el állni azt útját, akkor egyik alkalommal kitért másszor meg azt várja, hogy szóljak neki. Néha úgy érzem, hogy oda van értem. Sajnos eddig még nem tudtam elfelejteni, de ha sokáig nem jön akkor már majdnem sikerül, erre megjelenik, mintha érezné, hogy el akarom felejteni és kezdődik minden elölről. Nem értem, hogy mit akar miért nem mondd le róla. Amikor először találkoztunk ő elvált volt,
egyedül élt, és 16 év a korkülönbség
köztünk. Mindig úgy éreztem, hogy mintha kellenék neki csak nem merte elhinni, hogy boldoggá tudna tenni. Tudom, hogy soha nem lesz
közöttünk semmi, de még sem
tudom elfelejteni. Nekem van férjem,
de a házasságunk szinte az elejétől
nem úgy alakult ahogy kellett, magyarul rossz volt. Mert egy házasság két emberen múlik, de nagyon sokszor úgy érzem, hogy egyedül vagyok. Én mindent
megpróbáltam, de őneki soha
semmi nem jó. Mindig a másikban
keresi a hibát. Így nagyon nehéz megtalálni a közös lassan úgy érzem jobb lenne egyedül. Van két gyerekünk is de igazán nem tud az apjukként viselkedni velük. Sokszor vagyok magányos, mert ugyan van férjem, de amikor szükségem van rá nem áll mellettem.
Pedig nem kértem semmit, csak éljünk boldogan, de ez úgy látom nekem soha nem fog sikerülni, marad az álmodozás. Sajnos az életemet beárnyékolja két tragédia, de én talán pont ezért kerestem annyira a boldogságot. Minndig úgy éreztem, hogy nem szabad senkit sem annyira szeretnem, mint ahogy én szerettem a bátyámat. Ő volt a legjobb tesó. 6. éves voltam amikor őt elvesztettem. Sajnos már azóta
az édesapámat is elveszítettem.
Az a mottóm, hogy soha senkiért nem szabad feladni bízni kell abban, hogy valaki vár ránk, hogy boldoggá tegyen, és addig kell keresni amíg meg nem találjuk.

Bejegyzés: Reménytelen szerelem ...

Az ok sokkal egyszerűbb és kézenfekvőbb, mint bárki is hinné. Ami miatt a férfi nem házasodik, az a szimpla kockázatelemzés.
A házasságok fele végződik válással, az esetek háromnegyedében a nők terjesztik be a válókeresetet. Ez 37.5% esély arra, hogy a nő megfúr egy életre, ilyenkor ugyanis úszik minden: ház, kocsi, gyerek, plusz a nettó keresetének jelentős része a következő minimum 18 évben.
Összehasonlításképpen: egy revolver hat tárából egy töltött, ami 16.66% - vagyis oroszrulettből kvázi nagyobb esélyekkel jövünk ki jól, mint egy házasságból.

Na ezért nem nősülnek a férfiak.

Bejegyzés: Miért nem akarnak házasodni a férfiak?

Sziasztok!
Egy olyan kérdésem lenne hogy miért van az hogy kb féléve megismertem egy srácot első találkozáskor nagyon rendes volt és érdeklődő irántam még aznap este sokat beszélgettünk és vártam a továbbiakat. Nekem barátom van épp előtte 10hónappal jöttünk össze de mégis megfogott valami abban a srácban. Másodjára üzenetben beszélgettünk rendesnek tűnt ott is de már az érdeklődés nem volt az elsőhöz hasonlító tőle. Aztán próbáltam beszélni vele de minden nal egyre több negatív dolog derült ki a beszélgetésekből. Egyre jobban kezdtem józan ésszel gondolkodni hogy ő ilyen jellemű és hogy nem fog megváltozni a "bunkó" "mindenkit elcsábitó" stílusa. Kisebb szünet után mégis ráírtam bíztam hátha keres de nem keresett addig sem. Ó soha nem írt magától nekem. Tudom hogy a barátomra való tekintettel de lehet csak én értettem félre őt. Mondtam neki hogy legyünk barátok és ő mondta hogy tudja hogy nekem ő bejön csak ezt én nem vallom be magamnak. Én bevallom de neki nem fogom elmondani soha mert nagyképű.

Bejegyzés: Reménytelen szerelem ...

Amennyiben a nők rálátnának milyen ördögi tervet szolgálnak amikor lemondanak női szerepükről valami vélt függetlenségért...nem tennék.Azért a helyzetelemzéshez az is hozzátartozik, hogy nem teljesen önként és dalolva tették és teszik.Komoly gazdasági és hatalmi érdek volt a háború után a megfogyott férfiakat nem visszaengedni a munkaerőpiacra. Így generációkon keresztül ingatták ezek az érdekek a család alapját ami a mai torzuláshoz vezetett. Most már gyermekeink semmilyen felelősséget nem hajlandóak vállalni de ezt megelőzte az a tény hogy mi sőt anyáink sem kaptak családban mintát, nevelést.Kényelmesebb volt"majd az iskola elintézi" hozzáállás.Nekem szerencsém volt nagymamámmal.A szocializmus ideológiája sem arról szólt,hogy otthon gyereket nevelj és taníts,így az én generációmnak már nem adtak át tanítást, az enyém már semmit sem tudott átadni (mesélték a szocialista emlőn tanult dadusok hogy szigorúan tiltották nekik a gyermek felvételét és nyugtatását ha sírt.majomszeretetnek nevezték és ártalmasnak a gyermek fejlődésére, ezek után már nem is csodálkozom hogy frusztrált zárkózott érintésre képtelen felnőttek vannak.Ezek után mit tudna továbbadni,tanítani?) Ezt követte a liberális nevelés ami a gyermeket teljesen támasz irány nélkül hagyja,semmilyen alapot tanítást nem adva hadd alakuljon ki,ne korlátozza a gyermek egyéniségének kialakulását neveléssel, tanítással.Ez a ló másik oldala de ez is nagyon kényelmes.A mostani tinédzserek szülei valami torz haver barátnő szerepet próbálnak eljátszani gyermekeikkel.Sem tisztelhető tanítóvá sem útmutató támasszá nem váltak gyermekeiknek.

Bejegyzés: Lányok a legényt jól meg becsüljétek!

azzal hogy kevesen tudnak és sokan dolgoznak rajta teljesen egyetértünk és azzal is hogy sumákolásra is kiváló mint minden más is amit alibinek használunk de van egy tiszta nagyon éles vonal ahol a sumákolás összefüggései lelepleződnek és ott állsz pőrén magad előtt....és már nincs mi mögé bújni. Ezt a te példáddal élve "végül is jó a házasságom" önbecsapás a gennyes góc kevésbé fájdalmas még vállalható része,de az már bibisebb feladat,hogy végül is nem szeretem a párom,sosem szerettem csak azért mentem hozzá mert azt hittem nem lesz jobb és féltem várni és hát a gyerek is azért jött össze és valójában őt se igazán akartam ezért üvöltők vele hogy hülye kamasz...stb.ráadásul az a pár abortusz is utána azért történt mert képtelen voltam szembenézni a saját hazugságommal és most itt ülők egy rákkal és kérlek segíts. Itt azért már húzósabb...(mindenkitől elnézést ez egy példa nem valóságos történet de mégis a valóságos élethelyzetekből összeollózva) és ezután a lelkifurdalásból történő önszívatást is abba kell hagyni...munkám során 10 házasságból,párkapcsolatból 10 mögött valami egyéb állt és nem az amiről szólnia kellene.

Bejegyzés: Betegségek lelki okai - beszélgetés Somogyi Péter, Lélekszerelővel

@sz.e:
Persze, így is lehet érteni, mintha... De amit mondtam az arról szól, hogy ha valaki csak vár és nem indul, nem kap segítséget, legfeljebb egy lépésig. Minden további "jótanács" csak ennek az egy lépésnek a megtétele után következik. Mellesleg a meditációs ügyek adnak a legtöbb lehetőséget a sumákolásra. Kevesen tudnak meditálni, viszont annál többen "dolgoznak" raja, csak valahogy semmi előrelépés. Milyen érdekes?! Persze engem nem zavar semmiféle alibi tevékenység, hívjuk azt bárminek, csak ne csodálkozzunk, ha nem jutunk semmire. Ez szerintem lejön abból amit mondtam. Hali.

Bejegyzés: Betegségek lelki okai - beszélgetés Somogyi Péter, Lélekszerelővel

a meditáció nem tétlenség hanem munka magaddal Pontosan azzal a hazugság(önbecsapás)rendszereddel találkozol kíméletlenül és elkerülhetetlenül amiről beszéltél és nem egy kellemes tétlen csücsülés
Ez az én tapasztalatom.Puszi jó volt a beszélgetés

Bejegyzés: Betegségek lelki okai - beszélgetés Somogyi Péter, Lélekszerelővel

Szerintem az önzetlenség nem a haszon,én hasznom,más haszna elvén működik. Minden cselekedetnek gondolatnak szándéknak van visszacsatolása ilyen vagy olyan.Számomra az ÖNZETLENSÉG azt a képességet jelenti hogy a másik (akinek adom,teszem)aspektusából tudom szemlélni az adott helyzetet és nem a sajátomból kiindulva cselekszem.Az önzetlen tett magába rejti a másikra figyelés képességét az abból a szempontból cselekvés képességét és az elfogadás alázatát.Ezért annyira értékes.Köszönöm neked az írást mivel gondolkodásra késztetett...

Bejegyzés: Önzetlenség

Ott voltunk, megtettük. Elindult útjára az engesztelő áldozat, hazánk felemelkedésért! Csatlakozni lehet utólag is. Elég az imák után, arra gondolnunk, hogy csatlakozunk a létrehozott erőtérhez, hozzáadjuk a saját felajánlásunkat a közös célért, bele helyezzük a létrehozott gömbbe. Ki kell mondanunk, hogy "Legyen Uram a Te akaratod szerint!". Imával zárjuk a csatlakozást. Az esemény hangulatát tükröző fényképes beszámoló a facebook-on megtalálható. Remélem lélekben bővül még a kör!

Somogyi Péter
lélekszerelő

Bejegyzés: Böjt Magyarország felébredéséért

Kedves Lélekszerelés!
Nem akarom leirni a koromat,mert ugygondolom,hogy az nem számit...
Nekem is mint a legtöbb embernek reménytelen a szerelem...Már több mint 7 hónapja szenvedek,tudom,hogy nem sok,de aki volt már igy az tudja,hogy még egy nap is nehéz anélkül,akit szeretsz...
Én nem ugy vagyok,hogy az a férfi akibe beleszerettem az a szomszédom,vagy egy kolléga,hanem nem is itt él,azt sem tudja,hogy létezem,ha még itt is élne,ahol én akkor is reménytelen lenne,mert nagyon sok a korkülömbség,ráadásul még barátnője is van.Én megpróbáltam elfelejteni,és sikerült is egy napra,de aztán megint ugyan olyan volt minden,hiába küzdök,de nem sikerül semmi,és ha jól átgondolom nem is akarom elfelejteni.Sokan mondják,hogy nem tud hiányozni az aki nincs veled,de ez nagy hazugság mert nekem minden nap avval kell megbirkóznom,hogy tuléljem a hiányát.Ami a legrosszab az az,hogy sekinek nem mondhatom el,mert nem értenék meg,és mosolyognom kell,miközben zokognák,de nem tehetem.Nem tudom mit tegyek,először azt hittem,hogy nem is igazi szerelem,és nem foglalkoztam vele,de valahogy legbelül tudtam,hogy ez más...Kérlek adj valami tanácsot,reménykedjek ugy,hogy közben tudom semmi értelme,álmodozzak továbbra és éljem ugy az életem mint egy élő halott,vagy...és ez itt a gond nem tudom milegyen,nem tudom mi a másik választás,lehet,hogy nincs is...csak ez az egy választásom van.
Amugy ezt most is csak azért irtam ide,mert már megint összetörtem.Már magamon nevetek,hogy hogy tud éngem ugy összetörni,hogy még csak nem is beszél velem. Kérlek válaszolj minél előbb,mert muszály van egy segitségre,egy kis támogatásra...Előre is köszönöm,jah és bocsánat a helyesirási hibákért,de most nem tudok figyelni arra,hogy hogyan irok...

Bejegyzés: Reménytelen szerelem II.

Köszönöm

Bejegyzés: Gazdagság, már megint! Hogy unom...

@Haza vezetsz:
Kedves Anett!
Mivel más fórumon erre a levelére már válaszoltam, így nem térek ki a válasz egyes pontjaira. De felhívom itt az Ön és mások figyelmét is a következő Dobogókői programra. A részletek majd még itt is következnek. De addig is. Húsvét vasárnap, április 8-án, hajnali 5 órakor találkozunk a Zsindelyesnél határkerülésre! ha van kedvük, jöjjenek és szóljanak másnak is!
Köszönöm és szépet! Péter

Bejegyzés: Fényvárás, fényváró szertartás Dobogókőn

Kedves Péter. A nevem Guruz Gergely. Kérem mutasson rá Gabriellának arra, hogy amit Őn tesz Vele, az valójában ugyanaz amit Én tettem Klaudiával. Kérem fedje fel a tükörkép mibenlétét és segítse Gabriellát az ítélet mentes élet megtapasztalásában. Köszönöm

Bejegyzés: Tervek, alternatívák, áramlás, folyamat

Szépet Önnek is Péter!
Barátom fész oldalán figyeltem fel az idevezető linkre, nála rákérdezve irányított tovább a kérdéseimmel.
Aug.20.-án túráztam először Dobogókőn, akkor eldöntöttük, hogy a Mária templomhoz elmegyünk Fényt várni. Nemrég egy újabb túrán "felmértük" a terepet. A neten szétnézve azonban nem találok idénre olyan programot, ami 21.-e hajnalra a Mária kápolnához szólna, mint ahogy mi azt eredetileg terveztük. Itt olvasgatva látom a cél azonos, csak a szertartás más. Vagyis, az ellentétes napszakból erre következtetek. Eddig gondoltuk, próba cseresznye kimegyünk 21.-e hajnalban, de ahogy közeledik, és hűlik az idő tűnik ez egyre neccesebbnek. Ismerem magunkat biztosan így is jól eltöltenénk a napot, de azt gondolom van amit egyedül, vagy szűk körben kell átélni, és van amihez közösség kell. Szerintem nagyobb társaságban, talán vezetve ez a szertartás átélhetőbb lenne.
A segítségét kérem egy kis magyarázattal, ismertetővel, mire is vállalkozunk, ha Önnel tartunk?
;) Anett.

Bejegyzés: Fényvárás, fényváró szertartás Dobogókőn

Kedves Péter!
Nagyon örülök,hogy rátaláltam erre a bejegyzésre.Minden szavával gyakorlatilag azonosulni tudok.
Magamról annyit hogy 33 éves három gyermekes édesanya vagyok.32 évig bezárva éltem egy beteg személyiségben.Borderline szindrómával diagnosztizáltak 17 évesen.Gyakoriak voltak az öngyilkossági kísérleteim is sajnos.Évekig tartó pszichiátriai kezelések sem hoztak eredményt.Két éve elhunyt a férjem aki legnagyobb támaszom és "megmentőm" volt.Onnan egyenes út vezetett egy mélypontig aminek következtében sajnos szembesülnöm kellett azzal hogy bizony függő vagyok.
Fiatal korom óta rendszeresen alkoholon és gyógyszereken éltem.Semmit sem tudtam normálisan használni.Olyan távol éltem a reális valóságtól minden téren mintha egy másik univerzumba lettem volna. Volt választásom és elfogadtam a segítő kezet.
A terápián ahová kerültem ezeket a dolgokat is tanították amiket ön leírt.Tapasztalom most már a reális valóságban hogy ezek tényleg így működnek.Sikerült elengednem a férjemet lelkiekben.
Sajnos még nem voltam elég stabil és párkapcsolatom lett egy drogfüggő fiatalemberrel.Vártam rá hogy megváltozzon és nagyon erőszakosan meg is akartam változtatni. De be kellet látnom,hogy más embert az akarata ellenére nem lehet. Én is ragaszkodtam egy elképzelt jövőhöz sokáig és nem láttam tisztán .Az ő érzelmeit pedig nem irányíthattam.Szakítottam vele mert a végén már csak szenvedtem és majdnem visszaestem.
Nem kerestem párkapcsolatot de jött egy nős férfi akit kettő találkozás után elengedtem.Úgy éreztem többet érdemlek az élettől minthogy egy nős férfi életébe másodhegedűs legyek.És bűntudatom is lett ettől a dologtól.Nagyon vonzó és értelmes férfi volt de nem kaptam meg tőle azt amire igazán vágytam.
Ezután a "kapcsolat" után tudatosult bennem, hogy igazi párkapcsolatra van szükségem.Ahol ugyan olyan szerepet kell hogy kapjak az illető életébe mint amilyen szerepet én szánok neki.
Azután egy véletlen találkozás alkalmával megismerkedtem egy egyedülálló fiatalemberrel aki egy hat éves kapcsolatból lépett ki.Rengeteg érzelmet kaptam tőle kedvességet szeretetet és ezért nagyon hálás vagyok neki.De még nem állt készen egy újabb párkapcsolatra és ezt tisztán láttam nem zárta le a múltbeli kapcsolatát nem engedte még el ezért én engedtem el őt.Nem várok rá nem zaklatom és elfogadtam hogy ennek így kellett történnie.
Nem keresem az igazit de várom.Minden múltbeli kapcsolatból tanulok és hálás vagyok ,hogy jöttek mert ezáltal fejlődöm erősödöm,és tisztázódik le az hogy én ki vagyok mit várok el az életben egy partnertől és én mire vagyok képes mit tudok nyújtani.Már látom hogy szerethető vagyok és hatalmas szeretet is van bennem.Lett önbecsülésem önbizalmam énképem jövőképem ami sosem volt /igazából azt sem tudtam régen mik ezek a dolgok/ és boldog vagyok hogy tudok normális tudatos döntéseket hozni.
Köszönöm,hogy mindezt megoszthattam önnel.
Üdvözlettel:Kicsiszőlő

Bejegyzés: Reménytelen szerelem ...

@cheslav:
Sziasz!
Egy baj lehet csak, ha amíg a hölgyre koncentrál, aki nem választja ÖNt, elszalaszt egy másik lehetőséget. Olyan nincsen, hogy valaki Önnek az igazi, míg a másiknak nem Ön az. Az igazi társak egymásnak a társai, a kapcsolatuk nem egyoldalú.
Szívesen olvasnám a fejleményeket!
Szépet! Péter

Bejegyzés: Reménytelen szerelem ...