Adódnak az életben olyan kérdések, feladatok, amelyek megoldásához nem elég egy élet tapasztalata. Több kell hozzá 70 év tudásánál. Sok esetében 3-4 generáció tapasztalata is szükséges. Ilyen tudást hordoz a hagyomány.
A Hagyatékban az időről a következőt tudhtajuk meg, miközben a szép magyar jövendő beköszöntét tudakolja Bogát a táltostól, István király idejében:
"- Az Úr nem ösmer időt - felelte a táltos csöndesen. - Öneki száz esztendő vagy ezer esztendő mindössze egy pillanat. " Csupán csak egy pillanat.
Bizony ebből az idézetből is kiderül, az Isten világában másképp számolják az időt. Vagyis, nincsen is, hiszen 100 esztendő vagy 1000 esztendő egyre megy. Tehát ebben a mi világunkban van csak ilyen nagy szerepe az időnek. Már írtam, hogy az idő az amit nem lehet pótolni. Ami elmúlt az elmúlt. Ami az adott időben nem teljesül, nem valósul meg, az az állandó változás miatt már csak módosult formában vagy egyáltalán nem történik meg. Szomorú ez, de igaz. Azt is tudjuk, hogy az utóbbi években az idő gyorsulni látszik. De tegyük hozzá, csak a mi világunkban. Napjainkban a döntéseinket ca. 30%-kal gyorsabban kell meghoznunk, mert hamar lemaradunk a lehetőségről. Sokak szerint, az idén márciustól még gyorsabban zajlanak majd az események és rákényszerülünk a pillanat tökéletes megélésére. Azt már azonban most is megállapíthatjuk, tapasztalati tény, hogy a helyes döntés meghozatala után, felgyorsulnak az események és az egyik nagyszerű fordulat után jön a következő és így tovább. A jó döntés következtében a megvalósulás szárnyakat kap.
Az idő ilyen mértékű gyorsulása lehetséges, éppen úgy mint az a feltételezés, hogy a magyarság most kezdi majd meg annak a különleges feladatnak a végrehajtását, amely ősidőktől fogva belé van kódolva. De vajon ez tényleg valami újdonság, ahogyan hinni szeretnénk? Valami új, amire nem is számítunk, egy megdöbbentő csoda? Lássuk.
Tudjuk, hogy a Titok című mű részletesen tárgyalja a teremtés folyamatát, elmagyarázva, mit, hogyan kell csinálnunk. Ezek szerint el kell képzelnünk a kívánt helyzetet, átélve azt és kiküldeni vágyunkat az univerzum felé, rábízva a megvalósulást. Még azt is elmondják, csak olyat képzeljünk el, aminek a megvalósulását el tudjuk hinni. Hibátlan felfedezés. A világ nagyobbik részének, aki elveszett az anyag hajszolásában és totálisan függ annak logikus korlátaitól. A mi hagyományunkban a leányok 6 éves koruktól elkezdik HÍM-ezni a kelengyéjüket. Elkészítik az ágytakarót, az ágynaműt ahhoz az ágyhoz, ahol ők a szerelmükkel, a saját királyfiúkkal beteljesítik szerelmüket. Minden vágyukat bele hímezik az egyes kelengye részekbe. Így aztán nem kérdés, hogy számukra el is jön a várva várt szerelem. Ez a hagyomány nagyon régi. Több száz éves, de talán több ezer is. Vajon akkor a felfedezés új, a tudás új, vagy régi? Persze tudjuk, a film is úgy kezdődik, hogy egy régi módszerről van szó, amit kevesek ismeretek csak a világon, no és szerintünk minden magyar.
Felmerül a kérédés, hogy vajon mi lehet a magyarság feladata a világban. Sokunk szerint nemzeti feladatunk nem egy új dolog, nem valami csoda, hanem a már ismert hagyományok értékeinek a felismerése és azok helyes alkalmazása a mindenkori körülmények között. 2005-ben a Schiller intézet előadást tartott a klubbomban a globalizmus káros hatásairól és azok megoldásairól. Az eredmény fúrcsán hangzik. Rá kell jönnünk végre, hogy a közösségi érdek előbbre való az egyéni érdeknél. Megint egy újabb felfedezés, bár a legalább 1000 éves Szent Korona Tan szerint, amelyben, ha a magánjog és a közösségi jog egyszerre volt érvényben az adott esetben, mindig a közösségi jog volt az erősebb, a magánjoggal szemben.
Ezt mutatja egyébként a nevünk használata és a lakcímhasználatunk is. Mi, ha bemutatkozunk, először a legkisebb közösségünk a családunk nevét említjük. Lakhelyünk megadásakor előbb a település, majd az utca és csak utána a házszám, a mi pontos címünk az, amely a hozzánk való eljutást segíti. A közösségtől haladunk az egyén felé.
Heidegger szerint az emberi élet legnagyobb korlátja a nyelv, amelyet beszélünk, mert az határozza meg, hogy mit hogyan élünk meg, miről milyen módon gondolkodunk, mit hogyan teremtünk. Az angol és a német birtokol (I have, Ich habe), mi ugyanezt részeshatározós esettel fejezzük ki. Mi csak részesülünk a dolgokból, mintha tudnánk, hogy halálunk után nem vihetjük magunkkal az itteni javainkat. Nyelvünk mellérendelő, viszonyainkat nem az alá és fölé rendeltség határozza meg.
Jelentős jelképünk a napkereszt vagy körkereszt. A teremtés rendjét szimbólizálja, szerte a világban. Minden kisgyerek rajzolja, mint Istentől eredő tudást. Azonban csak a mi hagyományunk őrzi olyan sok formában ezt az ősi jelképet a gyerekkoron túl. Ezt a jelképet őrzi a keresztszemes öltés, felülről a Szent Korona, az adventi koszórú, a falusi házioltár, a jurta, a parasztház...
Népünk a mundán asztrológia szerint a nyilas jegyéhez tartozik, haladási iránya az ikrek. Az ikrek, a testvérség megtestesítője. Népmeséink szereplői a megfelelő csillagjegy tulajdonságai szerint viselkednek. A mi népmeséinkben kozmikus rend uralkodik. Így a Fehér ló fiának édesanyja, tüzet, parazsat eszik (a nyilas tüzes jegy), gyermekét háromszor 7 évig szoptatja. (Spirituális szempontból 21 éves korára lesz felnőtt egy ember. Addig édesanyja energiatesteit használja.) Fehér ló fia, útja közben, az erdőben rátalál a griffmadár fészkére, aki ősi ellensége. Ekkor hatalmas jégeső keletkezik. A dilemma a következő: 1. elmeneküljön, mert jön haza a griff és megöli, de akkor elpusztulnak a fiókák, 2. ködmönét a fiókákra terítve megvédi őket a jégeső okozta haláltól, olyan áron is, hogy akár a griff megöli, ha közben hazatér. Hősünk a másodikat választja. Megmenti a fiókákat. Papp Gábor ezt ingyen kegyelemnek nevezi, de hívhatjuk egyszerűen feltétel nélküli szeretetnek is. A griff aztán nem öli őt meg, sőt elviszi, ahová kéri. Az útja során megismert barátait megmenti, akkor is, amikor ők cserbenhagyják őt a menekülés közben. Szeretet feltétel nélkül. Barátság, testvérség vér szerinti rokonság nélkül. Éppen mint a Krisztusi üzenetben. A szent áldozással, Krisztusban testvérré válni, igaz szeretettel, bárkivel, a feladat.
Mi magyarok már a hazatalálás idején is vezetjük a fiú rokonság fáját, a leányági rokonság fáját és a lelki rokonság fáját. A lelki rokonok olyan testvérek, akiknek a testvérsége az égben köttetik és ezért gyermekeik egymással nem házasodhatnak, éppen mint a vérszerinti rokonok esetén. Ennek a lelki rokonságnak néphagyományi megfelelője a komázás-mátkázás.
A horvát uralkodócsalád kihalásával, az országot fel akarják osztani. Szent László királyunk bevonul Horvátországba, haderővel megszállja azt. Nyugati gyakorlattal levezényelve az eseményt, ma már se Horvátország, se horvát nép nem lenne. Gondoljunk csak az indiánokra... Mi ezzel szemben olyan megállapodást kötünk velük, hogy nem csak a királyunk lesz a közös, de az ő első emberük lesz a közös ország második közjogi méltósága. (Nádor, Horvát bán, ...)
A török, rokoni múltra hivatkozva, felajánlja a sértetlenséget, ha átengedjük őket és velük harcolunk a nyugat ellen. Hazánk hősi harcot vív, magára hagyottan, Európa védelmében. Köszönet nélkül marad tettünk, éppen úgy, mint 56-ban. Nem segítenek a habsburg ellen vívott szabadságharcunkban sem és a szovjet elleni harcban sem. Persze üres igérgetések voltak szép számmal, de segítség semmi. Pedig az 56-os események, a szovjet megtorlás, miatt hullik szét a kommunista internacionálé és menekül meg Európa a szovjet hatalomtól.
Elismerést, köszönetet soha sem kapunk, de mi keblünkre öleljük a barátkozót, megvédjük a gyengét, kiállunk az igazságért, a szabadságért, ha életünket kell adnunk érte, akkor is. "Az igazság szabaddá tesz..." - Jézus Krisztus. Mindig vannak azért értők, szívükben érzők, akik aztán velünk halnak a magyar szabadságért, mint 1848-49-ben látjuk az aradi vértanúk soraiban lévőket. Szívünkben hordjuk az igazságot, mint őseink, a szkíták. Értékeinkkel nem kérkedünk, elismerést nem koldulunk, ha kell némán is megvívjuk harcunkat, Istennel a hazáért, a világért, hogy fennmaradjon Szent Magyarország, akit mi nem, de a középkori világ Archiregnumként (főkirályság) tisztelt és félt, mert az általunk hordozott és őrzött földi rend, amely az égi leképezése, a világ egyetlen esélye a feltámadásra! Az egyetlen esély, hogy elkerülje a kataklizmát, a végitéletet! Tartsunk ki, hogy legyen még idejük eszmélni, az értékre felfigyelni és változtatni, hogy az emberiségnek boldogabb jövendője legyen!
Keretbe, kiemelve lenne rá szükség, hogy érthető legyen az írás fenkölt stílusa -
/A Szent Korona Tan szerint, amely egy szokásjog írásba foglalt valósága, az emberhez méltó élet mindenkinek jár. Az ehhez szükséges javak nem elidegeníthetőek, magánkézbe nem kerülhetnek. Ma ilyen lenne a termőföld, úthálózat, ivóvíz-készlet, egészségügy, telefon, posta, vasút... Ezek a Szent Korona birtokai, amelyek sem a király, sem az országgyűlés által nem elidegeníthetőek. Ez a rendszer bár nem szolgálja a profitmaximalizálást, de lehetőséget ad egy emberhez méltó életre. /
Somogyi Péter
lélekszerelő
