HTML

Lélekszerelés

LÉLEKSZERELÉS. Minden betegségnek és történésnek lelki oka van. Létezik obejktív igazság! Bár ezt nem úgy kell elképzelni, hogy valaki számára az egyes dolgok mit jelentenek, hiszen az tényleg személyes, nem általánosítható. De a világ működésének törvényei objektívek, mindenkire vonatkoznak. Ezek a működési elvek éppen ezért objektív igazságok. Ilyen igazságokat találunk, gondolunk végig, a mindennapok nehézségeinek könnyebb átvészelésének érdekében. Amennyiben személyes segítségre van szüksége, kérem hívjon a 70 3354 114 -es számon, vagy írjon a somogyi@magy-art.hu címre.

Friss topikok

  • őrültnő: "Az álmunk arról, hogy ez sikerülhet, fontosabb a valóságnál." (2017.08.07. 22:56) Reménytelen szerelem ...
  • Margarita21: Kedves Lélekszerelés. 26 éve ismerem azt az embert akivel álmodok, régen együtt jártunk iskolába. ... (2016.09.01. 19:26) Reménytelen szerelem II.
  • Contos Vinetu Contos: komoly (2016.03.07. 13:16) SZEX
  • don Fefinho: Az ok sokkal egyszerűbb és kézenfekvőbb, mint bárki is hinné. Ami miatt a férfi nem házasodik, az ... (2013.07.24. 00:18) Miért nem akarnak házasodni a férfiak?
  • sz.e: Amennyiben a nők rálátnának milyen ördögi tervet szolgálnak amikor lemondanak női szerepükről vala... (2012.08.16. 11:37) Lányok a legényt jól meg becsüljétek!

Reménytelen szerelem II.

2008.01.08. 15:44 :: Lélekszerelő, MAGYART

Kaptam egy kérdésnek is beillő véleményt, amelyet szívesen megosztok mindenkivel. A vélemény által ihletett választ is mellékelem, hátha segít az elhatározás meghozatalában.

Kedves Lélekszerelés!

Nekem az a véleményem hogy sok ember azért reménytelen szerelmes, mert nem akarja belátni a valóságot! Ilyen vagyok én is! Tudom magamról! Tetszik egy férfi akiért mindent megtennék de őt nem érdeklem! De nem tudom elfelejteni... vagy nem is akarom. Hisz olyan jó reménykedni, belegondolni hogy hátha meggondolja magát és egy pár leszünk... hátha... és jó az a érzés hogy valakire így vágyom! Ha belátnám hogy reménytelen és megpróbálnám elfelejteni, nem lenne semmim! A szívem üres lenne, még magányosabban érezném magam... így se jó, úgy se lenne jó! Arról nem is beszélve hogy mint nő is kudarcot vallottam, hiszen semmivel se tudtam felkelteni érdeklődését... Pedig sok barátom van és jó embernek tartanak, de néha úgy érzem hogy manapság már az igazi emberi erények semmit nem jelentenek csak a külsőségek, hiszen lehet, ha 50kg-os szupermodell lennék, már rég megkaptam volna őt...sőt!

Kedves Hölgyem!

Hogy jó álmodni valakiről, az igaz. Sokszor jobb, mint lélekben is magányosnak lenni. Egy nagy baj van azért ezzel is.

Sok évvel ezelőtt, éppen több hónapja egyedül voltam és nem sikerült megismerkednem senkivel. Aztán az egyik buliba úgy csöppentem bele, hogy nem volt idő a szokásos dolgokra. Végignézni a csajokat, kiválasztani a nekem tetszőt és meghódítani. Később a nagy önfeledtségben arra lettem figyelmes, hogy több hölgynek is elnyertem a tetszését. Sikerült is választanom. Egy szép kapcsolat kezdődött akkor. Később végig gondolva, azt állapítottam meg, hogy magamtól egy sokkal kevésbé csinos és kedves hölgyet választottam volna, ráadásul az akkori tendenciának megfelelően, valószínűleg nem is sikerült volna összejönni vele. A tanulság az, hogy sok esetben, ha az elképzeléseinkhez ragaszkodunk, akkor elszalasztunk olyan, élet adta lehetőségeket, amelyek pedig igazán a boldogságunkat szolgálnák. Lehet álmodni valakiről, ha az a lelki egyensúlyunkat segíti, DE tudni kell, hogy ez csak egy álom, a nehézségek ellen, és nem egy olyan dolog amihez hűnek kell maradni, amely meghatározza a döntéseinket. Mert ellenkező esetben ez az álom többet árt, mint használ. Életünk megrontójává válhat. Az is elmondható még ezekről a dolgokról, hogy az olyan területekre, amelyek foglaltak, például jelen esetben a szívünk nem kerül megoldás. Olyan ez, mint a konnektor, ha csak az egyik lyuk szabad, akkor legfeljebb egy banándugót tudunk bele dugni. Nincs hely a cd lejátszónak, hiszen annak egy teljes aljzatra lenne szüksége. Okosan és óvatosan kell bánni ezekkel az álmokkal! Ha vágyni akarsz, hát tedd, de ha nem személyesíted meg a vágyadat, csak magát az eseményeket képzeled el, egy konkrét személy nélkül, akkor az hamarosan valóra válik, és nem lesz többé szükséged egy álom pasira.

 

Szépet! Péter

7 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://lelekszereles.blog.hu/api/trackback/id/tr66289596

Trackbackek, pingbackek:

Pingback: A-ha » Blog Archive » Reménytelen szerelem II. 2008.01.08. 16:05:39

[...] Ha […] Here’s another interesting post I read today by MAGYART This entry[...]

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Krystal 2008.01.19. 20:17:19

Kedves Péter!
Nagyon köszönöm a válaszát.Mindenfajta segítség jól esik!Tudom hogy egy részről igaza van.Ahogy az idézet is mondja"Álmodozás az élet megrontója mely kancsalul festett egekbe néz".De van egy dolog amit nem tudok elfelejteni:a remény!Hiszen mindenki azt mondja hogy ha igazán akarunk valamit az életben akkor soha nem szabad feladnunk!Én pedig nagyon szeretném azt a férfit...ha nem is kapcsolatként legalább mint barátként ott állni mellette!Nincsenek önző vágyaim!Ha másnak teremtette a sors én elfogadom!Csak had legyek legalább kis része életének...csak ennyit szeretnék!A másik dolog pedig az hogy nemrég voltam randizni egy másik férfival.Elbeszélegettünk bár volt pár megmozdulása ami nekem nem tetszett de mégse tudnék vele együtt lenni!Mert nincs meg benne az a megfoghatalan leírhatatlan plusz amitől egy ember megtetszik nekem!Ezzel csak azt szeretném mondani hogy próbálkozok és igyekszek nyitott lenni és nem elmenni a lehetőségek mellett!De valahogy mindig az én"álompasimnál"kötök ki!Jelen pillanatban ő az egyetlen akiben megvan az a plusz!A szivemnek pedig nem tudok parancsolni!De azért bízok és remélek remélem nem sokáig leszek magányos és rámtalál a szerelem!(amit viszonoznak is)

kismanka01 2009.04.28. 18:52:01

Helló!
Tudom,hogy sokan túl fiatalnak tartanak azért amiért ide írok (13 éves vagyok).Sajnos, már többször is átéltem a reménytelen szerelem jelenséget.Érdekes módon, most aki tetszik nekem, korábban úgy éreztem, hogy a vetálytársam.Sokszor mondták már,hogy szeret engem,de mégis úgy kezelt,mintha a legnagyobb ellensége lennék.Furcsa, de mielőtt a tanáraim is felhozták volna a témát,sokszor cukkolt azzal, hogy ha egyszer járnék vele, vesz nekem matekkönyvet (Pedig ő az osztályelső!),és utána pedig került engem.Ha tényleg kedvel, akár egy icipicit is, miért nem lehetnénk először csak haverok? A többiek kiközösítettek,pedig csak 6.-ikban kerültem ebbe az osztályba. Egyszer az egyik barátnőmnek azt írta Msn-en, hogy azt szereti bennem, hogy különleges, más vagyok. Azt hiszem, nem is vagyok annyira csúnya,és minden ismerősöm ezt mondja.Már egyszer megfogadtam a tanácsait, de úgy éreztem, ezzel csak saját magamat csapom be.Most mit kellene tennem?

Ui:Kérlek segítsen valaki!
Aláírás:Egy kicsi, különleges lány.

Beast83 2009.05.23. 01:31:13

Sziasztok!

Nekem is hasonló gondom lenne! Van egy hölgy a munkahelyemen! Másfél éve ismerem! Utóbbi fél évben azon kaptam magam, hogy teljesen beleszerettem! Elé is álltam és színt vallottam, de neki volt akkor kapcsolata!
Visszavonulót fújtam mondom majd csak elmúlik! Amire nem számítottam, hogy ezek ellenére vonzódott és vonzódik hozzám állítólag! (legjobb bnőtől jött az info)Illetve olyat is mondott hogy ha nem lenne a barátja, akkor mi ketten összejöhetnénk! A lényeg, hogy ha együtt vagyunk valahol csak mi, mert volt ilyen nem is egyszer (főleg mikor összeveszik a sráccal), akkor minden király lenne! Ennek ellenére még mindig az ominózus pasival van én meg megőrülök! Jár az agyam, hogy csak szórakozik velem vagy valami más gond van??? Nem tom mit tegyek mert mire kicsit jobb lenne mindig jön valamilyen alkalom ahol jobban összemelegedünk, de aztán fut vissza a pasijához!!! Előre is köszönöm a segítséget!

Mellyssa 2009.06.26. 12:20:11

Sziasztok!
Sajnos erősítem a táborát a reménytelen szerelmeseknek. A bizonyos uriembert lassan egy évtizede ismerem. De ez az érzés az elmúlt hónapokban alakult ki bennem. Mindig is nagyon jó barátok voltunk (napi telefonok, heti legalább egyszer találkozó, családi, munkahelyi gondok/örömök megbeszélése... minden ami a barátság), nekem ez mostanáig maximálisan megfelelt, miközben ő egyértelművé tette, hogy nőként is kíván.
Lehet csak azért érzem így, mert hosszabb ideje vagyok egyedül, de igazából ismeretségünk alatt is a kapcsolataimban, soha nem éreztem emberileg olyan összhangot, mint vele (neki sem alakult tartós kapcsolata, habár jelenleg "elvan" egy hölggel).
Ami eddig tiszta és világos volt, most összezavarodott. Nem értem a jelzéseit, egyszer úgy érzem ő is többet gondol a barátságunknál, máskor viszont, ha nyitok, jeleket küldök, visszatáncol. Lassan már kezdem azt gondolni, hogy minden mindegy, inkább soha ne lássuk egymást, csak ettől a tépelődéstől szabadulnék meg. Akkor viszont azt árulnám el, ami az egyik legfontosabb dolog az életemben, a barátokhoz való hűséget. Félek attól is, hogy ami most "jól működik", egy esetleges kapcsolattal tönkremenne. Nem tudom, hogy az lenne a jó, ha kiteljesedhetne a szerelem testi-lelki értelemben (a szerelmesek önzésével), vagy az, ha megmaradna egy igaz barátság. Rosszabb pillanatokban úgy érzem, hogy ő csak játszik velem... bár nem ilyennek ismerem (sokszor láttam a játékait más nőkkel, ahogy ő is tudja mikor én játszottam, ismerjük egymás rosszabb oldalát is) Lehet-e olyan a kapcsolatunk, mint régen volt, vagy most már akármilyen irányba is, de változnunk, változtatnunk kell?
Előre is köszönöm a választ!
Melly

Lélekszerelő, MAGYART 2009.06.29. 17:42:04

@Mellyssa:
Szervusz!
Nos. A tested minden sejtje lecserélődik, maximum 7 év alatt. Mindegyik! Ha ismered az atomi, vagy kvantum rendszereket, akkor is tudod, hogy az amit mi állandónak tartunk, az csak illúzió. Minden változik! Minden és állandóan! Ezért az az én véleményem, hogy a nekünk való társ az egy VÁLTOZÓ TÁRS, aki együtt változik velünk. Ilyet kell találnunk, akkor leszünk boldogok. Ebből következik, hogy ti is folyamatosan változtok. Eddig úgy tűnt, együtt. Most azt kellene megbeszélni, ŐSZINTÉN, hogy ez most is igaz, vagy valamelyikőtök, pl. Te előre szaladtál egy kicsit. De ha ez is a valóság, akkor sincs baj, ha kimondod, mert onnan van még ideje felzárkózni! De ha félve a boldogságtól, célozgattok, félreértitek egymást, azt is könnyen tönkretehetitek, ami eddig volt. ŐSZINTÉN! Ez az egyetlen esély! De ne használj nagy szavakat, csak valahogy mond is meg nem is. Ha pl. esezdbe jut, hogy megcsókolnád, akkor mond azt el neki. Hogy képzelje mi jut eszedbe. És majd látod a reakciót... Csak arra vigyázzatok, hogy 2 féle döntés létezik, az egyiket szeretetből, a másikat félelemből hozzátok. A félelemből, FÉL-elemből hozott döntés mindig rossz. Visszafelé úgy sem vezet út. Nem lehet kétszer ugyan abba a folyóba se belelépni. Szóval: ŐSZINTÉN, BÁTRAN, ELŐRE!!!
Szépet! Péter

BlackMagic100 2012.03.10. 16:33:48

Kedves Lélekszerelés!
Nem akarom leirni a koromat,mert ugygondolom,hogy az nem számit...
Nekem is mint a legtöbb embernek reménytelen a szerelem...Már több mint 7 hónapja szenvedek,tudom,hogy nem sok,de aki volt már igy az tudja,hogy még egy nap is nehéz anélkül,akit szeretsz...
Én nem ugy vagyok,hogy az a férfi akibe beleszerettem az a szomszédom,vagy egy kolléga,hanem nem is itt él,azt sem tudja,hogy létezem,ha még itt is élne,ahol én akkor is reménytelen lenne,mert nagyon sok a korkülömbség,ráadásul még barátnője is van.Én megpróbáltam elfelejteni,és sikerült is egy napra,de aztán megint ugyan olyan volt minden,hiába küzdök,de nem sikerül semmi,és ha jól átgondolom nem is akarom elfelejteni.Sokan mondják,hogy nem tud hiányozni az aki nincs veled,de ez nagy hazugság mert nekem minden nap avval kell megbirkóznom,hogy tuléljem a hiányát.Ami a legrosszab az az,hogy sekinek nem mondhatom el,mert nem értenék meg,és mosolyognom kell,miközben zokognák,de nem tehetem.Nem tudom mit tegyek,először azt hittem,hogy nem is igazi szerelem,és nem foglalkoztam vele,de valahogy legbelül tudtam,hogy ez más...Kérlek adj valami tanácsot,reménykedjek ugy,hogy közben tudom semmi értelme,álmodozzak továbbra és éljem ugy az életem mint egy élő halott,vagy...és ez itt a gond nem tudom milegyen,nem tudom mi a másik választás,lehet,hogy nincs is...csak ez az egy választásom van.
Amugy ezt most is csak azért irtam ide,mert már megint összetörtem.Már magamon nevetek,hogy hogy tud éngem ugy összetörni,hogy még csak nem is beszél velem. Kérlek válaszolj minél előbb,mert muszály van egy segitségre,egy kis támogatásra...Előre is köszönöm,jah és bocsánat a helyesirási hibákért,de most nem tudok figyelni arra,hogy hogyan irok...

Margarita21 2016.09.01. 19:26:59

Kedves Lélekszerelés.
26 éve ismerem azt az embert akivel álmodok, régen együtt jártunk iskolába. 12 éve elkeztem vele álmodni és azóta teljesen felborította az életem.
süti beállítások módosítása