HTML

Lélekszerelés

LÉLEKSZERELÉS. Minden betegségnek és történésnek lelki oka van. Létezik obejktív igazság! Bár ezt nem úgy kell elképzelni, hogy valaki számára az egyes dolgok mit jelentenek, hiszen az tényleg személyes, nem általánosítható. De a világ működésének törvényei objektívek, mindenkire vonatkoznak. Ezek a működési elvek éppen ezért objektív igazságok. Ilyen igazságokat találunk, gondolunk végig, a mindennapok nehézségeinek könnyebb átvészelésének érdekében. Amennyiben személyes segítségre van szüksége, kérem hívjon a 70 3354 114 -es számon, vagy írjon a somogyi@magy-art.hu címre.

Friss topikok

  • őrültnő: "Az álmunk arról, hogy ez sikerülhet, fontosabb a valóságnál." (2017.08.07. 22:56) Reménytelen szerelem ...
  • Margarita21: Kedves Lélekszerelés. 26 éve ismerem azt az embert akivel álmodok, régen együtt jártunk iskolába. ... (2016.09.01. 19:26) Reménytelen szerelem II.
  • Contos Vinetu Contos: komoly (2016.03.07. 13:16) SZEX
  • don Fefinho: Az ok sokkal egyszerűbb és kézenfekvőbb, mint bárki is hinné. Ami miatt a férfi nem házasodik, az ... (2013.07.24. 00:18) Miért nem akarnak házasodni a férfiak?
  • sz.e: Amennyiben a nők rálátnának milyen ördögi tervet szolgálnak amikor lemondanak női szerepükről vala... (2012.08.16. 11:37) Lányok a legényt jól meg becsüljétek!

Megbocsátás...

2013.11.15. 19:14 :: Lélekszerelő, MAGYART

Nehéz, súlyos szó...

Érezzük, komoly dolog van mögötte... Megtenni is nehéz... Vajon hogyan működik? Mi mozgatja? Fontos? Törekedjünk rá?

Van aki szerint akkor tudtunk megbocsátani, ha olyan az esemény ránk gyakorolt hatása, mintha meg sem történt volna. MEG SEM TÖRTÉNT! Hú de nehéz. Hiszen megbántott, rosszat tett, nekünk, családunknak, nemzetünknek... Mindezek ellenére viselkedjünk úgy, mintha meg sem történt volna? Meg lehet ezt tenni? Kérdések, kérdések. Van amit biztosan tudok. A megbocsátás folyamatát van ami nagyban segíti.

  1. Az ilető, aki a megbocsátandót végrehajtotta, elismeri tettét.
  2. Megbánja azt és bocsánatot kér.
  3. Ha lehetséges, jóvá teszi tetteinek a következményét.

Ebben az esetben sem megy simán a megbocsátás, de bizony sokkal könnyebb, mint olyan esetkben, mint amikor valaki továbbra is kitart a bántó, igazságtalan viselkedése mellett. Hiszen a fenti lépésekkel mutatja, hogy megért minket és bizony a jóvátétel is sok esetben segít. Például hitelrontás, gyanusítgatás esetén a megfelelő körben történő megkövetés komoly segítség. Persze, vannak olyan cselekedetek, pl. élet elvétele, amikor a jóvátétel, LEHETETLEN. Legfeljebb az őszinte megbánás segíthet.

„Bocsásd meg, ha megteheted, de el ne feledd!” – mondja az Ismerős arcok zenekar egyik dala. Nekem ez nagyon tetszik. Bár tudom, ha nem feledünk valamit, akkor nem beszélhetünk arról, hogy meg se történt. Hiszen az emlékezetünkben szerepel, tehát van. Miért szimpatikus ez a megközelítés? Talán mert azt mondja, hogy így ugyan megbocsátottunk, de az emlékezetünk nem engedi, hogy újra engedjük megtörténni magunkkal a már korábbi dolgot. 

Valószínűleg spirituálisan több, ha „meg sem történt” állapotban élünk, de vajon itt a Földön az emberi mértékekkel ezt el tudjuk fogadni? Nehéz. Pedig beláthatjuk, amíg a gondolatainkban van, valami, addig , erőt, energiát adunk neki. Tehát nem múlik teljesen el. Persze azt gondojuk, ez a minimális tudatban tartás segít minket abban, hogy újra ne történjen meg velünk a baj. Persze, azt is gondolhatnánk, hogy ha az adott esetből, mindent megtanultunk maradéktalanul, akkor nem fordul velünk elő újra. Na de ki meri azt hinni, hogy ő már mindent megtanult egy esetből? Valószínűleg ez a félelem nem engedi, hogy teljesen elfeledjünk ami történt.

Azt gondolom, hogy vannak a megbocsátásnak olyan fokozatai, amelyek már egészen jó úton tartanak, ha nem is teljes a megbocsátásunk. Meglátásom szerint, az már egy jó állapot, ha a minket ért sérelem nem akadályoz meg bennünket abban, hogy a minket megbántott személy bajbajutása esetén, segítséget nyújtsunk neki. Segítséget, hogy a bajból kiszabaduljon. Olyan esetekben, amikor másnak, aki nem bántott minket, szó nélkül segítenénk. Például: közvetlen életveszélyben. Meg tudjuk tenni? Képesek vagyunk erre? Mert ez egy fontos mérföldkő a megbocsátás útján. Jómagam, ha eddig el tudok jutni, akkor már látom, jó az irány, jó felé haladok. Sőt talán az is megengedhető, hogy ebben az állapotban megakadjon egy kicsit a folyamat, hiszen a normális kapcsolatainknak megfelelően tudunk már eljárni.

Tudjuk azt is, hogy minden EGY. Nem kettő, hanem egy. Minden Istenből való! Így aztán ha megbocsátunk valakinek, akkor az ránk is visszahat. Kétségtelenül. Aztán ott van a vonzás törvénye. Ami nem szerepel bennünk, azt nem tudjuk bevonzani, az nem jelenik meg a valóságunkban.

A spirituális utat járók egyik legnagyobb gondja mégsem a másokkal szembeni megbocsátásban rejlik, hanem abban, hogy maguknak nem tudnak megbocsátani. Pontosan, amiért ismerik a vonzás törvényét, sok esetben magukat hibáztatják események bekövetkeztéért. Ez látszólag jogosnak is tűnik, de csak látszólag. Azért van ez, mert az adott pillanatban a teremtés vagy az életút egészét nem látjuk, így az adott esemény hasznosságát sem érthetjük. Nem tudhatjuk, mik azok a jók, amik minket pont azért érnek majd az életünkben, mert az adott helyzetet átéltük. Nyilván, ha tudnánk, (már aki kíváncsi J) akkor könnyebb lenne elfogadnunk eseteket és ezáltal tudnánk könnyebben megbocsátani embereknek. Biztató azonban, hogy minnél elfogadóbbak vagyunk az eseményekkel szemben és keressük azok pozitív tanítását, nyitottá válva az Isteni sugallatokra, annál előbb kaphatunk segítséget, amely megkönnyíti a megértést és a megbocsátást.

Biztos vagyok benne, hogy minden hátterét csak a túlvilágon láthajuk át, de az is valószínű, hogy egy bizonyos mennyiségű információ mentén a többi teljes megértéséről már könyebben mondunk le.

 

Szóval J.

Jussunk el oda, hogy tudjunk segíteni a minket megsértőnek is, ha rászorul. De közben tanuljuk meg az esetből, amit csak lehet. Keressük a pozitív tanulságot az eseményben, azt amivel mi többek lettünk általa, akármennyire is nehéz volt amikor benne voltunk. Váljunk nyitottá az Isteni sugallatokra és tudjuk, hogy az Isten csak jót teremtett, a többi a kicsinyes anyagba ragadt emberi lét következménye, amely megfelelő helyzetfelismeréssel, jelenléttel elkerülhető, de legalábbis hasznossá tehető a magunk számára! Így lassan eljutunk a megbocsátásig, hiszen, ha már érzelem nem kapcsolódik egy korábbi esethez, az olyan mintha meg sem történt volna.

 

Meg se történt vola...

 

 

Somogyi Péter

lélekszerelő, hagyaték őrző

www.lelekszerelo.hu

www.lelekszereles.blog.hu

https://www.facebook.com/Lelekszerelo.Somogyi.Peter?ref=hl

https://www.facebook.com/groups/istentenyeren/

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: lét út szeretet hagyomány önismeret vonzás megbocsátás teljesség igazságtalanság feledés minden egy Isten

A bejegyzés trackback címe:

https://lelekszereles.blog.hu/api/trackback/id/tr585635971

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.