HTML

Lélekszerelés

LÉLEKSZERELÉS. Minden betegségnek és történésnek lelki oka van. Létezik obejktív igazság! Bár ezt nem úgy kell elképzelni, hogy valaki számára az egyes dolgok mit jelentenek, hiszen az tényleg személyes, nem általánosítható. De a világ működésének törvényei objektívek, mindenkire vonatkoznak. Ezek a működési elvek éppen ezért objektív igazságok. Ilyen igazságokat találunk, gondolunk végig, a mindennapok nehézségeinek könnyebb átvészelésének érdekében. Amennyiben személyes segítségre van szüksége, kérem hívjon a 70 3354 114 -es számon, vagy írjon a somogyi@magy-art.hu címre.

Friss topikok

  • őrültnő: "Az álmunk arról, hogy ez sikerülhet, fontosabb a valóságnál." (2017.08.07. 22:56) Reménytelen szerelem ...
  • Margarita21: Kedves Lélekszerelés. 26 éve ismerem azt az embert akivel álmodok, régen együtt jártunk iskolába. ... (2016.09.01. 19:26) Reménytelen szerelem II.
  • Contos Vinetu Contos: komoly (2016.03.07. 13:16) SZEX
  • don Fefinho: Az ok sokkal egyszerűbb és kézenfekvőbb, mint bárki is hinné. Ami miatt a férfi nem házasodik, az ... (2013.07.24. 00:18) Miért nem akarnak házasodni a férfiak?
  • sz.e: Amennyiben a nők rálátnának milyen ördögi tervet szolgálnak amikor lemondanak női szerepükről vala... (2012.08.16. 11:37) Lányok a legényt jól meg becsüljétek!

EGY ÉRZÉS – Együtérzés

2012.05.03. 15:16 :: Lélekszerelő, MAGYART

Gondolom sokan látták az AVATÁR című filmet. Az egyik jelentben Grace azt magyarázza a katonáknak, és a befektető képviselőjének, hogy a bolygón levő fák, mind összeköttetésben vannak egymással és az emberi agy sejtjei közötti kapcsolatteremtő képességnek a sokszorosával kommunikálnak egymással. Ez mérhető és kimutatható.

 

Heidegger szerint az emberi kapcsolatok legnagyobb korlátja és az emberi létezésé is a nyelv maga. Mert az bennünk keletkező érzéseket is csak szavak formájában tudjuk kifejezni.  Megtanuljuk, hogy a mi az amikor szomorúak vagyunk és ha ez bekövetkezik, akkor el tudjuk majd mondani a másiknak, hogy jobban értse a helyzetünket. Így kommunikálunk. A nyelvünk kifejezési módja aztán befolyásolja a gondokodásunkat és ezáltal az életünket. A nyelvi struktúra meghatározza a világhoz és egymáshoz való viszonyunkat.

 

Minnél nagyobb az információs dömping a világunkban, annál jobban telítődünk érzelmekkel és kerülünk egy apátia szerű helyzetbe, amikor elfásulunk, el érzéketlenedünk, hiszen a minket ért befolyások következtében eltelitődtünk. Gondoljunk csak arra, hogy ma a hirekben láthatunk katasztrófát, élőben, háborút, veszteségeket és szinte csak ilyen jellegű, vagy bulvár híreket. A pontos és életszerű megjelenítés, minden esetben érzelmi tartalmat is közvetít. Az így közvetített érzelmi dömping telít el minket. Ha el vagyunk telve érzelmekkel, akkor is, ha ezek főleg mesterségesen keltett, a látvánnyal azonosuló érzetek, akkor egy telítődött, érzéketlen állapotba kerülünk. Ez megakadályozza, a további érzelmek kialakulását, akkor is, ha azok éppen a saját életünkből következő reakciók lennének.

 

A cím ben azt írtam, Egy érzés – együttérzés. Mire gondoltam. Ma leginkább, akkor és úgy alakul ki közöttünk összhang, hogy a másik elmondja, mi az amit érez és ha értjük amit mond, akkor valami hasonlóra gondolunk, hasonlót érzünk. Főleg akkor, ha hasonló környezetben nőttünk fel és éppen ezért a megfelelő szavakról ugyan az jut eszünkbe. Ugye, pontosan látjuk, hogy milyen akadályok tornyosulnak elénk. Először is pontosan kell tudnunk megfogalmazni mit érzünk. Aztán az is szükséges az együttérzéshez, hogy a másik is ugyan azt értse az adott szón, mint mi magunk. Látjuk, ez az együttérzés nem a címbeli.

 

A címbeli gondolat eredménye ezen az úton nem érhető el. Legelőször is, jó lenne egy kis csendet beépíteni az életünkbe, hogy ne legyünk telítettek a manipulatívan belénk plántált érzelmekkel. Sőt, az se baj, ha minden nap megszabadulunk ezektől a járulékos érzelmektől. Ha ez megtörtént, akkor a következő teendőnk, egy nyugodt környezetben a másikra figyelni. Figyelni annyira, hogy ne kelljen semmit mondania, mégis egy hullámhosszra kerüljünk. Ez a figyelem kölcsönös kell, hogy legyen, megfelelő ürességgel párosítva. Ha a két személy között hosszabb ideje tart a kapcsolat, akkor bizony jobb eséllyel indulnak ezen az úton. Szóval adott a két, érzelmileg üres hellyel is rendelkező, egymásra őszintén figyelő ember. Kis idő múltán elindul a csoda. Elkezdjük egymást érezni. Egymásra hangolódunk és érezzük a másikat. Lassan EGY-et, ugyan azt érezzük, mind a ketten. EGY-et érzünk, EGYÜTT érezzük, ugyan azt amit a másik. Megvalósul, amit a címben írtam. A két fél között kialakuló érzés: EGY érzés – EGYÜTT érzés.

 

Látjuk, hogy nem könnyű ebbe az állapotba eljutni, de megéri. Miért? Mert ezekben a csodálatos pillanatokban megélhetjük azt az egységélményt, amely létezésünk alapja. Eleinte csak kettőnk között, majd akár az egész világgal megélhetjük az EGYSÉG élményét. Az egység, a teljesség persze több módon megélhető. Ilyen az igaz szerelemben, szeretkezés közben bekövetkező összeolvadás, amely egy Isten közeli állapot. A teljesség megélését, az egység átélését segítheti, egy meditáció, a módosult tudatállapot, amely azért nagy segítség, mert a fent említett feltételek, ilyen állapotokban könnyebben kialakulnak.

 

Ha eljutunk oda, hogy az egymás közötti egységet képesek vagyunk megélni, onnan már csak egy ugrás az Istennel való egység átélése!

 

EGY-ség, TELJESSÉG, MINDEN ÉS MINDENKI EGY! Ha átéled, megérted, hogyan is működik a világ!

 

Somogyi Péter

Lélekszerelő

Szólj hozzá!

Címkék: avatar isten nyelv információ egy csoda érzés látvány egység összhang teljesség minden egy

Hétfő hajnal

2012.04.09. 04:35 :: Lélekszerelő, MAGYART

Leányok, asszonynak való Leányok, Asszonyok! Ki milyen korán olvassa, annyira lesz számára hajnali ez a virtuális locsolás! Minden esetre remélem, hogy a ma oly divatos elutazunk, minket ne locsoljon senki sztori ellenére mindekit legalább egy valaki meglocsol. Hiszen ez a felfrissülésért, a tavaszi újjászületésért történik. Szomorú annak a nőnek az élete, akit senki sem akar felfrissíteni, akinek senki sem kívánja az újjá születését. Ma szerencsére mãr lehet virtuálisan is locsolni. Kedves olvasó Nő! Képzelj el egy vödör hideg kútvizet! (4-9 fokos) A nyakadba zúdul! A verset nem is hallod, olyan hideg! Mehetsz is átöltözni! Gyerekkoromban az a rész tetszett legjobban, hogy " nesze friss rózsavíz, gyöngyöm, gyöngyvirágom..." Keresztapámtól tanult, a kommunizmus végén nevetve mesélt pedig így hangzik: Zúg a traktor, Szánt az eke, Elvtársnő, Locsolhatok-e? Röviden ma már csak ennyit mondok: Nem, tökölök, öntök! Leãnyok, asszonynak való Leányok, Asszonyok! Mindannyiótoknak valós, élő locsolót kívánok! Amíg odaér hozzátok, addig a kitartáshoz segítsen benneteket ez a virtuális, hideg, nyakatokba zúduló locsolás. A házban lévők, ebben az órában riadtan, de mégis elégedetten nyugtázták, az idén már nem hervadnak el. Valahol tudják, félálmukban, hogy még nem lehet nyugodta az almuk, mert Édesapám is tartogat szamukra frissítőt. Áldott ünnepeket!

Szólj hozzá!

Címkék: vers tavasz húsvét utazás hétfő friss szokás víz virtuális áldás ébredés riadt locsolás hervadás

Utolsó vacsora

2012.04.06. 00:53 :: Lélekszerelő, MAGYART

Megtörtént. Három féle halból, kenyérből és badacsonyi kéknyelűből állt. Gondolom régen nem volt 3 féle hal. Van aki szerint, bárányt ettek akkoriban. Lehet. Az én böjtöm viszont vasárnap hajnalig tart. A feltámadásig! Így marad a hal. „Marad” – pedig nem ilyen lemínősítő ez a „marad”.  Sőt magam sütöttem, borban pároltam. A bor. A Váli Péter barátomtól származó kéknyelű, saját szerzemény. Böjtben az első korty. Ráadásul ketten sem voltunk, hogy igaz legyen a mondás: „Ha ketten összejöttök az én nevemben, akkor én jelen leszek.” Ennek ellenére megjelent és áldásával szentesítette az emlékezést, hogy teljes legyen az este. Minden megtörtént! Csodás volt!

 

Segítséget kértem a vasárnap hajnali Határkerüléshez. Remélem lesz erőnk és kitartásunk végigcsinálni, hiszen nagy hideget mondanak. Jól fel kell majd öltözni. De ezen azért nem múlhat! Ott leszünk és „szert” teszünk, áldást kérve a megkerült területre és az azt körülvevő Pilisre, Visegrádi hegységre! Áldást a Teremtőtől, erőt Krisztus Urunktól és szeretetet Babba Máriától! Ha a böjtött tettük, akkor a halálon átmenve, régi énünket letéve, egy előremutató döntéssel, feltámadunk Krisztus urunkkal vasárnap hajnalban!

 

Vezet minket a hagyomány, évről évre, ha hagyjuk! Vezet, utat mutat és erőt ad a folyamatos újrakezdéshez, bármilyen nehéz legyen is a saját, vagy nemzetünk sorsa! Az idén közös böjtöt hírdettünk, a nemzet felemelkedéséért. Mostantól minden évben tesszük, hogy a határkerülést, a feltámadást támogassuk. Mert nem csak a régiek hagyománya segít minket, hanem az általunk megkezdett hagyomány is a mi erősségünk! Hiszen ez is csak akkor ér valamit, mint a régi is, ha tesszük!

 

Isten áldásával, találkozunk vasárnap, húsvét hajnali 5 órakor, Dobogókőn a Zsindelyesnél! Ha valaki otthon kerülne határt, kérem jelezze! Számára megküldöm az általunk végzett szer leírását, hogy együtt végezhessük el a hagyomány által előírtakat.

 

Somogyi Péter

Lélekszerelő, hagyaték őrző

 

Szólj hozzá!

Címkék: isten jézus feltámadás krisztus pilis áldás böjt szer dobogókő teremtő utolsó vacsora hagyaték határkerülés babba mária

Feszítsd meg! (Segítségkérés a neten)

2012.03.29. 18:01 :: Lélekszerelő, MAGYART

Így járhat valaki, ha kérdeznek tőle. Mert ugye egy segítő, nem azt válaszolja, amit a kérdező hallani akar, hanem azt ami módjában áll. Azt válaszolja, ami van és nem azt amit hallani szeretnének. Pont az ilyen esetek leírása miatt kedvelem a Richárd Bach Illúziók című könyvét. Ajánlom olvasásra! Íme az eset:

 

 

Szervusz!

 

Sajnos a mobil internet nem a haverom most. Talán túl kedvesen fogalmaztam. Nem tudom.

Szóval:

Ami felidegesít, pontosabban, amin felidegesíted magad, éppen azzal kellene fogalakoznod, azon kellene elgondolkodnod.

Ez tapasztalati tényező.

Ha tetszik, ha nem, így van.

A bőrrel és éppen a pikkelysömörrel kapcsolatban többünknek hasonló a véleményünk. Éppen az enyémet olvastad. Ha nem tetszik Neked, az nem baj, de hidd el érvnek ez kevés. Ha a Jézusi életet megnézed, bár nem hasonlítanám hozzá magam, az ő viselkedése sem tetszett a többségnek. Szombaton gyógyítani, pénzváltókkal enni, a törvényeket feleslegesnek nevezni… sorolhatnánk. És mégis neki lett igaza.

A viselkedésed egyébként teljesen tipikus, bár én ritkán találkozom vele. Először érdeklődő a hangnem, majd szinte dicsérő, további érdeklődés mellett. Majd amikor elolvastad a Neked nem tetsző véleményt, azt mondtam, amit nem szeretnél hallani, akkor jöhet a „feszítsük meg!”.

Na így működik ez, amióta világ a világ.

Vajon miből gondolod, hogy nem néztem utána? Azért mert nem azt írtam amit olvasni szeretnél?

Egyébként pedig az én véleményem. Az én felelősségem is. Te pedig ahhoz kezdesz vele amihez akarsz. Ha a fentiek szerint jársz el, végig gondolod, hogy miért is talált Rád ez a dolog. Talán éppen igazsággal van tele, és azért olyan dühítő? Vagy azt mondod hülyeség és többet nem olvasod el, sem ezt, sőt akár a többi írásomat sem. Ez pedig a Te döntésed.

Kedves arc nélküli érdeklődő, kritikusom!

Mert ugye én az utcán sem ismernélek meg, mer nincs miről. ;-)

 

Jó gondolkodást, kevés dühöt, sok tanulságot!

Szépet! Péter

 

Szólj hozzá!

Címkék: vélemény kritika élet internet isten lélek jézus krisztus törvény ima felelősség igazság gyógyítás harag düh megfeszítés

Segítőnk, Jóbarátunk a TESTÜNK

2012.03.26. 15:03 :: Lélekszerelő, MAGYART

Ha idealisták vagyunk, akkor elhisszük, hogy a betegségeknek lelki okai vannak, még a lábtörésnek is. Hiszen előbb van az idea, a gondolat, vagy érzés, és csak utána keletkezik ennek fizikai lenyomata.

 

A test, amiben élünk a földi ruhánk. Porból lettünk és porrá leszünk. Semmit sem vihetünk magunkkal a túlvilágra. Itt marad a fizikai testünk. Elporlad, átalakul, más alakot vesz fel. Hasznosul. Egy körforgás része. Pedig csodával határos módon, a szüleinktől kapjuk. Az információ felével, Édesapánk elindít egy folyamatot az Édesanyánkban, melynek következtében Anyánk teste és vére leszünk, ebben az életünkben. Ez már magában is egy csoda.

 

A kapott formánk, hordozónk azonban nem csak egyszerűen a lelkünk, szellemünk hordozója, hanem sokkal több annál. Az egyik legnagyobb segítőtársunk is. Hiszen nem csak az itteni életünket teszi lehetővé, hanem a lelki fejlődésünket is segíti.

 

Először is, az itteni életünk érzéseinek egyik része, rajta keresztül, az érzékszerveink segítségével ér minket. Ez a csodálatos érzékelő rendszer színesíti az életünket. Gondoljunk csak bele, mit érne számunkra az evés, ízlelés nélkül, mennyivel kevesebb lenne a virág, illat nélkül. Ha ezeket hajlandóak vagyunk végiggondolni, már nagyobb tisztelettel tekintünk a testünkre, még akkor is, ha eddig úgy láttuk, sok mindenben korlátoz minket. Pl.: nem vagyunk elég vonzóak, sportosak, stb… Van azonban a testünknek egy még fontosabb segítő folyamata, azon kívül, hogy lehetővé teszi az ittlétünket.

 

Azért jöttünk a világra, hogy a szeretet képességében fejlődjünk. Ez a legfőbb feladatunk, talán semmi sincs ennél fontosabb. De vajon mi minden segít minket ennek a feladatnak a megoldásában. Először is, születésünk előtt vállalunk feladatokat, amiket meg akarunk oldani, ezen a területen. Itt a Földön ezeknek a feladatoknak megfelelő életet „kell” élnünk. Ha nem a megfelelő irányba haladunk, jeleket kapunk az élettől, Istentől, hogy merre menjünk, hogyan döntsünk a megfelelő irány megtartásának érdekében. Ha ezek a jelek, amik a környezetünkben adódnak (mint kint úgy bent – a világ egy tükör), nem lennének elégségesek, akkor van még egy nagyszerű mód, ahogyan figyelmeztetjük magunkat. Ez a mód a BETEGSÉG.

 

Nézzük meg hogyan alakul ki egy betegség. Az embert, élete során rengeteg érzés éri, úgy is, hogy tudatosan érzékeli és úgy is, ha nem. Ezt nem lehet elkerülni! Soha sem lehet érzések nélkül létezni. Persze van olyan lelki állapot, amikor olyan korlátokat építünk, hogy egy érzés ne érinthessen meg minket. Ilyenkor tejesen elnyomjuk a lehetőségét is annak, hogy az érzést észleljük, de jó, ha tudjuk, ettől az érzés még megérint minket, függetlenül a tagadástól. Másik állapotunk, ha az érzéseinket olyan könnyen, gyorsan és jól kezeljük, hogy csak a pillanatban élve, nem okoznak semmilyen maradandó, vagy tartós lenyomatot bennünk. Ez utóbbi egy nagyon békés állapot. De mint látjuk, itt is érnek minket érzések, csak jól kezeljük őket. Többségünk, ezen két helyzet között helyezkedik el, bár egyre nő az érzéseket kizáró korlátépítők száma.

 

Az érzésekkel nincsen semmi baj, még akkor sem, ha kellemetlenek, vagy rosszak a számunkra, hiszen nem tartanak túl sokáig. A nehézség akkor keletkezik, ha egy érzésben benne maradunk, ha beleragadunk. Ez azért gond, mert a tartósan fenntartott negatív érzések, belső konfliktust és ezáltal betegséget okoznak. Az asztrál testünkben felhalmozódott, sokáig feldolgozásra nem kerülő érzések, átíródnak a fizikai testbe és betegséget okoznak. BETEGSÉGET. Az ÉRZÉSEK. Tehát kimondhatjuk, hogy a testünk, mint segítőnk, felhívja a figyelmünket, akár egy betegség formájában, hogy bennünk olyan felhalmozódott negatív érzés van, amely akadályoz minket a szeretet képességében való fejlődésben. A betegség figyelmeztet minket arra, hogy meg „kell” oldanunk valamit, hogy van bennünk egy érzés, amely feldolgozásra vár és ha ezt nem tesszük, akkor nem haladunk a vállalt úton.

 

Megkapjuk a betegséget. Mihez kezdjünk ekkor, hiszen a jelzés megérkezett, baj van. Dolgunk van, magunkkal. Merre induljunk, mit tegyünk? Nos, az egész az egyik legnagyobb csoda, főleg, ha magyarok vagyunk. Nem kell ugyanis más dolgot tennünk, mint elmondani, hogy mit csinál a megbetegedett szerv, hogyan működik, majd azt, mik a tünetek. Ez pedig egyértelműen jelzi, merre kezdjük a vizsgálódást. Például: ha vesebajunk van. A vese a kiválasztás szerve és páros szerv. Mi az ami páros dolog az életünkben és a kiválasztással összefügg? A párkapcsolat. Így vesebaj esetén párkapcsolati problémánk van. Persze rögtön mondják a tamáskodók, na és ha valaki egyedül van? Akkor is ez a helyzet. Valószínűleg őbenne van egy olyan ellentét, amely a párkapcsoltra vonatkozik, amely valószínűleg akadályozza is a normális párkapcsolat kialakítását.

 

Ha több betegség vagy tünet jelentkezik rajtunk, akkor a következő módon kell eljárni. Sorba kell őket rendezni, a kialakulásuk ideje szerint. Időben az első tünet az, amely az alapproblémát jelzi. A később érkezők, „csak” abban segítenek, hogy a korábbi meg nem fejtett problémát könnyebben felismerjük. Nézzük: egy vastagbél rák, tüdő áttéttel, a következőket mutatja: 1. vastagbél, anyagi típusú elengedés. Anyagi típusú, a pénz, az anyag, a férfias gondolkodás, elv is. Ha ebből nem jövünk rá a problémára, nem tudjuk meg mi az, amit el kellene engednünk, akkor keletkezik az áttét. 2. tüdő, környezetből eredő szabadságkorlátozás. Tehát van valami, ami korlátoz minket a szabadságunkban. Ez a valami a környezetünkből ered, és egy olyan dolog, amely összefügg valamilyen anyagi jellegű dolog elengedésével.

Az mindegy, hogy ez a korlátozás valódi-e vagy csak mi éljük meg annak, hiszen a mi saját megélésünk számít, az okoz bennünk konfliktust, amely a betegséghez vezet. Az ilyen módon felgöngyölített probléma, kimondva elindul a változás, a gyógyulás útján.

 

A lelki dolgok felgöngyölítése segít a testi betegségekből kigyógyulni, de a test is segíthet a lelki dolgok feldolgozásában. Tudjuk például: hogy a sport, a mozgás, boldogsághormont szabadít fel. Sportolás után felszabadultabbak, energikusabbak leszünk. A kialakult derűs állapotban természetes, hogy a minket ért érzelmek feldolgozása is könnyebben megy, hatékonyabb.

 

Javaslom, hogy mielőbb béküljünk ki a testünkkel! (Az Önkielégítés című számban erre konkrét módszert kínáltam) Alakítsuk ki a megfelelő, harmonikus életvitelt, ahol a testünkre mint Jóbarátra tekintünk. Fontos, hogy a mai ezoterikus tobzódásban, a testünk is megkapja a neki járó törődést, mert csak így tudja segíteni szellemi és lelki fejlődésünket.

„Ép testben, ép lélek!”

 

Somogyi Péter

lélekszerelő

 

Szólj hozzá!

Címkék: élet sport betegség isten evés test lélek szellem szeretet ivás tisztelet érzések védelem szülők lelki okok érzékszervek

2012 április 8. Húsvét vasárnap, HATÁRKERÜLÉS

2012.03.18. 01:44 :: Lélekszerelő, MAGYART

Húsvét vasárnap,a reggeli misén elhangzik. Jézus Krisztus feltámadott! Legyőzte a halált, teste fénnyé vált! Megvalósult a legnagyobb misztérium.

 

Ugyan ezt elmondják a szombat 18 óra utáni nagymisén is, amely a kényelmes hívők, vagy mert egy másik vallásban napnyugtától, napnyugtáig tart a szent nap, miatt már vasárnapi szentmisének számít. Mi azonban ragaszkodunk az eredeti eseményhez. Jézus Krisztus húsvét vasárnap hajnalban támadt fel.

 

Ezért mi magunk, immáron 4. alkalommal, HÚSVÉT VASÁRNAP, HAJNALI 5 ÓRAKOR, a magyar hagyománynak megfelelően  HATÁRKERÜLÉST  tartunk, Dobogókőn (Találkozó a Zsindelyesnél, sípálya). A Szent Korona - Szent határ elv mentén körüljárjuk és megszenteljük Dobogókő területét.

 

Erdélyben a határkerülők, az otthon maradottakkal a falu határában talákoznak és onnan együtt vonulnak a templomba a szentmisére. Mi annyit vállalunk, hogy a szert ca. 9-ig elvégezzük, hogy amindenki eljusson a saját istentiszteletére , miséjére és lehetősége legyen a szentelet ételt családi körben elfogyasztani.

 

A szertartás során az Isteni jelenlétet a Krisztusi útmutatás alapján reméljük:

„Ha ketten összejöttök az én nevemben, én jelen leszek.”

Babba Máriát, a Boldogasszony Anyánk énekkel, korábbi himnuszunkkal ívjuk meg.

 

A két ima a Hagyaték féle Miatyánk és az Angyali üdvözlet lesz, a „gonosz” és a „bűn” szavak nélkül. A Miatyánk a következő bejegyzésben olvasható: http://lelekszereles.blog.hu/2009/03/09/imadsag_8

 

Készüljünk: ca.. 6 km sétára, 5 fokkal hűvösebb időjárásra, ha volt eső kisebb nedves földszakaszra (Túrázásra alaklmas cipő ajánlott, ugyanis 2 erdős szakasz is van a körmenetben, amely kevésbé használt túrista út).

 

Találkozó hajnali 5 órakor a zsindelyesnél (sípálya). A szer után ugyan itt szentelt sonkát, kenyeret kapunk (egy-egy falatot). Lehetőség van igény szerint komplett reggelit igényelni. (Lőrincz László: dobogoko@gmail.com )

 

Mindenkit szeretettel várunk!

 

Kérjük a felhívást mindenki terjessze azokban a körében, ahol jónak látja!

 

Reméljük böjtünk eredményeként hazánknak is jut a feltámadás öröméből. Meglátjuk Húsvétkor, hogy győzhetünk a sötétség felett, a Krisztusi utat követve. Szent László napjára megvalósulhat az a lelki győzelem, amelynek az anyagi kivetülése valós életkörülmény javulást hoz idővel nemzetünknek.

 

TALÁLKOZUNK, DOBOGÓKŐN, HÚSVÉT VASÁRNAP HAJNALI 5 ÓRAKOR A ZSINDELYESNÉL! (SÍPÁLYA)

 

ISTEN ÁLDÁSÁVAL! Somogyi Péter, lélekszerelő

 

Szólj hozzá!

Címkék: húsvét isten feltámadás krisztus ima szer mise szent korona dobogókő istentisztelet határkerülés krisztus keresés húsvét vasárnap

Gazdagság, már megint! Hogy unom...

2012.02.29. 13:45 :: Lélekszerelő, MAGYART

A viccet félretéve. Annyit beszéltünk már róla és még mindig nem megy. Nem megy! Nem akar sikerülni! Kicsiben még talán, de nagyban... Pedig éppen úgy kell csinálni, minden alaklommal. Ha volt olyan amikor sikerült, akkor hajrá! CSAK MÁSOLD! Másold le, akkor hogyan csináltad és tegyél úgy az új helyzetben is. Éppen úgy, olyan módon. Hiszen láthatod, sikerült. Egyszer már igen. Mit jelent ez? Azt, hogy KÉPES VAGY RÁ! Képes. Ja, hogy az véletlen volt? Tényleg? És akkor most vannak véletlenek, vagy nincsenek? ELDÖNTHETNÉD VÉGRE! Spirituális utat jársz, vagy sem? Vagy mindig amelyik hasznosabb? Ha azt kívánja az érdeked, a lustaságod, akkor szerencse, ha mást kell kiokítani, akkor nem léteznek véletlenek? Hogyan is vagy Te ezzel? Ideje lenne tisztázni! Nem? Vagy Te inkább azt választod, hogy „NEKEM NEM SIKERÜL” csoport oszlopos tagjaként sajnálod magad, velük egy közösségben, még egymást is sajnálva. Nos? Halak vagy pengék? Hová tartozol?

 

Rossz hírem van! Az EMBER, TE is: TÁRSAS lény, KÖZÖSSÉGI lény! Mit jelent ez? Azt, hogy társaságban, közösségben jobban boldogul. Könnyebben old meg feladatokat, jobban érzi magát... NE FELEDD!!! Társaságban! Pont ezért az egyik legtöbb esetben keletkező FÉL-elmünk a társtalanságtól való félelem. Ha ezt megjegyzed, mármint, hogy társas lények vagyunk, akkor már fél siker az életed!

 

Ma, ha kimész az emberek közé, a munkahelyedre, vagy bárhová, mikor tudsz társas kapcsolatokat kialakítani? Akkor, ha tudsz másokkal beszélni, például. Ehhez célszerű értened a nyelvüket. Aztán, az sem baj, ha tudod miről beszélnek. Ha még figyelmet is akarsz tőlük szerezni, akkor elengedhetetlen, hogy tájékozott legyél a témában. (Ugye emlékszünk, a figyelem szerzés az energiaszerzés egyik legfontosabb formája, főleg városi környezetben, ahol a természetes töltődés korlátozott, de legalább is nehezebb.) Nos, tehát kimegyünk az utcára és figyelünk, mi az a téma, amit ha ismerünk, ha abban tájékozottak vagyunk, akkor van esélyünk másokkal szóba elegyedni? A leggyakoribb téma ma a válság. VÁLSÁG! Magyar válság, kormányválság, európai válság, euró válság, görög, olyasz, nemzetközi, pénzügyi, gazdasági, erkölcsi... ÉRTED? Ha részt veszel, a kommunikációban, mit teszel? Te is teremted! TEREMTED! Miért? Kérded. Nem lehet úgy beszélgetni, hogy a kilábalásról legyen szó? Nos, lehet, de azzal elbuksz valamit. Ugyan beszélgetnek veled, de nem kapsz együttérzést! Mert az csak a válságban részvevő, RÉSZTVEVŐ, szegény áldozatoknak jár! Érted? Ha NINCSEN válság az életedben, kikerülsz az együttérzés kötelékéből, a beszélgetésből és lassan a társaságból is! Ki meri ezt megkockáztatni? Ha hiszitek, ha nem, hallottam olyat barátaimtól, hogy szégyelték, hogy ők mennyiért vsásároltak be, mit vettek...  El is kezdték teremteni a rájuk zúduló kellemetlen eseményeket, hogy egy esetleges beszélgetés során ők se maradjanak ki a személyes példát felsorakoztatók mögött. MEGÉRI? Van akinek igen. Ez a többség!

 

NEKED AZT KELL ELDÖNTENI: hogy a nehézségekre vágysz, az együttérzéssel és a közösséggel, vagy végre abbahagyod a tehetetlenkedést és meggazdagodsz! Halak, vagy pengék? Ez itt a kérdés, újra és újra.

 

Én nem tudok mást mondani, az idén sem. A cégünknél volt nyereség 2011-ben, ahogyan 2010-ben is... Sőt bért emelünk. Jól hangzik, igaz? Igen szuper és büszkék is vagyunk rá. Sajnos a munkahely megtartó pályázatról lemaradtunk, mert túl jók a számaink.

 

Most gondold végig, milyen érzéseket okozott benned ez a pár mondat a mi sikereinkről! GONDOLD végig! Átgondoltad? Őszintén? Próbáld újra! Írd össze az érzéseidet és a gondolataidat!

 

 

A kérdés a következő:

 

HALAK, VAGY PENGÉK? (Emlékeztetőül: A pengék hasítják a vizet, a halak csak vannak és tátognak, a túlélésért. – nagyjából. Radics Béla nyomán)

 

Megnyugtatlak, a pengék csapata is létezik. Ott is lehet társaságot találni. Van közösség is amelyikbe tartoznak. De kevesebben pengék, mint halak. Szóval ezekért a közösségekért többet kell tenni. Komolyabb részvételt igényelnek. Először egy döntést! Kézbe veszed az irányítást és meggazdagodsz, abban amiben akarod és olyan mértékben amennyire igazán vágysz rá! El kell döntened miben szeretnél gazdag lenni és tényleg vágynod kell rá. Ha ezek megvannak, akkor nem árt, ha megteszed a magadét (Emlékeztetőül: mindent amit módodban áll megtenni, a lehető legjobb tudásod szerint.) és ezek után rábízod az Istenre a többit. (Rábízod, azaz átadod neki az irányítást!) Innen sem könnyű, mert nem várni kell, hanem tudni, hogy megkapod, hiszen minden teljesült és már csak idő kérdése az anyagi megvalósulás. (Emlékeztető: Pontosan elég hálát adni a már meglévőnek tekintett gazdagságért, mert ahhoz Isten biztosan hozzásegít minket, hiszen mi ŐBELŐLE  valók vagyunk, jobban szeret minket mint édesanya a gyermekét.) Ilyen egyszerű! Ki vállalja, hogy megteszi? TE TESZED, vagy még mindíg azzal vagy elfoglalva, hogy miért nincs igaza a Péternek? Megnyugtatlak van ilyen csoport is. MIÉRT NINCSEN IGAZA A PÉTERNEK, A LÉLEKSZERELŐNEK – csoport. Ebben is részt vehetsz, de ez még mindig nem a gazdagok, a bőségben élők közössége. Ők a „majdnem sikerült” csapat! Ahogy ezt megunják, könnyen tovább léphetnek a bőségben élők csapatában, ha figyelmesem végigcsinálják, a „teremtsünk magunknak...” cselekvéssorozatot, és most nem akadnak el valahol, valamiben ami még mindig fontosabb nekik, mint a bőségben  eltöltött idő.

 

Látta valaki az AVATÁRT?  Ott a navik (ember), egy lófarok szerű csáppal érintkeznek az állataikkal és érzéseikkel, gondolataikkal irányítják őket. Amikor repülni akar a vadász, akkor megszerez, betör magának egy „madarat”. Amikor hátára kerül, összekapcsolódnak, azt tanácsolják, neki, hogy azonnal repüljön vele, hogy mielőbb kialakuljon közöttük az összhang. Ugyen a csápok már összekötve. Elkezdenek együtt zuhanni. A vadászunk (mi), már csak a csápban kapaszkodva tud kapcsolatba maradni a madárral s azzal van elfoglalva, hogy zuhannak és most mi lesz. Vajon túélik-e egyáltalán, vagy ez a jó kis kaland mindjárt tragédiába fullad. Míg ezzel van elfoglalva, szépen zuhannak, neki, neki csapódva a szikláknak. Aztán a félelemmel teli tehetetlenségében hősünk felkiált, mintegy költői kérdésben: Nem tudnál normálisan repüni?! Lássatok csodát, a madár repülni kezd, szépen egyenletesen. NA ÍGY VAN EZ VELÜN IS, MINDÍG! AMÍG A VÁLSÁGGAL VAGYUNK ELFOGLALVA, AZ ADATIK NEKÜNK! Ha repülni akarunk akkor meg az fog megvalósulni! Ha idealista vagy, akkor mindíg az idea van előbb és az határozza meg az anyagot! Nem pedig fordítva! Ne feledd! MINDÍG!

 

Hiszed? Nem hiszed? Regalább próbáld ki! Ha elakadsz, kérdezz! Azt mondod, hogyan? Elérhető vagyok, több segítővel együtt, HA KERESEL. De tudd, nem baj, ha még csak a kifogásokat keresők csapatába tartozol, mert van esély és soha sem késő átkerülni a másikba! Csupán csak abba kell hagynod az egyik tevékenységet és belevágni a másikba! Nézd meg milyen nagyszerűen teremted a sikertelenséget! NA ÉPPEN ÍGY KELL TERETENI A SIKERT IS!

 

HAJRÁ! TEDD! HA ELAKADSZ, KÉRDEZZ! Ha nem mersz, ne csodálkozz!

Segíts magadon, az Isten is megsegít! Ha nem hallgatsz rám, magadra vess!

 

 

Somogyi Péter

Lélekszerelő

Március 11-én Dobogókőn, a Mária kegyhelyen, 11 órakor: Ima és felajánlás Magyarország felemelkedésért (gyülekező a Zsindelyesben 10,30-kor, vagy 10 perccel korábban a helyszínen, részletek a blogon, saját szervezés is lehetséges)

 

1 komment

Címkék: munka döntés isten kapcsolat lélek válság csoport nyelv hit energia erő akarat felelősség csoda őszinteség cél gazdagság tett bőség cselekedet

Böjt Magyarország felébredéséért

2012.02.22. 19:53 :: Lélekszerelő, MAGYART

Hétfőtől elkezdődött a magyar hagyományban a böjt. (A katolikus szokás szerint a húshagyó kedd utáni szerda a böjt kezdete.) A böjt a megtisztuláson kívül arra is ad lehetőséget, hogy úgymond kiböjtöljünk valamit. Az önkéntes lemondást, a böjtöt, felajánlhatjuk egy cél megvalósulásának az érdekében. Pontosan ezért a nagyböjt idején március 11-től engesztelő böjtöt hírdetünk.

 

A böjt kezdetén, március 11-én 11 órakor imával indítjuk a böjtöt és megtesszük a felajánlásainkat. (Találkozó 10,30-kor a Zsindelyesnél, vagy 10 perccel korábban a helyszínen.)

 

Az ima heylszíne Dobogókő, a Mária kegyhely.

 

Az imát és a felajánlást természetesen más heylszíneken is megtehetjük. Kérem, hogy jelezzék, jelezzétek felénk a másik helyszíneket, hogy tudjuk az összefogás mértékét.

 

A böjt lehet léböjt, 3-5-7 napos. (Egy lehetséges léböjt leírása: http://lelekszereles.blog.hu/2009/03/18/meregtelenites_le_bojt ) De bármiyen önkéntes lemondás is megteszi. A lényeg az, hogy az áldozatunkat ajánljuk fel az Istennek! Mi a következőt kérjük:

 

„Kérjük és hálásan köszönjük Istenünk, hogy engesztelő áldozatunk következtében segíted vezetőink és mindannyiunk tisztánlátását. Segítesz, hogy felismerjük mi a helyes és bátorságot, erőt adsz a megtételéhez! Segíted a helyes út megtalálását és a kitartó, következetes, bátor cselekedeteinket, amellyel végig megyünk rajta! Köszönjük a nemzet ébredését, az egyéni és a közösségi felelősségvállalást, amelynek következtében utódainkra élhető MAGYARORSZÁGOT hagyunk!

 

Legyen Uram a Te akaratod szerint!”

 

Természetesen ez alakítható, kiegészíthető, saját szavainkkal is kifejezhető.

 

A szer keretein belül, Dobogókőn a következőket tesszük: (CSAK JAVASLAT)

1.     Elénekeljük a Boldogasszony anyánk régi magyar himnuszt

2.     Imátkozunk: Miatyánk a HAGYATÉKBÓL (ebben az írásban megtalálható: http://lelekszereles.blog.hu/2009/03/09/imadsag_8 ), Angyali üdvözlet (A bűnösökért kifejezés mellőzésével)

3.     Felolvasás a HAGYATÉKBÓL (első történet, mikor lesz újra boldog a magyar – Bogát beszélgetése - és az utolsó történet imája)

4.     Erőteret hozunk létre (gömböt készítünk középre)

5.     Megtesszük a felajánlást: Istenem felajánlom a következő „7 napos léböjtömet” a következőkért: fenti hálaadás, amit mindenki kiegészíthet magában, erre időt hagyunk.

6.     A felajánlásainkkért kapott Isteni erőt belehelyezzük az erőtérbe, majd elképzeljük, hogy az tűzhányóként kitör és az áldás, az erő védőernyő szerűen visszahullik az egész NAGYMAGYARORSZÁGRA és minden lakósra.

7.     Megkérjük a Teremtőt, vigyázza lépteinket, áldása és Babba Mária szeretete kísérjen minket.

8.     Elmondjuk a két imát és elénekeljük a himnuszt, majd a székely himnuszt

 

A szer alatt körben állunk, egymás kezét fogjuk. Ha nagy a létszám, koncentrikus köröket alkotunk. A szert vezénylő szerintünk a legkülső körben álljon.

 

Csendesedjünk el, tisztuljunk meg, a böjtben, ajánljuk fel áldozatunkat az Istennek, hogy Krisztussal együtt támadjunk fel Húsvétkor!

 

Kérjük mindenki terjessze, juttassa el minnél több helyre!

 

 

Isten áldásával!

 

Somogyi Péter, lélekszerelő

Szerednyei Béla, színművész

 

1 komment

Címkék: isten feltámadás krisztus ima léböjt hagyomány böjt áldozat felajánlás lemondás szűz mária dobogókő tett megtisztulás nagyböjt 11:11 babba mária

Szenvedély – erő

2012.02.06. 01:55 :: Lélekszerelő, MAGYART

Érdekes felvetés a szenvedély vizsgálata. Nem is gondolunk bele, igazán, hiszen például én nem is nagyon használom a kifejezést. Ennek ellenére nagyon fontos dolgok állapíthatóak meg általa.  

 

Kezdjük magával a szóval. SZENVED-ély. Jól látszik, valami olyanról beszélünk, amelyben szerepet játszik a szenvedés. De vajon hogyan.  Vajon mi okozza a szenvedést? Talán az, ha nem tehetünk a szenvedélyünk tárgyáért. Ha tehetetlenül állunk és nincsen befolyásunk a dolgok alakulására, akkor bizony szenvedésben lesz részünk.

 

Dr. Varga Tibortól hallottam először, hogy a magyar egy lelkes nép. Azóta figyelem a történelmünk jelentősebb mozzanatait és bizony megállapítható, lelkes nemzet a magyar. Ebben a nagy lelkesedésben bizony erényes és hibás tetteket is elkövettünk. Az 1848-as Európán vigigsöprő forradalmacskák lendületével mi szabadságharcot kezdtünk az elnyomó Habsburg hatalom ellen. De éppen ez a lelkesedés tartota őket a trónon, Mária terézia esetében, hiszen semmi sem kötelezett minket a Pragmatica Sanctio elfogadására, csak a pillanatnyi lelkesedés hatására fogadták el uraink a leányági örökösödés formuláját. Mert megesett a szívük a nőn, aki védelemre szorult. Abba most ne menjünk bele, hogy akkordiban mennyire volt elnémetesedve a magyar uralkodóosztály.

 

Lelkesedés – szenvedély. A második elképzelhetetlen az első nélkül. Lelkesedés nélkül nincs szenvedély. A lelkesedés elmélyülése hozza a szenvedélyt. Eleinte csak lelkesedünk és ezért teszünk. A tettekkel támogatott lelkesedés aztán a cél irányti szenvedélyt gyújtja meg a szívünkben. A szenvedély tüze aztán emberfeletti tettekre sarkal minket. Így tudunk végrehajtani csodákat, emberfeletti cselekedetek sorát, a hitetlenek ámulatát és sajnos irígységét is kivívva. Szenvedéllyel, szenvedélyes hittel lehet igazán nagy tetteket végrehajtani. Tudja ezt mindenki, aki a sikeres cselekedetek okát kutatja. Pont ezért van nekünk magyaroknak egy előnyünk azáltal, hogy lelkes nép vagyunk.

 

Lelkes nép vagyunk, ez igaz, de a lelkesedésnek át kell fordulnia a szenvedély mélységébe, mert különben csak egy fellángolás, szalmaláng az eredmény. A lelkesedést még könnyű tönkretenni. A lelkesedés lángját még el lehet fújni. A szenvedély tüze azonban vagy utat talál magának, vagy belülről emészti fel azt akinek a szívében helyet kapott.

 

Legyen itt egy találóskérdés, amit a végére megválaszolunk. Van egy párunk, akikről két dolgot tudunk. 1. Igaz szerelemmel szeretik egymást. 2. Mindeketten szeretik az almát. Pontosan egy darab almájuk van. Mi lesz az almával, mi történik vele? Gondoljuk át!

 

Szóval adott egy nép, jelen esetben a magyar, aki lelkes. Könnyen és gyorsan lelkesedik. Szinte egyik pillanatról a másikra képes fellelkesülni. Azt is tudjuk, hogy a lelkesedés, ha tett követi, ha a sikerek jönnek, akkor könnyen szenvedéllyé válik, amely már szinte kiolthatatlan hajtóerő az adott irányba. Tudjuk, a szenvedéllyel már nem lehet mit tenni. Hiszen ha egy időre el is fojtható, a parazsa képes bármelyik pillanatban újra és újra tűzzé alakulni. Mit kell tennünk, ha ennek még a lehetőségét is meg akarjuk szűntetni? Hogyan érhetjük el, hogy a szenvedély tüze ki se alakuljon? Igen! Bizony azt kell elérni, hogy a lelkesedés lángja mielőbb kialudjon. Olya hamar, hogy ne legyen esély a szenvedély kialakulására. Vajon ezt hogyan lehet elérni?

 

Milyen dolgokért tudunk lelkesedni? Mi az ami lelkesedéssel tölt el minket? Gondojuk csak át! Álljunk meg egy pillanatra és nézzünk meg miért tudtunk utoljára lelkesedni? Mi az ami lelkesített és mosolyt csalt az arcunkra, örömmel törltött el? ... Gondol, gondol, gondol...

 

Az is megvillant bennünk, hogy miért múlott el a lelkesedésünk? Meglátásom szerint lelkesedni, szép, igaz és tiszta dolgokért tudunk! Valami olyanért, ami magában is NEMES, tiszta, egyszerű. Szóval, mit kell tennünk? BEMOCSKOLNI, bekoszolni mindazt, ami szép, ami nemes! Ennyi! Semmi más nem kell a lelkesedés eltörléséhez. Mert amiről kiderül, hogy nem szép, nem nemes, egyéni érdek, önző vágy vagy hatalomszerzés irányítja, az már nem méltó a lelkesedésünkre és a szenvedélyes hit sem alakul ki az elérésének érdekében.

 

Nos, vajon mi lesz az almánkkal az igaz szerelemben lévő párunk esetén? Elfelezzük? Megosztjuk? Az egyik félé lesz? Azé, aki kevésbé szeret? NEM! Az alma megrohad. Miért is? Mert a nő, aki igaz szerelemmel szereti a férfit, a férfinak adja az almát. A férfi pedig, aki a nőt igaz szerelemmel szereti, a nőnek adja az almát. Így az alma senkié sem lesz, elrohad. Egyébként is, kit érdekel az alam, ha van igaz szerelem! A szerelmet nem lehet elosztani! Aki szerelmes, az mindenét adja! Ha valaki a felezés, vagy bérmilyen osztás mentén gondolkodott, komolyan vizsgálja meg a viszonyát a szerelemhez.

 

Mindazonáltal van egy jó hírem is, ami ugyan szomorú, de enyhülést hoz az almaosztás szomorú tanulsága után. Mindenki tudhatja, hogy meditációs állapotban a csukott szemhéjunk alatt felfelé tekintünk. Ennek a felfelé tekintésnek az irányában van a mi igaz szerelmünk. Az alma pedig lefelé helyezkedik el, a vizszintesnél lejjebb. A két pont között mozog a figyelmünk az adott kérdésben.

 

Bizonyos elméletek szerint, amit magam is irányadónak tekintek, az Úristen nem teremtett rosszat, csak jót. A világunkban lakozó gonosz, a mi teremtményünk. Csak azért létezik, mert mi teremtjük. Sötétség sincsen csak a fénynek hiánya. Egyetlen szál gyertya is világosságot teremt a legsötétebb teremben is. Nos, ezt az elméletet tovább gondolva, mi lehet az amit pokolnak hív a keresztény vallás? Mi az ami az Isten felé haladásunkat véglegesen is akadályozni képes? Egy függőség. Az ANYAGTÓL való függés az! Jézus Krisztus azt javasolja, hogy oszd szét minden vagyonod és kövess, mert akkor velem leszel a paradicsomban. Sokat gondolkodtam ezen. Vajon tényleg azt akarja, hogy szegények legyünk? Nem hiszem. Csupán annyit, hogy ne függjünk az anyagtól. Ha van, nehezebb tőle függetlenül élni, mintha nincsen, mert szétosztottuk. Pont ezért nehezebb a gazdagnak bejutni a mennyek országába, mint a tevének átjutni a tű fokán. Mert van vagyona. Ha van, nehezebb tőle függetlenül élni.

 

A szomorú, jó hír, a következő. A mai anyagközpontú világunk, ahol a fejlődés biztosítása a fogyasztáson keresztül történik, a rendszer az önmagáért vívott harcában kénytelen arra ösztökélni minket, hogy az anyagon tartsuk a szemünket. (alma) Hogy arra koncentráljunk. Azt szeretné elérni, hogy  minden lépésünk az anyag bűvöletében teljen. Döntéseinket és cselekdeteinket az anyag megszerzésének, vagy annak megtartásának vágya irányítsa. Így minden magasztos dologhoz, azonnal csatolnak egy anyagi képet, azt sugallva, hogy a magasztos cél eléréséhez nincs más dolgunk, mit a csatolt anyagi megszerzése. Profánosítják a nemes és szép dolgokat. Amikor ezzel szembesülünk, akkor pedig vagy már az anyag megszerzése előtt, vagy utána hamarosan lemondunk nemesebb céljainkról. Lelkesedésünket veszítjük és nem hogy a szenvedély lángja, de még egy kis tüzecske sem gyúl szívünkbe. Közben lassan és észrevétlenül elveszítjük az eszményeinket és az anyagot hajszoljuk, lelketlenül, kedvetlenül, ha kell másokat is eltaposva. Szóval nem csak annyi, hogy mi magunk rosszul állunk a szerelem dolgával, hanem van egy irányító erő, amely minket tudatosan ebbe az irányba terel. Lelketlen állapotba tart, hogy így csak az anyaggal törődve jól vezethetőek legyünk. Széllel szembe nehéz... Mégis meg kell próbálnunk! LEGYENEK VÉGRE MAGASZTOS CÉLJAINK! Ne az anyagot, az eszközt akarjuk megszerezni, hanem valami csodálatos és tiszta, szép dolgot, amiért lelkesedni és szenvedélyesen küzdeni érdemes, minden nehézségen át, akár az életünk kockáztatásával is!

 

Pont ezért kevernek nekünk magyaroknak, az őstörténetünkbe hazugságokat, hogy amikor az kiderül, a fürdővízzel a gyereket is kiöntsük. Pár hazudozó miatt. Akik félig igazat, félig hamisat állítanak. Akik lebukásánál majd kiábrándulunk mindenből, ami ősi és magyar. A megoldás a gondolkodásban van. Az őszinte figylemben, amikor befelé figyelve, a szívünkkel gondokozva érezzük, tudjuk és nem csak hinni szeretnénk, a valóságot. Miért kell itt a magyar kérdéssel külön foglalkozni? Mert mint mondottam, mi köztudottan lelkes nép vagyunk. Ha mi is hagyjuk magunkat lelketlen állapotba tartani, ha mi sem látunk át az ármányon, ha mi sem mutatunk utat, akkor a többieknek milyen reményük marad? Mutattunk már példát igaz kereszténységből, Atilla alatt, Szent István, Szent Imre, Szent László és minden magyar szenetek és boldogok útmutatása alatt. Szabadságharcaink sorával, kezdve a törökellenes hadviselésünkkel, 48-49-cel és nem utolsó sorban 56-tal. Kevesen, hihetetlen túlerővel szemben, lekesedéssel, szabadságunkért érzett teljes szenvedéllyel mutattuk az utat, oly sokszor! MOST IS RAJTUNK A SOR! Nagy nyomorúságunkban, a válság legalján, nekünk kell legelébb felállni! Ehhez a fohász:

 

„Boldogasszony Anyánk, régi nagy Patrónánk,

Nagy ínségben lévén így szólít meg hazánk:

Magyarországról, édes hazánkról,

Ne felejtkezzél el szegény magyarokról.”

 

Istentudással, előre hát a nemlétező hídon, amely a szenvedélytől fűtött tetteink által, a válság, a lelketlenség szakadékán minket átvezet.

 

Somogyi Péter, lélekszerelő

Szólj hozzá!

Címkék: jövő élet isten lélek válság szenvedés tudás hit krisztus lelkesedés erő szenvedély csoda irány szabadságharc lelketlen őstörténet

Tervek, alternatívák, áramlás, folyamat

2011.12.22. 10:24 :: Lélekszerelő, MAGYART

Sok olyan elképzelés van, amely hasznosnak tűnik és egymásnak ellentmondó, ha nem szentelünk kellő figyelmet nekik. Az anyagi világ megzabolázására rengeteg hasznos ötletet kapunk, amelyek főleg arról szólnak, hogy minél pontosabban határozzuk meg az elérni kívánt célt, az odáig vezető utat és hajtsuk is végre a kitűzött etapokat. Jó, ha látjuk az elérni kívánt célhoz vezető utat is. Sőt a tervezett lépéseket is meg kell tennünk. Ezek eléréséhez rengeteg sgítséget kapunk. Az időbeosztást segítő módszereken keresztül a komplett sikerreceptekig. Vannak olyan elméletek is, amelyek még azt is megszabják nekünk, hogy kikkel barátkozzunk. Szerintük a sikeres emberek társasága segíti a mi sikereinket is. Biztosan állíthatjuk, hogy komplett iparág épült a "hogyan legyünk sikeresek" gondolat köré.

 

Fiatalabb koromban sok ilyen könyvet olvastam. Kezdve a Sikerkalauzzal, folytatva a Cápák között sértetlen című művel. Tanulmányoztam a tárgyalási technikákat nehéz emberekkel, befolyásolási módszereket a cél elérésének érdekében... Az első megdöbbentő tapasztalatom ahhoz fűződik, amikor beiratkoztam egy felsőfokú kereskedelmi tanfolyamra, amely diplomát is adott. Mivel 17 éves korom óta igazgató akartam lenni és a másoddiplomás képzés jelentkezési határidejéről lekéstem, így ezt a tanfolyamot választottam, hiszen egy igazgatónak bizony értenie kell a kereskedelemhez, a kereskedéshez is. Itt azonban hamar kijózanodtam. A kereskedelem szabályait meg lehet tanulni, még bizonyos technikákkal is felvértezheti magát az ember, de az eladás művészetét nem lehet megtanulni. Vagy tud valaki eladni, vagy sem. Szerintem nem tanulható. Persze ez nem azt jelenti, hogy tapasztalatlan vásárlók körében pár hatékony módszerrel nem lehet eredményt elérni, de egy komoly partnerrel szemben már semmivé válik minden esélyünk.

 

Az egyik ilyen legkomolyabb eladási módszer az MLM. Itt egy adott termékkörhöz kialakított tematika alapján, a jól begyakorolt módszer segítségével érhetünk el eredményeket. Azt már mindannyian tudjuk, hogy minden ilyen újdonság csak addig hoz jó eredményeket, amíg a termékcsoport új és még nem derülnek ki a hátrányok. Az újdonság ereje eladja az árut, ha a technikánk elég meggyőző. Főleg, ha mérésekkel tudjuk bizonyítani az eredményeinket. Természetesen a mérési eszköz is a termékforgalmazó által megvásárolható, vagy bérelhető, stb...  Ha a kezdeti lendület alábbhagy, akkor már meggazdagodni nem lehet, csak egy kis mellékeshez juthatunk hozzá a mószer által. Tehát aki az elején benne van a buliban és szívesen ismételgeti magát újra és újra, annak van esélye, akkor is, ha egyébként nem jó kereskedő.

 

Kereskedni nem lehet megtanulni. Vajon hogy állunk a vezetői pozíciókkal? Az tanulható? Lehet valakiből jó vezető, bármilyen alapokkal rendelkezzék is? Mit gondolunk, ha elvégzünk egy Brian Tracy tanfolyamot: lesz belőlünk vezető? Jó vezető? Mai világunk tele van multinacionális vállalatokkal. Ha valaki dolgozott már náluk, jól tudja, milyen a rendszerük. Minden kérdésre van egy konszern szintű válasz. Egy olyan megoldás, amit be kell tartani. Pontosan meghatározták, ki, mikor, kivel, mit intéz. Valójában a problémamegoldó-képességre nincs is szükség. Napjainkban pont ezért van az is, hogy a női munkaerő egyre keresettebb, mert a monoton munkát ők sokkal jobban bírják. Nagyobb az ilyen jellegű teherbírásuk, mint nekünk, férfiaknak. Természetesen az ő képességeik sincsenek kihasználva a kötött feltételrendszer mellett. Ez a feltételrendszer éppen a teljesen megtervezett világ része. Ez a városi mesterséges világ, amelyben mi magunk is elhisszük, hogy ebben az előre kiszámítható világban vagyunk igazán biztonságban. Mesterséges világ, hiszen dobozokban élünk, ahol mindig 22-23 fok van. Télen fűtünk, nyáron hűtünk. A kosz legfeljebb por, vagy víz. A távolságok jól kiszámítható utak, pontos időkkel. Minden nap éppen annyit kell dolgoznunk, mindegy tél, vagy nyár van-e éppen. Mindezért csak a szabályokat kell betartanunk. Amíg ezt tesszük és nem zárják el a gázt, az áramot vagy a vizet és elszállítják a szemetet, szinte semmi bajunk sem lehet. De gondoljuk csak végig, mi történne, ha egyszer csak nem tartanánk be a szabályokat. Mi lenne, ha ellenállnánk a hatalom akaratának és bűntetésül mondjuk nem szállítanák el a szemetet, elzárnák a vizet. A képzelt biztonságunk azonnal elmúlna. Sőt a biztonság hirtelen csapdává válna. Mindenki menekülne, ki a városból, egy kis vízért, tiszta, bűzmentes levegőért. Csak gondold végig!

 

A parasztember, akit olyan sokszor negatív előjellel hívnak a nevén, valami mást tud. Ő nincsen ekkora biztonságban. Munkáját a szabadban végzi. Hiába végez el minden munkát a legjobb tudása szerint, mégis egy rosszkor érkező jégeső véget vethet a termésnek. Ezért ők más tudattal élnek. A nagyapám, ha kint a pincénél töltött egy pohár bort, az első kortyot a földre öntötte,  mondván: "Az Úristen és én csináltuk a bort!". Ugyanez történt a kenyérrel is. Az első falat az Istent illette, mert az Úr és ő csinálták a kenyeret. Nos, azt látjuk, ők, a parasztság, másként látták a világot. Tudták, hogy van egy olyan erő, amelyet befolyásolni nincsen hatalmuk. Ez az erő segíti őket az életben. Ők is készítettek terveket, dolgoztak annak megfelelően, de nem voltak önteltek, nem hitték, hogy az Isten nélkül is boldogulhatnak. Így aztán az ő tervezésük és munkavégzésük a mérvadó a tervezési folyamatban. Minden évben a szokásoknak megfelelően megtervezték a termesztéshez szükséges folyamatokat. Azonban, ha az időjárás közbeszólt, akkor mindig volt egy "B" terv, egy segítő megoldás, amivel pótolni lehetett a kieső termést.

 

Azt gondolom, nekünk fontos, hogy kitűzzünk egy célt. Eldöntsük, elérjük azt. Az eléréséhez szükséges utat is szerencsés, ha megtervezzük. De nem szabad elfelejtenünk azt a tényt, hogy nem minden esemény a mi tervünk megvalósulását segíti, áll a mi ellenőrzésünk alatt. Ezért aztán jó, ha figyelünk a jelekre. Az Isteni útmutatásokra és azoknak megfelelően írunk újabb és újabb forgatókönyvet. Valahogy úgy kell ezt elképzelni, mint a teremtésnél beszéltük. Tűzzünk ki egy célt! Hozzunk döntést az elérésére! A kitűzött cél eredményét éljük át! Az élményt ajánljuk fel az Istennek (engedjük el). Aztán, mint aki tudja az Istent, Tegyük meg az általunk tehető legtöbbet. Ezen tettek eredménye után adjuk át újra és újra az irányítást az Istennek! Mert tudjuk, Ő hozzáteszi a másik felét, ami nem áll a mi irányításunk alatt. Megsegít minket az Úristen. Ezt az elengedést lépésenként el kell végeznünk. Hiszen csak lépésről lépésre ad segítséget, tanácsot az Isten. De mi lesz a tervvel? - kérdezhetnénk. Nos, aki túlságosan ragaszkodik az eredeti tervéhez, az nincsen tisztában a világ működésével. Hiszen a világ mindig változik. Olyan mint egy mátrix. Ha egy mátrixban egyetlen szám megváltozik, akkor az egész mátrix változik. Azaz, az adott pillanatban helyesnek látszó terv a folyamatos változások miatt könnyen helytelenné, követhetetlenné válik. Sőt, a hozzá való ragaszkodás elérhetetlenné teszi magát a célt. Tehát az a legfontosabb, hogy ha van tervünk, bármilyen jónak is tűnt annak idején, ne ragaszkodjunk hozzá, ha a jelek mást mutatnak. Figyeljünk és vegyük észre, merre halad az ügyünk, mit kell ahhoz tennünk, hogy elérjük a célunkat. De azt se szabad elvetnünk, hogy esteleg a dolgok váratlan alakulása mellett, akár a célunkról is lemondjunk. Ugyanis az is előfordulhat, hogy a világ olyan irányt vesz, mely alapján az eredeti célunk már okafogyott, elérése számunkra sem okoz többé örömet.  

 

Lássuk be, mind a célkitűzés, mind a tervkészítés olyan sajátosságunk, amiről nem kell lemondanunk. Amire figyelnünk kell, az az élet természete és az Isteni törvények természete. Bármilyen tuti tervet is alkotunk, mégis csak az Isteni törvények a mérvadóak. Játszhatjuk mi a magunk kis tervezős játékát, de ha nem vesszük figyelembe az élet törvényeit, akkor nem járhatunk sikerrel. Tegyük meg a tőlünk telhető legtöbbet és utána adjuk át az irányítást Istennek. Ne feledjük: "Segíts magadon, az Isten is megsegít!" Istennel bármit, nélküle semmit sem tudunk elérni! Vele egységben bátran tervezhetünk, célokat tűzhetünk ki és el is érjük azokat.

 

Somogyi Péter

lélekszerelő

 

1 komment

Címkék: élet játék segítség siker szerencse isten bátorság hit út törvény idő jel cél beosztás elengedés terv gazdagság bőség irányítás

Fényvárás, fényváró szertartás Dobogókőn

2011.12.06. 15:58 :: Lélekszerelő, MAGYART

Az idén 5. Alkalommal rendezzük meg Dobogókőn a Fényváró szert. Eleinte tartottuk magunkat a 21-i napfordulóhoz, de mivel családivá vált a rendezvény, a gyerekek kedvéért maradtunk a hétvégi időpontban. Nem okoz ez gondot, mert a kersztény hagyományban az első érzékelhető fénynövekedés napja 25-e, Jézus Krisztus születésnapja. Ezt lehetőség szerint, mindenki családi körben ünnepeli. Eddig az időpontig pedig advent, a várakozás ideje tart. A várakozásé, a fényvárásé. A cél, hogy advent idején olyannyira nyitottá váljunk, a környezeti hatások ellenére, amely nyitottság, lehetővéteszi számunkra a fény megmutatkozását, a remény megszületését szívünkben. Mert reménynek kell születnie a szívünkben, hogy tavasszal, Krisztus Urunkkal lesz újra feltámadás!

 

A szer keretében, sötétedésre tüzet gyújtunk és mindannyiunk számára nyugodt, békés, nyílt fényvárást kívánva, egy teremtő folyamatban veszünkrészt a tűz körül. A szer elősegíti a megfelelő nyitottság létrejöttét, mind a jelenlévők, mind az arra törekvők számára.

 

Kora délutántól a zsindelyesben kézműves foglalkozás keretein belül, méhviasz gyertya készítés lesz, fejenként 450,- Ft-ért. Akit érdekel, jelentkezzen, ha lehetséges, a tulipanok@gmail.com címen, Kalmár Zitánál.

 

A szer előtt és után lehetőség van sétára, a Zsindelyesben melegedésre, igény szerint étellel, itallal (Lőrincz László, dobogoko@gmail.com ). Érdemes figyelni arra, hogy Dobogókőn, 4-5 fokkal is hidegebb lehet.

 

Találkozó: december 18-án, délután 15-16 óra között a Zsindelyesnél

 

Szertartás kezdete: sötétedés

 

Aki segítene az éneklésben, kérem emilen jelezze, hogy az énekeket elküldhessük!

 

Szépet! Péter

2 komment

Címkék: nemzet isten teremtés lélek fény meditáció remény advent ének ima haza születés szer szertartás dobogókő túz napforduló fényvárás

Egy kedves barátom karácsonyi ajándéka Neked, vagy általad

2011.11.23. 15:45 :: Lélekszerelő, MAGYART

 

Szép jó napot mindenkinek!
 
Elkészült a 2012-es naptáram. Akit érdekel küldjön villámpostán
üzenetet:  sippar@gmail.com  vagy hívjon: 06 20 581-7333
Megtekinthető: www.ingatlansziget-dunakanyar.hu "Hunnia Art & Design" oldalon.
 
Ára: 2100:-/ db. + csomagolás és postaköltség.
 
Köszönettel
István
 
-- 
                     Szolgai István
   grafikus, illusztrátor, hagyományőrző
          Zsebtelefon: 06 20 581-7333
       Villámposta:  sippar@gmail.com 
                Hunnia Art & Design
  grafika-illusztráció-ingatlan-rendezvény
                      Referenciák:
     www.ingatlansziget-dunakanyar.hu

Szólj hozzá!

Címkék: magyar naptár isten karácsony grafika művészet szín névnap 2012 hun szabadnap ős szkíta avar magyart

„Madarat tolláról, az embert barátjáról ismerjük meg igazán.”

2011.11.20. 12:24 :: Lélekszerelő, MAGYART

Az egyik barátommal akivel akkoriban rendszeresen napi szinten beszéltünk telefonon, sok párhuzamot fedeztünk fel az életünkben. Hasonló dolgok történtek velünk, napos eltérésekkel. Mivel sokat beszéltünk, még teljesebb volt az összhang. Nehéz időszakon mentünk keresztül, sok belső küzdelemmel, harccal, külső nehézségekkel. De a nehéz idők után jobb lehetőségek jöttek. Megváltozott az életünk, jobbá vált. Továbbra is sokat beszéltünk. De hiába javult meg az életünk, mégis nehéz hangulatú beszélgetéseink voltak, szomorú utó érzettel. Nem értettem az okát. Beszéltünk, jó dolgokról, szerencsés fordulatokról, Isteni segítségekről. Minden nagyszerűnek tűnt, mégis mire letettük a telefont mindkettőnkön egy nehéz érzés lett úrrá. Szomorúság, éppen úgy, mint amikor okunk is volt rá. Sokáig nem jöttem rá, mi a megoldás. Gondolkodtam, figyeltem, vajon mi lehet az ok. Tulajdonképpen a barátomon vettem észre, de mindketten következetesen csináltuk. Annyira megszoktuk, hogy fel sem tűnt, addig amíg egyszer egy pillanattal később reagáltam egy búcsúzási szakaszban. Arra lettem figyelmes, hogy egy nagy sóhajjal, a következőket mondja: „Hhhh… na ja!” A rosszérzés azonnal közénk és belénk költözött. Innen már csak figyelnem kellett, hogyan viselkedünk. Valamelyikünk következetesen kimondta a nagy sóhaj kíséretében ezt a rövid kis gondolatot. A másikunk pedig kontrázott, válaszolt erre, ugyan ezzel. Miért lett ettől rossz érzésünk, miért lettünk szomorúak? Mert ez a gondolat azt fejezte ki, hogy nem tehetünk róla, ez van, rossz így, de kibírjuk valahogy. Rajtunk maradt egy nehéz gondterhes időből. Rontotta az életünket, gyakorlatilag jóval tovább mint indokolt lett volna. Ráadásul azt figyeltük meg, hogy nem csak jól vagyunk és jól érezzük magunkat, hanem jót, pozitívat is beszélgetünk, mégis a végére marad a rossz hangulat. Kimondhatjuk, hogy egy kellemetlen élményhez kötődő megszokással romboltuk egymás életét, lelki állapotát, a nagy barátság keretein belül. Végül megegyeztünk, hogy kihagyjuk ezt a szó-gondolat-megszokás fordulatot a beszélgetésünk végén. Így tudatos odafigyeléssel, az életünkben bekövetkező pozitív változás a beszélgetéseinkben is megmaradt, a rombolás megszűnt. Nem húztuk többet vissza egymást.

 

Megfogalmazások sora beszél arról, hogy minden EGY. Vannak akik mátrixnak hívják, vannak akik szerint minden energia, vagy minden kvantum… Sorolhatnánk az elképzeléseket. Mi keresztény alapokon gondolkodók, azt mondjuk: „Kezdetben vala az Ige és az Ige Isten vala.” A kezdeti állapotban csak az Isten létezett, semmi más, így ha világot teremtett, azt nem teremthette másból, csakis önmagából. Ebből következően mindenki Istenből való. Ebből következik és a fenti példából is jól látszik, hogy nagyobb hatással vagyunk egymásra, mint hinnénk. Kapcsolataink jobban hatnak ránk, mint gondoltuk volna.

 

A manager képzések sok esetben a következőeket tanácsolják kapcsolataink kialakításához, a siker érdekében:

-       barátkozzunk sikerese emberekkel,

-       vegyünk fel olyan szokásokat, amelyeket szívesen tudnánk magunkénak a jövőben,

-       hozzunk létre olyan csoportosulásokat, ahol egy cél felé tartó emberek találkoznak rendszeresen.

 

A Szent Korona Tan szerint két jog létezett Magyarországon. A magánjog és a közösségi jog. Ha egy vitás kérdésben mindkettő érvényes volt, akkor a közösségi jog volt az erősebb. Ez valami olyat mutat számunkra, hogy a közösség valami fontos, előbbre való dolog mint a mi személyes érdekünk. Kapcsolódásunk a közösséghez, létünk a közösségben nagyon fontos.

 

Korábbi írásomban beszéltem arról, hogy sok esetben teszünk dolgokat azért, hogy tartozzunk általuk valahová, egy közösségbe. Sokszor nézünk meg azért sorozatot, filmet, hogy másnap, ne maradjunk ki a munkahelyi beszélgetésből. Sokszor veszünk olyan termékeket amely birtoklása alapján elkezdünk egy közösséghez tartozni, vagy azt az illúziót keltik, mintha oda tartoznánk.

 

Szokásokat veszünk fel, alakítunk ki, amelyek biztosítják a hovatartozásunkat. Gondoljunk csak a vallások által nyújtott rendszerekre, az általuk sugallt biztonságra. Persze ez a közös szokásrendszer igaz akár a kis baráti társaságokra, családokra is. Ha a fenti manager tanácsokra gondolunk, azok erre a közösségi hovatartozásra utalnak.

 

Egy közösség tagjának lenni, két fontos dologgal jár. Először is vannak kötelezettségek, amit egy közösség a tagjai felé mint elvárást fogalmaz meg és vannak előnyök is amiket kínál. Egy közösségnek megtartó ereje van. Mit jelent ez. Ha magunk nem boldogulunk, akkor a közösség tagjai segítenek, tanáccsal, erővel, eszközzel… Nem maradunk egyedül a bajunkkal, gondunkkal. A közösségek irányt mutatnak olyan kérdésekben, amire magunk nem tudjuk a választ, akár az ősök, akár a többség tudása, a közös tapasztalat által. A családban, a férfi-nő közösségében is a közös feladathoz használható kettő féle megoldásrendszer biztosabb eredményt ad.

 

Gondolom az olvasók közül sokan, ha nem mindenki került már olyan helyzetbe, hogy akár saját akaratból, akár külső körülmények által jelentősen megváltozott az élete. Ez a változás minden esetben azt is eredményezte, hogy a kapcsolatai is megváltoztak. Barátok maradtak el, derült ki róluk, hogy inkább csak haverok, új barátok kerültek elő a semmiből, szinte vezényszóra. Ilyenkor, a változás során, nem csak az anyagi környezetünk, de a közösségi is megváltozik. Másokkal beszélgetünk, másokkal járunk szórakozni és másképpen is tesszük azt. Más könyveket olvasunk, mást nézünk a TV-ben moziban, színházban. Ha tudatosak vagyunk észrevesszük, hogy ez az átrendeződés, mind a fejlődésünket segíti. Sok esetben, ha ideje múlt kapcsolatokhoz ragaszkodunk, nem tudjuk azokat elengedni, azok visszahúznak minket. A hozzájuk tartozó szokások pedig sok esetben károsak az életünk szempontjából, akadályozzák a fejlődésünket, a haladásunkat.

 

Én nem hiszem azt, hogy a divatos manager tanácsok szerint, ahogyan az MLM rendszerek egy része is azt tanácsolja, mi magunk erőszakosan változtassuk meg a kapcsolatrendszereinket, a siker reményének érdekében, hiszen amire nem értünk meg lelkünkben, amit magunk se hiszünk el, azt ilyen módon sem fogjuk tudni kierőszakolni. De azt tudom, ha a kapcsolatinkban bekövetkező változásokat tudatosan figyeljük és ahogyan adódik, azt elfogadjuk, legyen ez új kapcsolat vagy egy régi ellaposodása, megszakadása, akkor sokat lendíthetünk a saját fejlődésünkön. Fontos minden estben figyelembe venni, hogy az ember egy közösségi lény, fejlődni, haladni a közösség (pl. család) ereje nélkül, csak korlátozottan képes. A közösség minden esetben hordozza az ősök és a többségi tapasztalat tudását. Ezt okosan, tudatosan használva sikeresebbek és boldogabbak lehetünk az életben.

 

 

Somogyi Péter

Lélekszerelő

70 3354 114

www.lelekszereles.blog.hu

www.angyalsziv.hu

www.alory.hu

 

Szólj hozzá!

Címkék: közösség film család mátrix isten kapcsolat keresztény ima barát társ tudatos kvantum szent korona tan minden egy

Márton napi libalakoma

2011.11.14. 19:40 :: Lélekszerelő, MAGYART

Márton napi libalakoma 

 

Megtörtént. 18-an voltunk. Oskolások, tanfolymosok, barátok vegyesen.

A menü most is bőséges volt, az újborok közül a többségnek a rozé nyerte el a tetszését.

Elhangzottak a Márton legendák, az adventi böjt szabályai, sőt az általam ismert

2 Márton hagyományhoz egy harmadikat is megismerhettünk. A bőség napja után

elkezdhetjük a várakozást, mind lélekben, mind testi értelemben az adventi böjt által.

Fényvárás lesz az idén is mint minden alkalommal, Dobogókőn, december 18-án vasárnap.

Mindenkit szeretettel várunk. Pontos információk itt lesznek olvashatók.

 

Áldásos szép napokat! 

Somogyi Péter

Szólj hozzá!

Címkék: élet isten rozé karácsony bor lélek legenda ima lakoma böjt dobogókő márton nap liba fényvárás

Halottak napja

2011.11.01. 14:11 :: Lélekszerelő, MAGYART

 Kerestem a blogjaimon, a könyvtáraimban , de sehol se találtam azt az írást, ahol a mai Magyar hagyományt meslélem el. Így, most írom meg. Különösen szépen lehet erről hallani, Molnár V. Józseftől. Aki teheti majd hallgassa meg gondolatait a témában.

 

A magyar hagyományban különösen fontos szerepe van egy csillagászati képződménynek, a Tejútnak. Egy érdekes spirális képződmény. Honnan tudjuk, hogy számunkra magyaroknak , nagyon fontos? Onnan, hogy számtalan neve van: Csillagösvény, hadak útja, lölkök útja ... Hagyományunkban ezen az úton távoznak a meghaltak lelkei a túlvilágra. Ezen az úton érkezik a székelyekhez Csaba királyfi felmenető serege, sőt minden magyarokhoz Szent László királyunk, ugyancsak felmentő sereggel. A Tejútnak összekötő szerepe van, ég és föld között.

 

Tudjuk jól, hogy az európai népek között, mindig is a német volt az egyik legjelentősebb nép, akivel csatáink megvívása után jó kapcsolatba kerültünk. Mai napig szoros köztünk a kapcsolat. Ez a vonzódás és a habsburg befolyás eredményezte, hogy hazánkban is elterjedt a temetőlátogatás. Amikor meglátogatjuk elhúnyt rorkonaink sírját, rendbe tesszük, vagy addigra rendbe rakatjuk a sírjukat majd gyertyagyújtás mellett imát mondunk értük kik eltávoztak és magunkért, kik itt maradtak. Szép gesztus, de a városi törmörülés következtében és a szétszóródás okán, ma sokan nagy távolságokat tesztnek meg, hogy eleget tehessenek  a „hagyománynak”. A sok utazás, a rengeteg ember sok konfliktust szül és sok esetben elveszi az ünnep meghitt hangulatát. Nyílván a többség mindezeknek a nehézségeknek ellenére méltóan, belső csenddel tud ünnepelni.

 

De mi történik, ha nekünk nincsen késztetésünk elindulni az országba, főleg a fent említett okok miatt? Nos, erre megint a magyar hagyományban talállunk választ. Ugyanis őseink, 2-300 évvel ezeleőtt, nem a német mintát követték. Pontosan tudták, hogy a mai napon, lehetősége van az elhalt lelkeknek visszatérni a földre a szeretteik körébe. A lehetőséget az Isteni akarat és a Lölkök útja adja. Hagyományunkban a lélek a Lölkök útján visszatérhet a szeretteihez, 1 napra. Ha ez így van, mi a feladatunk? Fogadjuk őket méltóképpen. Szokásainknak megfelelően terítsünk nekik az ünnepi asztalnál, hogy érezhessék, milyen újra a körünkben lenni, velün étkezni az Isten által megáldott ételből/életből. A vacsoránál gyújtott gyertya természetsen itt is segítő erőket mozgat. Jó, ha az asztali áldásnál, külön köszöntjük őket és megköszönjük, hogy velünk költik el ezt a vacsorát. Hagyományunkban egy lélek addig képes visszatérni a Lölkök útján, amíg van olyan élő aki emlékezik rá!

 

Emlékezzünk és örvendjünk az új találkozásnak, otthon, családi körben, békés, csendes, örömteli hangulatban! Nem baj, ha a saját hagyományunk szerint járunk el, megtalálva benne a lelki békénket.

Szólj hozzá!

Címkék: élet magyar halál isten étel gyertya lélek ima vacsora szokás tejút hagyomány halottak napja szent lászló csaba királyfi lölkök útja hadak útja

A kétféle szerelem, egy idézet nyomán

2011.10.26. 13:59 :: Lélekszerelő, MAGYART

Az alábbi idézetet az interneten találtam. Nehezen megfogalmazható dolgot ír le szépen, érthetően. Sok esetben nem értik meg az emberek, hogy hogyan is működik a szerelem. Milyen egy jó kapcsolat? Ki lehet az ideális, igazi partner, a TÁRS egy életre!

 

Az emberek beszélnek kémiáról, kompromisszumokról és más hasonló dologról, hogy az önbecsapásukat igazolják. Nem hiszik el, hogy lehet úgy is boldog valaki a másikkal, ha tudja, nem ő az igazi, és a kapcsolat esetleg csak egy ideig tart majd, nem egy életre szól (ezért kell mindenkire „igazit” kiáltani, mindenkiről állítani: Ő AZ!). Viszont a felek tanulnak egymástól, segítik egymást. Szeretetet, figyelmet, tiszteletet, gyengédséget adnak egymásnak! Nem egy jövőbeni valamiért (együttélésért) cserébe, hanem csak úgy egymás örömére. Megélve a jelent, az elvárás nélküli adás örömét! És nem szorongva, előre sandítva, vajon hogy sikerül, meddig tarthat majd, esetleg a jövőből örömet lopva, adják oda magukat egymásnak. Teszik ezt azzal az elvárással, hogy ezzel az együttléttel megpecsételik a jövő ismeretlen valóságát, hogy majd együtt maradnak…

 

A megteszem, mert majd… áldozata, a csalódás alapja, mert soha nem hozza meg a várt eredményt. Mert nem ér az az áldozat semmit, amit valamiért cserébe hoznak. Az inkább egy üzlet. Mert bár az áldozat valamiért történik, de ha a végrehajtás csak és kizárólag az eredményért zajlik, nem hoz mást, csak csalódást. Ha közben nem leli az ember örömét az áldozatban, nem éli meg a tettet, ha nem tud lemondani az eredményről, akkor az nem következik be! Ha az áldozathozatal közben nem a tevékenységre, hanem előre sandítva, sóvárogva csak az eredményre koncentrál, akkor nem lesz őszinte az áldozata és az hiába valóvá válik. Majd jön a szemrehányás, hogy én ezt és ezt is megtettem, de a másik semmit. Mint a piacon! Kufárként! Mindegy, hogy a számonkérés egy emberrel, vagy az Istennel kapcsolatos. Pedig az őszinte áldozat meghozza az eredményt, ha megéljük a tettünket, ha részt veszünk az áldozatban, úgy hogy az eredmény megvalósulását rábízzuk az égiekre, lemondunk róla.

 

Az idézetet elolvasva mindenki eldöntheti, hogy milyen szerelemre vágyik. Mit választ? Mi irányítsa a párválasztását, amely a mostanában divatos elméletek ellenére szólhat egy egész életre.

 

"A szerelem szerintem kétféle lehet, az egyik a jó, normális szerelem, mikor megismersz valakit, és megszereted, mert méltó rá. Arról ismered fel, hogy nem kell kompromisszumot kötnöd, minden tetszik benne, jól érzed magad vele bármilyen helyzetben. Persze idő kell ahhoz, hogy ennyire megismerj valakit, ezért ez a szerelem általában nem villámcsapás-jellegű.
A másikat úgy nevezném, hogy lábfaragós, Hamupipőke mostohatestvérei után. :-) Hordozod a szerelmed, mint a királyfi az üvegcipőt. Őrülten vágysz arra, hogy valaki, aki nagyjából megfelel egy csomó feltételnek, amit kitalálsz, szeressen, és te is szeretni akarod. Becsukod a szemed, nem akarod észrevenni a hibáit. Próbálkozol fűvel-fával, hogy ráillik-e az üvegcipő a lábára, ők pedig levágják a lábujjukat, vagy a sarkukat, hogy belegyömöszöljék a lábukat az üvegcipőbe. Mindenki látja rajtad kívül, hogy vér folyik a cipőből, csak te nem. Bizonygatod egy ideig mindről, hogy ő az igazi, aztán vége, és kezded előről.. Na, ez az agyrém, önámítás, ez a rosszfajta szerelem."

 

Szólj hozzá!

Címkék: üzlet elvárás szerelem kapcsolat szeretet hamupipőke pár igazi társ királyfi áldozat csalódás duál pár lelki társ igazi társ

Továbbküldős szerencselevél, kaptam, véleményeztem

2011.10.07. 15:26 :: Lélekszerelő, MAGYART

 

Kinek is kell, sok zsé, mostanában? :-)))

Azt mondják egy próbát megér.

Bár csak akkor működik:
Ha megteszed, ha hiszed is, azaz tudod, kétséget kizáróan biztos vagy az eredményességben.
Úgy tűnik, magunk vesszük el a lehetőséget, mert nem merünk hinni.
Hiszen ez olyan ciki. Így azonban az esetlen próbálkozásunk, eleve bukásra van ítélve.
Van válság az életedben, vagy nincs? Te döntesz!!!
Segít rajtad ez a körlevél, vagy sem? Te döntesz!!!

Hajrá! A lehetőség itt van.

Szépet! Péter

Somogyi Péter

Továbbított üzenet kezdete:

*
*



HOGY LEGYEN KIRE FOGNI A LOTTÓ ÖTÖST :)))


 
*....aki mer, az nyer......*

  * **A* *Lottózó ANGYALKA*


: [image: angyalka.gif]


*

Egy próbát megér!!!!!!!!!!!!!!!!


Hozzon szerencsét! Pénz angyalka!
Ez egy pénz-angyalka.
Küldd el 6 kedves barátodnak,vagy családtagodnak*

*és 4 napon belül gazdag leszel...
Nem viccelek.
Meg fogod látni, hogy váratlan szerencse fog érni.*

Szólj hozzá!

Címkék: segítség szerencse döntés teremtés pénz bukás válság hit ima csoda angyal elengedés gazdagság

Krisztusban testvérré válni... (Ősi kultúrák)

2011.09.12. 14:23 :: Lélekszerelő, MAGYART

 Test-vérré! Egy test, egy vérré! Azonossá válni vele, általa, mindenkivel, aki ezt a közösséget vállalja. Nem egy átlagos feladat. Mégis ez lenne a cél. Minden Istentiszteleten, misén az áldozás után elhangzik ez a gondolat. "Krisztusban testvérré válunk", a szent áldozással...

 

Tegyük félre a már többszörösen valótlannak bizonyonyult finnugor elméletet. Adjunk helyt más gondolatoknak, megengedve, hogy akár szimpatikusnak, majd igaznak is tűnjenek, azzá váljanak. Ezen elmélet szerint, szkíta-hun-avar-magyarok vagyunk. Tegyük fel, hogy igaz. Vizsgáljuk meg van-e létjogosultsága a feltevésnek.

 

Tudjuk, hogy a Pártus birodalomban, Krisztus előtt ca.: 250 évvel létezett egy olyan vallási irányzat, amely 80%-ban megegyezett a későbbi kereszténységgel. Papp Gábor ezt szkíta kereszténységnek nevezte el. Vajon miért tette? Van esetleg valami alapja az elnevezésnek? Akkor is, ha Krisztus megjelenése előtt nem nevezhetjük kereszténységnek?

 

A biblia ószövetségi részében található egy történet, melyben Melkhizedek, Abrámot, egy győztes csata után két szín alatt áldoztatja. Ekkor még nem létrezik Ábrahám, nem kötött vele külön szövetséget az Úr, nincsen zsidóság. Két szín alatt áldoznak. Éppen úgy, mint azt később Krisztus rendeli az apostoloknak az utolsó vacsorán. Szövetséget köt velük, egy ősi módon. Ezt a módot emeli be a keresztény szokások közé, mint az egyik legfőbb szert. A Jézusi szertartás során a kenyér, Krisztus testévé, a bor Krisztus vérévé válik és általa, mindenki egy testté és egy lélekké. TESTVÉRRÉ!

 

A szkítáknál ismert, a görögök által leírt vérszerződés ez, ahol a résztvevők, egymás testvéreivé válnak a borba kevert vér elfogyasztása által. A szokás régebbi, mint a Krisztusi tanítás és bizonyíthatóan a szkíta szokások szerves része. A szkíta ábrázolásokban sokszor tűnik fel a testvérpár. Együtt harcolnak, egy ivókürtből isznak, szinte közös a fejük... Látszik, ők, a testvérséget nagyon komolyan veszik. Legendáik között van a vak testvérpár története is, akik vér és bor által szövetséget kötnek, majd szemük világát adják egymásért. Lelki terstvérek, nem vérszerinti a kötelék közöttük. Mi, magyarok a hazataláláskor, 3 féle családfát vezetünk. A fiú ági örökség fáját, a leányági rokonság fáját és a lelki rokonság fáját. A vérszerződéssel köttetett lelki rokonság az égben kötődik. A lelki rokonok gyermekei éppen úgy nem házasodhatnak, mint a vér szerinti rokonok. Érdekes párhuzam! Annál is inkább, mert ez a szokás a néphagyományban, a mátkázás, komázás szokásában tovább élt napjainkig. Fehérvasárnap, Húsvét utáni első vasárnap a lelki rokonságot kötni kívánók kimentek a határba és ott hímes tojásaikat összecsokkantották. Akié eltörött, azt megették. Onnantól komákká, vagy mátkákkáváltak. Innentől magázódtak. Egy ősi szokás a szkítáktól, ami, hagyományunkban máig él, úgy, hogy a hazánkban legjellemzőbb, keresztény hagyománynak is része.

 

Pont ez a testvérség egy olyan kérdés, amely mentén jobban megérthetjük a magyar lelkületet. A Fehér ló fia című mesét mindenki bizonyára ismeri. Ebben van a Hétszűnyű kapanyányi monyók. Nos, népmeséink az asztárlis hagyománynak megfelelően vannak felépítve és tartják, annak szabályait. Az említett mese főhőse, Fehér ló fia. Nyilas jegyű. Édesanyja, a táltos, parazsat eszik és úgy tudja szoptatni fiát. A nyilas tűz jegy. A mundán asztrológia szerint, mi magyarok a nyilas jegy szülöttei vagyunk. A táltos, az édesanya, 3-szor 7 évig szoptatja a gyermekét. Spirituálisan 21 éves korban válunk felnőtté! Az első 7 év alatt alakul ki az akarat, a második 7 év alatt, a nemi hovatartozás, majd a harmadik 7 év alatt, a gondolkodás és a felelős döntés. Micsoda egyezőség! Főhősünk útnak indul, szerencsét próbál. Út közben több veszély leselkedik rá. Közülük az egyik nagyon érdekes. Amikor a griff madár fészkéhez ér, nagy jégeső keletkezik. Komoly a hősünk dilemmája. Ha megmenti a fiókákat, azzal, hogy a ködmönét rájuk teríti, azt kockáztatja, hogy a hazatérő griff megöli őt, hiszen régi ellenségek. Ha viszont elszalad, elpusztulnak a fiókák. Vajon mit választ? Megmenti a fiókákat! Feltétel nélküli szeretettel, az élete kockáztatásával! FELTÉTEL NÉLKÜL SZERET! Nem vár érte semmit! Persze, a "jó tett helyébe jót várj" alapon aztán a griff megsegíti őt. Útja során megismerkedik fanyűvővel, vasgyúróval és kőtörővel. Barátságot, testvérséget fogadnak egymásnak, ám menekülés során, amíg mindenkit ment, cserben hagyják... Később találkoznak, megbocsát... Látjuk, a hajlandóságot a vér nélküli testvérség kialakítására és a feltétel nélküli szeretetet.

 

Népünknek, mint nyilas népnek a haladási iránya az ikrekbe vezet. A testvérség jegyébe. Feladatunk eljutni oda!

 

Egy Nagy Sándor legenda szerint, mikor seregével India felé vonul, elhalad egy völgy bejárata mellett, ahonnan nagy zaj szűrődik ki. Megkérdezi a tudósait, kik laknak ott, kik azok, akik ilyen hangosak. A hunok, mondják neki. Az utolsó ítéleti nép, akik a világ vége előtt innen kilovagolnak és leölik az arra érdemteleneket. Nagy Sándor, erős kaput ácsoltat, egy feliarttal, mely szerint a kaput senki ki ne nyissa, mert itt fognak kilovagolni a  hunok az utolsó ítéleti nép. Atilla, Isten ostora pedig beváltja a jóslatot. Leigázza és megbűnteti Európát. Biztosan tisztában van a keresztény értékekkel, hiszen egyes helyeken az egész várost meghagyja, máshol meg csak egyes templomokat és van ahol mindent leromboltat. Seregének nagy része ariánus keresztény. Ő maga keletről érkezik, ismerve a keresztény hagyomány eredeti értékeit. Pont ezért tud rendet tenni az eltévelyedettek között. (Meglátásom szerint az államvalássá válás egyik ára az volt, hogy a hatalmat kiszolgáló tételek is a vallás részévé váltak.)

 

Árpád magyarjai, vérszerződést kötnek, testvérré válnak és Atilla örökébe jőve elfoglalják a Kárpát-medencét. Körükben él a vérszerződés, a testvérré válás szer-tartása. A "leigázott" népeket nem semmisítik meg, hanem egyenrangú szövetségeket kötnek velük, lásd a horvát magyar uniót. Szabadságukra érzékeny nép, amely történelme során rengeteg szabadságharcot vívott. Kezdve a pogány lázadásoktól, a török, majd a Habsburg ellenes harcokig, a szovjet elleni 56-os eseményekkel bezárólag.

 

Vajon tudjuk-e, hogy a Rákoczi szabadságharc azért tört ki mert a Habsburg eltörölni igyekezett némely szabadságjogunkat? És bár a szabadságharc katonailag elbukott, a Szatmár-i béke szavatolta a szabadságjogok visszaállítását! A harc elérte célját.

 

Az 56-os eseményeknek köszönhetjük a kommmunizmus bukását. Ugyanis a szovjet beavatkozás miatt mind az olasz, mind pedig a francia kommunista párt kilépett a Kommunista Internacionáléból, így hiába győztek később a választásokon, az egység már megszűnt és így a kommunista világuralom ábrándja elbukott!

 

Azt hiszem bátran állíthatjuk, hogy a magyar kereszténység egészen a XV-XVI. sz-ig különálló volt, nem tartozott se Bizánchoz, se a Német-római birodalomhoz, hanem Rómát támogatta, amolyan függetlenként. Dr. Varga Tibor ezt bőségesen bizonyítja. De nézzünk pár egyszerű tényt. Szent László törvényeiből tudjuk, hogy másként böjtölünk, mint az itáliaiak. Ők szombaton, mi pénteken, sőt az év összes péntekén. (Milyen érdekes, hogy még a kommunizmus alatt is a péntek tésztanap volt a menzán.) A vasárnapokkal együtt pedig 49 napos a böjtünk Húsvét előtt. "... és ha ez amaz itáliaknak nem tetszik, menjenek ahová akarnak, de előtte a vagyont, mire hazánkban tettek szert költsék is itt el!" - Szent László, 1085. (Vajon mit szolnának ehhez a mai multik? :-)) Más a böjtünk, sőt más a feltámadásunk is. Úrkoporsót állítunk, Krisztust keresünk, Határt kerülünk... Ha pedig másként böjtölünk, másként támadunk fel vajon tanulhattuk-e a többiektől a kereszténységet?

 

De térjünk vissza, a kezdeti példához, a Krisztusban testvérré váláshoz. Ha valaki beszél angolul, tudja, ők brotherhut-nak, a németek Brüderschaft-nak nevezik azt amikor a szent áldozás során Krisztusban test-vérré válunk, függetlenül a vérségi rokonságtól. Az angol, német, a szláv, a francia, ezt az állapotot a fiú ági vérségi rokonsággal fejezi ki. Tanulhattuk-e vajon tőlük azt a szer-tartást, amelynek eredményét, mi egy sokkal kifejezőbb és teljesebb, egyetemesebb módon határozzuk meg? Nem hiszem.

 

Tudjuk, hogy a szeplőtelen fogantatás ünnepét Róma csak az 1800-as évek közepén rendeli el, mi pedig Könyves Kálmán óta tudunk arról, hogy ünnepeljük. Urunk szineváltozását is korábban ünnepeljük. A Pray kódex ír róla (1190-es évek), míg a keresztény világban, pápai rendeletre, csak a Nándorfehérvár-i diadal miatt, a magyarok tiszteletére lesz ünnep. Vajon lehetséges, hogy mástól tanult vallás gyakorlásában olyan buzgók legyünk, hogy a tanítónál előbb tartsunk olyan ünnepeket, amelyket ő maga nem is tart arra érdemesnek?

 

Érdekes az is, hogy létezik napjainkban egy Közép-Európai Liturgikus hagyomány, amely nevével ellentétben csak a Kárpátok között él. Lehetne akár, Magyar Liturgukus Hagyomány is. Tudjuk, hogy a Szent István utáni időkben több "pogány" lázadás volt hazánkban. Azt is tudjuk, ezek rendre akkor törnek ki, amikor egyes uralkodóink Német-római hűbérbe akarják adni az országot. Ebben az időben mindenre azt mondták, hogy pogány, ha nem az adott személy egyházjogi szabályai szerint járt el valaki. Pl. a bizánciak szemében mindenki pogány volt aki nem a bizánci szokásjogot tartotta. Ugyan ebben az időben a Habsburgig, magyar király az lehetett, aki a Turul dinasztiából (később Árpád ház) származott és alkalmas volt a feladatra. A gyengébb jellemű királyaink, mint Salamon és Péter, mivel nem tudtak a feladatnak megfelelni, Német-római hűbérbe akarták adni az országot. Ugyanis egy hűbérúr, csak a hűbérurának kellet, hogy engedelmeskedjen. Így megmenkültek volna a népük felé fenálló kötelezettségeiktől. Ezzel a vazallusi esküvel viszont az is következett, hogy egyházilag a Manz-i püspökséghez tartoztunk volna és az ő liturgikus hagyományukat kellet volna követni. Pedig Szent István, saját jogon hozta létre, 10 egyházmegyéből álló egyházát, amit Astrik által be is jelentett a pápának. Ebben az időben a Német-római császár engedélyt kért a pápától, hogy a Manz-i egyházmegye területén egyházügyi kérdésben eljárjon. Érezhető a különbség. Engedélyt kérni, illetve bejelenteni. Nem mindegy. Nos, mindegyik esetben ez fenyegetett volna minket, amely bevezetése ellen fellázadt népünk. A szabadságjogok helyreálltak, egészen a török időkig. Akkor ugyanis a felvidéket megszálló Habsburg újra idegen liturgiát akart ránk erőszakolni. Ekkor a szabad országrészek egycsapásra reformátusokká váltak. Magyarországon mondták ki először a világon, Tordán a szabad vallságyakorláshoz való jogot. Pázmány Péter idejében aztán hirtlen mindenki újra katolikus lett. Meglátásom szerint, ekkor jön létre a ma Közép-Európainak nevezett, Magyar Liturgikus Hagyomány, a Boldogasszony ünnepeinkkel és minden olyan ősi szokással, amely nélkül nem éreztük teljesnek kereszténységünket! Helyére került a böjtünk, a feltámadásunk és más ünnepeink. A magyar hagyomány, az évkörön a 7 Boldogasszony ünnepre volt felfűzve. Ez határozta meg a mindennapjainkat, az éves teendőinket, azok sorát, rendjét... Például: Gyümölcsoltó Boldogasszony, Sarlós Boldogasszony... Nevükben a tanácsuk. Ezzel a régi-új hagyománnyal nagyrészt helyreállt az az ősi magyar kereszténység, amelynek hatása ma is meglelhető hagyományunkban és talán ez az egyik legtisztább keresztény szokásrend.

 

Erre az Istenhitre épült a Szent Korona Tan is.

- Ebben meghatározták, többek között, hogy magyar sereget a király maximum 2 hétig állomásoztathat külhonban. Utána külön alkut kell kötni a harcba hívott sereggel.

- A Szent Korona misztikus teste 3 részből állt. 1. A szakrális tárgyból, a koronából, 2. a Szent Korona - Szent határ elv szerint a korona birtokaiból, (a Kárpátok által határolt terület), 3. az egybegyültek közösségéből, azaz az országlakósokból.

- A Szent Korona birtokait nem lehetett elidegeníteni. Ezeke főként olyan javak voltak, amelyek az országlakósok alap szükségleteit biztosították. Ma ilyen lenne a termőföld, az úthálózat, a vízhálózat, a gáz és villany, illetve telefon hálózat, energia hordozók, a termálvízkészlet, az egészsgéügyi hálózat...

- A jogrend két jogot ismert, a magánjogot és a közösségi jogot. Ha egy esetben mindkettő érvényben volt, akkor a közösségi volt az erősebb.

- Szerződést nem közjegyző előtt, hanem hiteles helyen, az Isten előtt kötöttek.

- A szabadságjogok, mindig kiemelten fontosak voltak, hiszen ilyen korlátozások ellen indultak a "pogány" lázadások (pl.: Vata féle), a szabad költözködési jog miatt törtek ki a parasztlázadások (Budai Nagy Antal féle és a Dózsa féle) és külső ellenség ellen vívtunk több szabadságharcot (A török ellen folyamatos végvári harcokat, a Habsburg ellen az 1703-11-ig tartó Rákoczi szabadságharcot, majd az 1848-49 szabadságharcot, míg a szovjet megszállás és a kommunista uralom ellen az 56-os szabadságharcot.). Ezen szabadságjogok fenntartása miatt bővültek a leírt törvények, hiszen mi is a szívünkben hordtuk az igazságot, mint szkíta őseink.

 

Nyelvünk által mutatott sajátosságaink is vannak amik jellemzik kultúránkat. Először is, míg a német és az angol birtokol (I have, Ich habe), addig mi ezt a viszonyt részeshatározós esettel fejezzük ki. Tudjuk, hogy az itteni javainkat nem tudjuk magunkkal vinni, csak részesülünk az élet áldásaiból. Tudjuk a léten túlit, nem feledkezünk meg a viszonyainkról.

1848-ban nálunk nem megfosztották a nemességet a szabadságjogaitól, hanem kiterjesztették a nemesi szabadságjogokat az összes országlakósra.

Én először Somogyi vagyok, csak aztán Péter.

Előbb lakom Magyarországon, a megfeleléő városban, utcában és házszám alatt.

Talán fontos ez, ha abból indulunk ki, hogy a Schiller Institut szerint a globalizmus problémáira az lenne amegoldás, ha végre rájönnénk, hogy a közösségi érdek fontosabb a mi egyéni hasznunknál! Emlékszünk a Szent Korona Tan ide vágó passzusára?

 

A végén, még egy gondolatsor, hogy a sportolóinkat is jobban értsük, szeressük őket, hiszen minket képviselnek a nagyvilágban, méltóképpen!

 

Dr, Varga Tibor szerint, két féle embertípus létezik: 1. a győzelem tudatú, 2. a kegyelem tudatú. A győzelem tudatú, ha legyőz, akár még az életedet is elveszi, hogy örökre megszabaduljon tőled. A kegyelem tudatúnak éppen elég, hogy legyőzött. A szkítákról leírják a görögök, hogy furcsán harcolnak és legyőzhetetlenek. A harc során megfutnak, majd visszatámadnak és így győznek. A pártusok éppen igy verik meg 2 alkalommal a római légiókat. Ezt tudjuk a hunokról, az avarokról és ezt beszélték rólunk is magyarokról. A két időszak között eltelt vagy 2000 év és még sem tanulták meg rólunk, nem tudtak legyőzni minket. Mindig ki tudtuk használni a kényszeres győzni akarásukat, azt, hogy meg is akartak semmisíteni minket.

 

A kézilabdás lányaink, 7 góllal vezettek a norvégok ellen, 7 perccel a vége előtt. Kikaptunk. A 7 góllal, valójában már legyőzött norvégoknak nem tudtunk újabb gólokat lőni. Ha még 5 percig játszhatunk, "újra" nyerünk. Megalázó vereséget, mi nehezen mérünk az ellenfélre. Ez van. Ehhez kell a taktikát alakítani és soha sem feledni, a meccs a sípszóig szól. Nincs is baj az úszóinkkal, hiszen ők az időt győzik le, nem egy embertársukat.

 

Elhiszem, hogy győzelem tudatú embertársainkat dühíti, a mi, sokszor szinte bárgyú, pipogyának tűnő hozzáállásunk, de másnak fájdalmat okozni, őt bántani, megsemmisíteni, nem a mi kenyerünk. Megmenteni a bajból, segíteni rajta, testvéri jobbot nyújtva, a feltétel nélküli szeretet mentén, egy test-té és egy vér-ré válni azt igen, ERRE VAGYUNK KÉPESEK, MI MAGYAROK!

 

SZILAJ KEMÉNYSÉGGEL, SZABADON, SZABAD AKARATUNKBÓL, MEGVÁLTJUK A VILÁGOT IS HA KELL, MAGUNKAT NEM KÍMÉLVE, MÁSOK JAVÁRA! JÓ LENNE, HA ÉSZREVENNÉNK VÉGRE:

 

ELJÖTT AZ IDŐ, UTÁNAM! MAGYAROK!

 

 

Somogyi Péter

lélekszerelő

Szólj hozzá!

Címkék: mese isten lélek jézus vér krisztus testvér haza szokás hagyomány családfa életfa szkíta vérszerződés

Jóslás, Halak, vagy pengék?

2011.09.05. 15:44 :: Lélekszerelő, MAGYART

 Jövő, eljövendő.

Igen, ez ami talán a legjobban érdekel minket. Mi lesz ezután, mi jön majd ezek után? Mire kell felkészülnünk? Mi várható? Mit tegyünk? Sorjáznak a kérdések a fejünkben. Aztán a válaszok arról árulkodnak, hogy milyen a mi hozzáállásunk az élethez. Ha azt gondoljuk, minden előre meg van írva, mi semmit sem tehetünk, csak el kell fogadnunk amit az élet kirótt ránk, akkor nem nagyon szertnénk felelősséget vállalni a saját életünkért. Sokkal könnyebb mutogatni, másokat, akár a sorsot hibáztatni, mint tenni valamit magunkért. Minnél jobban hiszünk abban, hogy mi irányítjuk a sorsunkat, annál inkább közelebb járunk a valósághoz. Bizony mi alakítjunk a saját sorsunkat! Kezdődik ez akkor, amikor születésünk előtt kiválasztjuk az életfelaldatunkat és a szüleinket. Vajon ezért ki a felelős, ha nem mi magunk?

 

Szóval beleszületünk egy általunk választott élethelyzetbe. A feltételeket mi választottuk. Fixnek tűnnek. Egy ideig talán így is van. Amíg a szüleink döntenek helyettünk. Mutogathatunk rájuk is akár, bár mi választottuk azt, hogy tőlük tanuljuk meg a jókat (tulajdonságokat, szokásokat, megoldási módszereket) és ne tanuljuk el a rosszakat. Ezek után, ha felkészültünk a saját döntéseink alapján irányított, szabad életünkre, a felnőtt életre, akkor mi jövünk. Felnőttként, mi döntünk, az általunk kiválasztott környezetben. A döntéseink határozzák meg azt, hogy a legideálisabb és a legkevésbé pozitív helyzet között mit élünk meg.

 

A döntéshelyzetbe kerülve (ez mindennapos dolog), sokszor úgy érezzük segítségre van szükségünk, hogy a legnagyobb pozitívumot tudjuk kihozni a helyzetünkből és a lehetőségeinkből. Főleg akkor igaz ez, ha a felmerülő döntés látszólag jobban befolyásolja az életünket. Ekkor fordulunk asztrológushoz, jóshoz, látóhoz... Pedig nincs feltétlen szükségünk rá. Tárgyaltuk már azt a döntések kérdésénél, hogy a jó döntést mindannyian érezzük! Nem feltétlen tudjuk, mi lesz a pontos következménye, nem ismerjük a hasznait, de érezzük, belül, hogy ez a helyes. Döntünk, megtesszük és haladunk szépen előre.

 

Nos, a mai világunkban akkora a zaj, hogy nem halljuk a belső hangunkat. Ekkor fordulunk segítségért. Azért, mert jó döntést akarunk hozni.

 

Persze a hatalom is segíti a nagy zaj kialakulását, hogy a belső segítőnk nélkül könnyen befolyásolhatóak legyünk. Gondoljunk arra, hogy az egyes magazinok között, hány értékes és hány bóvli van. A bóvli, akarva vagy akaratlanul elfedi az értékeset. Mondjuk havonta csak egyet engedhetünk meg magunknak. Ezért lehet, hogy csak 5. alkalomra jutunk hozzá az értékesebb darabhoz, miután a korábbiakról kiderült, nem hordoznak értéket, vacakok.

 

Amit még fontos tudnunk, hogy a világunkban mindig minden változik. A testünk sejtjei is lecserélődnek, maximum 7 évente. Ez azt jelenti, hogy 7 éves viszonylatban egy sejtünk sincs, amely a régi lenne. Így aztán semmi sem olyan, mint volt. Se a sejtjeink, se a helyzeteink nem ugyan azok. Ebből következően, nincsen semmi ami biztos!

 

Az asztrológusok a születésünk pillanatában jellemző csillag és bolygóállások alapján mesélnek az életünkben adódó lehetőségekről. LEHETŐSÉGEKRŐL. A születésünk képletét összevetik a jelenlegi állásokkal, ha éves előrejelzést szeretnénk. Így akár napra lebontva is tudnak tanácsot adni az adott kérdésben. TANÁCSOT, nem mást! Közülük a többség elmondaj: "A csillagok csak jeleznek, nem okoznak, mindenki maga dönti el a saját valóságát!" Tőlük is megtudhatjuk, hogy mi az ami a legvalószínűbben bekövetkezhet a jelenlegi helyzetünkben. BEKÖVETKEZHET! Nem biztos, csak lehet.

 

A médiumok, a szellemvilágból kapják az információikat. Attól függően, hogy milyen magas szellemmel vannak kapcsolatban, adnak megbízható információt. De még a legjobb segítők is csak a pillanatnyi állapotnak megfelelő információt adnak. Ezekre az a jellemző, hogy akár 10 percen belül is aktualitásukat veszíthetik. Hiszen, ha valaki a "tervtől" eltérő döntést hoz, akkor az a döntés megváltoztatja minden érintett életét. Ők a legtöbb esetben képeket látnak. Nehézséget okozhat a képek értelmezése és a fordítása is. Nem ugyan azt jelenti egy bizonyos kép a másik emebernek, mint nekünk.

 

A kártyajósok, a kihúzott, vagy kirakott lapok összefüggései alapján adnak tanácsot. A kártyák egyes összefüggései jól meghatároznak helyzeteket, amelyek be is következhetnek. Én jártam úgy, hogy egy kártyajósnál járva a következő információt kaptam. Az ősz kezdetén, szeptember elején egy tűzjegyű nő írni fog nekem és összejövünk. Nagy volt az öröm. Hiszen éppen egy tűzjegyű nő volt az álmaim hercegnője. Ismertem is és nem volt elképzelhetetlen, hogy jelentkezni fog. Ráadásul a jósnő is ezt mondta. Írni fog. Vártam. Meg is jött a levél. Szép, hosszú levél érkezett, egy ismeretlen leánytól. Mint kiderült, tűzjegyű volt. (Tűzjegyű is van 3 féle.) Amit a jós modott igaz volt, bár nem úgy, ahogyan szerettem volna. Tanulságos kis történet, igaz?

 

Mindezek ellenére nem biztos, hogy le tudjuk gyűrni a vágyat a jövő megismerése ügyében. Szóval elmegyünk valakihez, kérdezünk... De kit válasszunk? Hallgassunk a megérzéseinkre! A megérzés jó tanácsadó. A díj mértékét előre tisztázzuk. Ha úgy döntünk, megyünk, akkor a díjról mondjunk le. Könyveljük el, hogy elköltjük és ne bánkódjunk rajta többet, akkor se ha nem azt kaptuk, amit gondoltunk.

 

Az aki segíthet rajtunk egy lehetséges jövő bemutatásával, még egy valamiben jó kell legyen. Tudnia kell a múltat is. Tudnia kell arról, hogy mi történt eddig Veled. De ennél is biztosabb, ha az érzelmeidet is meg tudja mondani. Pontosan azt amit egy adott helyzetben éreztél. Ezt ugyanis rajtad kívül senki sem tudhatja. Ha ez ii stimmel, akkor talán érdemes a tanácsait is meghallgatnod.

 

Van pár dolog, amit nem szabad elfelejtened! CSAK EGY LEHETSÉGES JÖVŐKÉPET MONDANAK EL! EGYET A LEGVALÓSZÍNŰBBEN BEKÖVETKEZŐBŐL. Ha jól figyelsz, segíthet rajtad egy ilyen látogatás. A pozitívumokat érd el, a negatívumokat pedig kerüld el! Ehhez kapsz segítséget attól a segítőtől, ahová fordultál. Ha nem tud tanácsod adni, hogyan kerülheted el a kellemetlen lehetséges jövőt, akkor valami sántít.

 

Tudnunk kell, hogy a jó segítség, a jó tippek, nem újdonságok számunkra. Leginkább csak arra valók, hogy a szerintünk is helyes döntéseket alátámasszák.

 

Sajnos van még egy fontos dolog amit nem árt figyelembe venni. Mi emberek úgy teremtünk, hogy elképzelünk egy helyzetet, beleéljük magunkat. Az ilyen vágyunkat, megélt helyzetünket ismeri fel az univerzum és kezdi el teremteni. Teszi ezt függetlenül attól, hogy amit átélünk, elképzelünk, számunkra negatív vagy pozitív kimenetelű. Így aztán aki nem képes csak a jóra koncentrálni és azt teremteni, hajlamos a rossztól félni és attól rettegve megteremteni azt, az jobb, ha nem megy semmilyen jövendő mondóhoz segítségért.

 

A jövendő mondókat más néven is illetik. JÓSOK. JÓS-ok. Jót mondanak. Pozitívumot. Azt mondják el mit kell tennünk azért, hogy pozitív irányt vegyen a sorsunk. Ez a JÓSok feladata. Segítenek abban, hogy mit tegyünk, hogyan viselkedjünk, miben döntsünk. Ötleteket és lehetőségeket villantanak fel, amelyet aztán vagy megteszünk vagy sem.

 

Elhangzott a médiumoknál a "terv" mint fogalom. Nos, van ilyen, de nem kőbe vésett. Az ember két fő módszer szerint élhet.

0.    Egész életében sodródik, csak utólag reagál dolgokra.

1.    Saját kezébe veszi az irányítást és teremti az életének minden pillanatát.

Ezek között a lehetőségek között élünk, mi emberek. Bármelyiket választhatjuk. Az első esetben olyan életet élünk, amelyet az asztrológus, médium, jós "előír" nekünk. Ha azonban belevágunk a tudatos életbe, ha figyelünk, tudatosan választunk, döntünk, ismerve a saját felelőségünket az életünkre nézve, akkor a második módszer felé haladunk. Ha teljesen tudatában vagyunk, életünk minden pillanatának, akkor tényéleg mindent, mi magunk teremtünk, úgy hogy ennek tudatában is vagyunk. Mi választunk, hogyan akarunk élni. Tudjuk, a meg nem hozott döntés is döntés, annak is vannak következményei. Így aztán saját döntésünk, hogy másokat hibáztató, másra mutogató életet akarunk élni, vagy a kezünkbe vesszük a sorsunk irányítását.

 

Egy biztos:

 

Segítséget, jövendőmondótól, csak olyan kérjen, aki változtatni akar a sorsán, nem pedig alibit keres a semmittevésre! Aki eldöntötte, hogy elege van az eddigi helyzetből és előre akar haladni az élete útján, beteljesítve az eredeti vállalását, azt amivel leszületett, amit az Istennel együtt, vele egyetértésben választott, az akár segítséggel, akár nélküle eléri célját és megelégedett, boldog életet élhet!

 

Mi magunk döntünk, hogy halak leszünk, akik csak tátognak és vannak a vízben vagy pengék, akik hasítják a vizet! (A gondolat Radics Bélától származik)

 

Somogyi Péter

lélekszerelő

Szólj hozzá!

Címkék: jövő tipp segítség döntés isten hit út ima akarat sors karma szabad lehetőség jóslás cél irány terv jós jövendőmondó okozat

Bemutatkozó nap az Angyalszív szervezésében

2011.08.12. 16:06 :: Lélekszerelő, MAGYART

 

 

Hallgasd meg, kinek az élete lendíthet az életeden! 



 

 
Bemutatkozó NYÍLT NAP
Augusztus 13.-án 10.00-17.00-ig a Sziddhárta Közösségi Házban
 

Ha olvastad a blogjainkat, láttad az írásainkat, vagy ismerősödtől hallottál már rólunk, akkor nem kérdés, hogy itt a helyed. Ha még nem, akkor hallgasd meg, kinek az üzenete lendíthet az életeden!


Program

10:00 - 11:15 Gál Judit - Karma asztrológia

11:30 - 12:45 Somogyi Péter - Lélekszerelés, hagyományőrzés

13:30 - 14:45 Palacskó András - Elengedés, mátrix energetika, kapcsolatteremtés

15:00 - 16:30 Homolai Sándor - Didgeridoo, hangtál, meditáció


Részvételi díj: 1990 Ft/ egész nap

Helyszín: Sziddhárta Közösségi Ház VI.ker, Bp. Andrássy út 98.Gesztenye terem a földszinten

Kedvezmény: belépőd árát beszámítjuk tanfolyamaink árába, amennyiben a nyílt napon jelentkezel valamely őszi tanfolyamunkra.


Jelentkezem a nyílt napra!


Palacskó András

Húsz éve foglalkozom ezotériával, a legtöbb ismert módszert

tanultam, esetleg tanítottam is. Jelenleg három fő módszerrel segítem a hozzám fordulókat: Elengedés, Kapcsolatteremtő Gyógyítás, Mátrix Energetika.

tovább Palacskó András oldalára >> 


             

Somogyi Péter

Mottóm: "Hiszem, hogy lelki egészségünk,

meghatározza ittlétünk

minőségét és hosszát. Meggyőződésem, hogy

minden betegségnek lelki

oka van."

tovább Somogyi Péter oldalára >>

 

                                           

Gál Judit

Mindig is azt vallottam, hogy a kiindulópontnál és a célnál sokkal fontosabb az úton járni, s ehhez továbbra is a legkitűnőbb kísérő számomra az asztrológia..

tovább Gál Judit oldalára >>

 

Homolai Sándor

Egy meleg verőfényes júniusi napon, kertünkben a vasárnapi ebéd után ejtőzve megmagyaráz-

hatatlan érzés kezdett erősödni bennem. Mintha valami ősi parancs hajtott volna. Csináljak egy fa csövet. Ez így eléggé érthetetlennek tűnik -mert hogy az is

volt-. De az érzés egyre erősödött, mígnem egy kiszáradt almafa egyik ágában testesül meg az érzésem. Nosza, hozzá is fogtam az alkotáshoz...

  

Szólj hozzá!

Címkék: ezotéria isten gyógyítás tanítás nyílt nap ismeret angyalszív

Szeretnénk, vágyunk, akarunk és a végén függünk!

2011.07.06. 17:30 :: Lélekszerelő, MAGYART

 Mindannyian emlékszünk rá, hogy ki felelt annak idején az iskolában. Aki nagyon nem akart felelni, mert tudta, hogy nincs eléggé felkészülve, na őt biztosan felszólították. Meg is kapta a nem kívánt jegyet. Szinte kivétel nélkül. Tehát amit nagyon nem szeretnénk, amitől félünk, az megtörténik velünk.

 

Az ifjúsági táborban olyan feladatot ajánlottak elvégzésre, ami nagyon feküdt volna. Nagyon szeretted volna, nagyon akartad, a végén még se Téged választottak! Amit nagyon, szinte görcsösen akarsz, azt nem kapod meg!

 

Milyen fura, olyan, mintha fordítva működne a világ. Ha nem kell, akkor a tiéd lesz, ha meg akarod, nem jutsz a közelébe sem. Mi lehet akkor a megoldás.

 

Amikor NEM akarsz valamit, akkor két dolog is bekövetkezik. Kutatások alapján megállapítható, hogy a vezérlő rendszerünk, mintha nem értené a nem szavunkat. Tehát, ha azt mondjuk, „NEM akarunk” felelni, akkor ezzel azt nyilvánítjuk ki, hogy felelni szeretnénk, „akarunk”.

 

Megállapítható az is, hogy egy beszélgetésben akkor érezzük magunkat jól, ha a résztvevők között miránk is elég figyelem jut. A figyelem, ez szintén bizonyított, egyfajta energiát közvetít. Akire figyelnek, az energiával töltődik fel. Tehát, attól érezzük jól magunkat, hogy ránk is oda figyelnek, a közösségben mi magunk is töltődünk.

 

Tehát a fenti esetben a „nem” szó nem szerepel a kinyilatkoztatásunkban, és a maradék pedig az általunk, részére biztosított állandó figyelem által, erősödik. Ami energetikailag erősödik, annak a bekövetkezése sokkal valószínűbb, mint az energetikailag gyönge eseményeknek. Például, ha sokan akarnak háborút, akkor az valószínűleg bekövetkezik, mert a háborútól félők is az ő malmukra hajtják a vizet. Igazi ellenpólust csak a békét óhajtók, a békét erősítők jelentenek.

 

A túlzott akarattal pedig az a baj, hogy görcs és ezáltal függőség alakul ki. Mondhatnánk erre, hogy a nagy akarat az jó, hiszen az akaratunkkal, figyelmet és ezáltal erőt adunk a kívánt eseménynek és ezáltal az bekövetkezik. Sajnos ez nem így van. Mert a folyamatos és görcsös akarás előbb utóbb oda vezet, hogy elkezdünk függni a céltól. Ennek több rossz következménye is van. A függés következtében, sok esetben előfordulhat, hogy túlzottan előre haladunk, gondolatban, a jövőben és így már nem a kitűzött cél, hanem valami későbbi utópisztikus valóság lesz az amely lefoglalja a figyelmünket. Ez pedig erő átcsoportosulást és eredménytelenséget okoz. A másik, szerintem nagyobb baj, hogy ha túlzottan akarunk valamit, akkor szinte bele lovaljuk magunkat a megvalósult helyzetbe. Ilyenkor viszont megjelenik a félelem. Mi lesz, ha még sem valósul meg amit akarunk. Mi lesz, ha ezáltal további lehetőségektől esünk el, vagy csak elmarad a megélni kívánt élmény. Nos, a megjelenő félelem, megint erőátcsoportosulást eredményez és egy másik, a kívánttól eltérő, ellentétes eredményt okoz!

 

Mit is kell hát tennünk, hogy a teremtésünk a megfelelő legyen. Figyelembe kell vennünk azt, hogy mi a teremtés rendje. Erről már többször írtam. „Segíts magadon és az Isten is megsegít!” – hangzik a mondás. „Tedd meg az egyik felét, hogy Isten hozzátehesse a magáét, a másik felét!” – mondja a Hagyaték táltosa. Szóval, az első, hogy felmérjük, mit tehetünk és az a legjobb tudásunk szerint elvégezzük. De mit tegyünk ez után? SEMMIT! Bizony semmit. Akkor semmi dolgunk? Nos, ez nem teljesen igaz. Tettekre már nincs szükség, de a megfelelő tudatállapot az szükséges. Egy megfelelő viszonyulást a dologhoz létre kell hoznunk. Ez pedig úgy hangzik: „Ha megtetted a magadét, a többit ajánld fel az Istennek!”

 

Müller Péter, Ji Csing című könyvében olvasható egy pár gondolat az indián esőtáncról. Ilyenkor ugye az történik, hogy a varázsló vezetésével, megkérik a Teremtőt, hogy adjon esőt. Majd ezt meg is ünnepelik, mintha már megtörtént volna az esemény. Aztán ezt látszólag elfelejtik, többet nem törődnek vele. Nem törődnek vele, hiszen már nincsen mit tenniük. Felsorolták az érveket a Teremtő felé, hogy miért kell az eső. Megkérték őt, hogy adja meg azt nekik. Sőt, hálát is adtak érte, hiszen tudják, „Az Isten embert teremtett a saját hasonlatosságára, hogy uralkodjék a világ felett.”. Ebből következően a Teremtő annyira szereti őket, mint anya a gyermekét és úgy is megadja mit kért. Ebben a pillanatban történt meg az amit az előbb úgy fogalmaztam meg. Hogy ajánljad fel az Istennek. A felajánlás az több dolgot is eredményez és jelent.

  1. Beszünteted a további tevékenységet az adott ügy sikeréért, hiszen minden tőled telhetőt megtettél.
  2. Hiszed, a teremtés rendje szerint, a megvalósulást.
  3. Mivel nem teszel semmit, lemondasz a cselekvésről, elengeded, mind a tetteken való gondolkodást, éppen úgy mint a hited okán a megvalósuláson való morfondírozást, aggódást…
  4. Átadod az irányítást.

 

Ebből jól látszik, hogy az Isten felé történő felajánlás az pontosan megfelel a ma oly divatos, pontosan kivitelezett, ELENGEDÉSnek. Nekem meggyőződésem, hogy az elengedés hit nélkül nem hat eléggé, nem hoz eredményt. Ha nem hiszed el azt, hogy segít, akkor nem is fog. De számomra sokkal szimpatikusabb, ha az Isteni rendbe vetett hit az, ami a teljes, valós és nem csak mondogatott elengedés alapja. Bár tegyük hozzá, mind a mantrázás, mind az önhipnózis hatékony módszer. De ha egyszer, úgy igazán, lélekből sikerül a problémát elengedned, miután a magadét megtetted, biztos lehetsz a sikerben. Mert ugye ha nagyon szeretnél nyerni a lottón, bármilyen szuper módon is engeded el az eseményt, addig nincsen esélyed nyerni, míg nem veszel egy szelvényt, amelyet megfelelően kitöltve leadsz a lottózóban.

 

Keress egy célt (amely esetleg másnak is hasznos, nem csak neked), a nyereménynek! Vegyél egy szelvényt, majd a kitöltött, leadott szelvényedet felejtsd el nyugodtan. Bízz Istenben, hogy a kitűzött cél megvalósulásának az érdekében megsegít téged! Bár hiszel a sikerben, de azért ne felejts el, 90 napon belül egyszer elmenni és megnézni, nyertél-e! Attól függően mi az eredmény, folytathatnánk az írást, oldalakon keresztül…

 

Nyerj, lazán!

 

Somogyi Péter

lélekszerelő

Szólj hozzá!

Címkék: szerencse isten teremtés lottó figyelem energia erő alkoholizmus ima akarat véletlen függés felajánlás elengedés tett szándék megvalósulás

Válj felnőtté! Teremts új világot! Nem unod még a függőséget, hogy Neked sem megyjobban, mint szüleidnek, esetleg még annyira sem?

2011.06.24. 14:55 :: Lélekszerelő, MAGYART

 Ismereteim szerint az embernek két nagy feladata van az életben. Az egyik egy személyre szabott feladat, amely mindannyiunk sajátja. Ehhez jön még egy családi feladat is. Ez olyan dolog, probléma, amely, sok esetben generációkon át húzodik, öröklődik a család egyik tagjáról a másikra. Amolyan családi örökség. Mindaddig ismétlődik ez, amíg valaki meg nem oldja.

 

Mielőtt leszületünk, élettervet készítünk. Ez amolyan irányt mutató tervezet. Tartalmaz kötelező feladatokat és szabadon választottakat. A szabadon választottak megoldása halasztható egy másik életre, míg a kötelezőek mindenképpen megoldást kívánnak. Amennyiben mégis el akarnánk kerülni a feladatot, akkor halálos betegséget okozunk magunknak. Ez azt jelenti, hogy ekkor még egy huszárvágással visszatérhetünk az életutunkra. De ha ezt nem tesszük meg, akkor véget ér a földi életünk. Történik ez azért, hogy az életünk során ne kövessünk el annyi számunkra kedvezőtlen dolgot, amely már a következő életeinkben való előrehaladást is akadályozná. Ezért halunk meg, önvédelemből. Természetesen ezeket a sarkos élethelyzeteket is elkerülhetjük, ha az esemény által megtanulandó dolgot előbb megtanuljuk. Erre azért van esély, mert mondjuk egy balesetnek is vannak előzményei. Olyan jelek, amelyek mutatják a kívánt változás irányát. Ha a jelzéseket adta iránymutatást figyelembe véve lépünk és tanulunk, elkerülhetünk, akár egy tervezett, súlyos balesetet is.

 

Egy élethez természetesen szülőket is választunk. A másvilágon még azt éljük meg, hogy Isten körülvesz minket, gondoskodik rólunk, bármire legyen is szükségünk. Miután megszülettünk, azt tapasztaljuk, hogy a szükségleteinket 2 személy, az édesanyánk és az édesapánk látja el. Logikus a párhuzam. ŐK AZ ISTEN, ŐK ISTENEK. Aztán idővel rájövünk, hogy ők nem tökéletesek. Van egy csomó dolog amit nem tudnak megoldani. Mimvel ők az Isten szerepét töltik be, így több tévedés is keletkezik. Először is, azt látjuk, hogy az Isten nem mindenható. Így aztán vannak olyan dolgok, amiben nem tud segíteni. Elveszíti mindenhatóságát és ezzel a mi teremtő képességünk is lecsökken. Hiszen amiben nem képes segíteni, azt egy idő után nem is kérjük. A segítség megkapásának viszont feltétele, hogy kérjünk segítséget, majd fogadjuk el és magunk is tegyünk valamit. Megharagszunk a szüleinkre, mert nem tökéletesek. Hiszen azt várnánk tőlük, mint jó Istenektől, hogy minden sikerüljön nekik. Sőt függünk is a véleményüktől, jobban, mint másokétól. Pedig ők is csak emberek, tévedhetnek és igazuk sincs mindig.

 

Megállapítható, hogy a szüleink, akik szintén "csak" emberek, mint mi, jó és rossz

tulajdonságokkal egyaránt rendelkeznek. A mi dolgunk, hogy az életfeladatunk

beteljesítéséhez szükséges jó tulajdonságokat eltanuljuk tőlük, éppen ahogyan a rosszat pedig nem volna célszerű. Jobb, ha elfogadjuk, minden szülőtől tanulható jó és rossz egyaránt. Ezért választottuk őket.

 

A szüleitől, kétféle ember függ igazán, teljes mértékben: 1. a szüleiket másolók és 2. A szüleik viselkedésével ellenkezőt cselekvők. Mindketten egyaránt függnek a szüleiktől, hiszen így vagy úgy a szülői viselkedések határozzák meg a tetteiket. Tudatos életet, ilyen állapotban nem élhetünk. Ahhoz, hogy felnőtté váljunk, tudatos döntéseket kell hoznunk, nem elég, ha másoljuk az otthonról hozott mintát. Ezt pedig úgy érhetjük el, ha a döntéseinket mérlegre tesszük. Megvizsgáljuk, hogy másolunk-e, esetleg ellenállunk, vagy saját akaratból döntünk az adott kérdésben. Ha már elkezdjük figyelni a döntéseinket, nyert ügyünk van, mert a figyelem már tudatosságot von maga után. Így, ha számunkra nem megfelelő döntést hoztunk, akkor a következő hasonló helyzetben, amikor újra tudatosak vagyunk, egy másik döntést hozhatunk. Mikor az életünk döntő kérdéseiben eljutunk a tudatosságig, akkor válunk felnőtté, igazán. Akkor is ha előtte már csúcsvezetők, vagy szülők, vagy bármi más felnőttnek tűnő dolgot elvégeztünk.

 

Példákat is próbálok gyűjteni. Fontos például, hogy a döntéseinkben ne szerepeljen érvként, hogy "mit szólnak majd a szüleim". Ezzel szemben inkább azért tegyünk meg valamit, mert azt mi helyesnek tartjuk és jó érzéssel tölt el bennünket, ha megcselekedjük. Persze nem baj, ha eközben nekik is tetszésükre van a döntésünk. Mégis fontos, hogy ne a véleményüktől való félelem irányítson minket! A FÉLELEMBŐL HOZOTT DÖNTÉS, SOHA SEM VEZET JÓRA! A helyes döntés a bensőnkben okoz jó érzést, nem a szülői vagy külső dícséret által! Annál is inkább, mert valami attól még nem igaz, mert sokan állítják! Gondoljunk csak a Király új ruhája című mesére. Ott is csak a kisfiú kiálltott fel: A király meztelen! Csak ő nem volt beavatva a hazugságba, ő nem félt kimondani a nyílvánvalót. Sokszor lenne jó napjainkban egy kisfiú jelenléte, aki őszintén kimondja a valóságot, hogy ne hazudjunk már tovább magunknak.

 

A döntéseink vizsgálatánál sokat segít, ha tudjuk, szüleink, illetve testvérünk és mi magunk is milyen játszmát játszunk. Induljunk ki a mennyei prófécia 4 fő csoportjából: 1. megfélelmlítő, 2. vallató, 3. zárkózott, 4. szegény ÉN. A megfélemlítő ellentéte a szegény Én. A vallatóé a zárkózott.

 

Az egész a figyelem megszerzéséért zajlik. A figyelem = energia, amely éltet minket. A figyelemfelkeltés önző játszmái a fentiek. A vallató, beszólogat, számonkér... Ezzel hívja fel magára a figyelmet. A zárkózott erre azzal felel, hogy nem válaszol, elzárkózik. Aki tovább bírja az jut többlet energiához. Ő érzi magát jobban. Így aztán, ha az egyik szülő vallató, akkor valószínűleg a másik zárkózott. Mert egy játszmához mindig két fél kell. Mivel a két szülő minkét mintát képviseli, így a gyerekek egyike ilyen, másika az ellenkező játszmájú lesz. Persze mindannyian, akár több játszmát is játszhatunk, ha a "szükség" megköveteli, de van azért egy meghatározó taktikánk. A hozzánk közelebb álló szülő ellentéte.

 

Sokan ennek megfelelően a szülőknek megfelelő párt választanak, mert vele tudják folytatni a játékot. Így fordulhat elő, hogy az alkoholista apa leány gyermeke, szintén egy alkoholista (menekülő) férjet választ. Majd az ő leányuk szintén és így tovább. generációkon át.

 

A figyelem azonban más módon is megszerezhető. Például megfelelő szeretettel teli viselkedéssel. Ha mi fegyelünk a másikra, ő is fog ránk... Ha mi adjuk neki amire szüksége van, nagy valószínűséggel ő is adja nekünk. Ha mi kiszállunk egy játszma körből, akkor megszűnik a "játék", egymás kihasználása. Ilyenkor előfordulhat, hogy a társunk is abba hagyja a taktikázást. De az is, hogy keres magának egy új játszótársat. Nekünk kell döntenünk. Az ellentét játszmát, azért válasszuk magunknak, mert amit megszokunk azt megszeretjük. Kényelmes az ismert közegben küzdeni. Félünk, mihez kezdenénk egy másik közegben? Egy játszma mentes övezetben? Vajon ott is megállnánk a helyünket? Vajon ott is hozzájutnánk, a számunkra szükséges energiákhoz, erőhöz? Ettől való félelmünk, sokszor erősebb, minden olyan elrettentő korábbi eseménynél, amely megváltoztatásába fognunk kellene. Így maradunk. Szenvedünk. Mert bár rossz, de biztos! Félünk a változástól, az ismeretlentől! Mint a HAGYATÉK mondja: "Jobban félünk attól, hogy mi lesz majd velünk a rengetegben, mint hiszünk abban, hogy ha az erdőig elsegített minket az Úr, akkor majd aztán is segítnei fog bennünket."

 

Szerintem az életfeladatunk ma már teljesíthetetlen gyermeki viselkedéssel! Fel kell nőnünk, hogy felelős döntések sorozatával jussunk el a kijelölt, pontosabban általunk választott célig! Csak így növekedhetünk igazán a szeretet képességében. Előre fel, nőjjetek fel! Egyénenként, családként, nemzetként és emberiségként egyaránt, hogy méltóak lehessünk az Isteni bizalomra, hogy ne elveszejtsük a Földet, de megmentsük, az Isteni célnak megfelelően, felelősen uralkodva rajta, szolgálva mindannyiunkat!

 

Somogyi Péter

Lélekszerelő

Szólj hozzá!

Címkék: család függőség döntés isten szülő félelem valóság hit ügy figyelem szeretet taktika igazság szokás pár tudatosság alkoholista cél játszma

Az igazi

2011.06.23. 16:28 :: Lélekszerelő, MAGYART

Rengeteg a vita arról, van-e ilyen, vagy sincs. Ha van, hogyan lehet rátalálni. Sok elmélet és gondolat forog a téma körül. Természetesen nekem is van erről véleményem. Mindenképpen elmondom, mire alapozom és mi az. De valószínűleg az egyik legérdekesebb, hogy le is tudom rajzolni az ideális párkapcsolatot. A rövid időre való tekintettel, pár tanács mellett ezt is szívesen megosztom Önökkel, hiszen életünk egyyik legfontosabb döntése, hogy kivel éljük meg az élet egyik legnagyobb csodáját, az ÉLET TEREMTÉSÉT!

 

Somogyi Péter

lélekszerelő

 

A fenti címmel és alcímmel előadásom lesz az EzoTér szervezésében a Szerelmes Duett napon.

Jelentkezni lehet a:

 

http://www.szerelmesduett.com/pages/page.php?pa=df96e3b3-6325-a3c4-a49d-4db8902fa2e3&sr=t63Kq0

 

címen. De lehet, ezzel már elkéstem. :-)

 

Minden esetre mindenkit szeretettel várunk!

 

Somogyi Péter

lélekszerelő

Szólj hozzá!

Címkék: szerelem kapcsolat pár igazi házasság társ férj feleség szerelmes duett

Húsvét vasárnap - HATÁRKERÜLÉS Dobogókőn

2011.04.10. 20:37 :: Lélekszerelő, MAGYART

 Immáron 3. alkalommal szert tartunk Dobogókőn, Krisztus feltámadásának hajnalán. A Szent Korona - Szent Határ elv mentén körülkerüljök Dobogókőt megszentelve azt.

 

Találkozó:

 

Április 24-én, VASÁRNAP HAJNALI 5 ÓRAKOR a Zsindelyesnél (sípálya)

 

A program ca. 3 órát tart, 9-ig vége lesz. Kérem mindenki öltözzön melegen, mert tavaly sokan fáztak. A határkerülés végén áldott sonkát és kenyeret fogyasztunk. Melegedésre (erre remélem nem lesz szükség), reggelire a Zsindelyesben van mód. Reggelit a dobogoko@gmail.com címen Lőrincz Lászlónál lehet rendelni.

 

Kérdéseket a somogyi@magy-art.hu címen várom.

 

A szertartáson elhangzó imák:

 

Urunk Istenünk, mennyei Atyánk, áldott legyen a Te neved,

mert eljött már a Te országod, mivelünk és mibennünk,

és tudjuk, hogy bántódásunk nem eshetik többé,

mert megszabadítottál minket,

és erőt adtál az élethez, mely Téged dícsér Urunk,

örökkön örökké, Ámen

 

illetve az Angyali üdvözlet, a "bűnösökért" szó nélkül.

 

MIndenkit szerettet várunk!

 

Somogyi Péter

Szólj hozzá!

Címkék: húsvét isten jézus vasárnap szent feltámadás krisztus ima szer szent korona dobogókő sípálya határkerülés szent határ

Idő, gyorsulás, feladat, múlt, jövő? Álmok, hiedelmek és a valóság

2011.04.08. 18:59 :: Lélekszerelő, MAGYART

 Adódnak az életben olyan kérdések, feladatok, amelyek megoldásához nem elég egy élet tapasztalata. Több kell hozzá 70 év tudásánál. Sok esetében 3-4 generáció tapasztalata is szükséges. Ilyen tudást hordoz a hagyomány.

 

A Hagyatékban az időről a következőt tudhtajuk meg, miközben a szép magyar jövendő beköszöntét tudakolja Bogát a táltostól, István király idejében:

"- Az Úr nem ösmer időt - felelte a táltos csöndesen. - Öneki száz esztendő vagy ezer esztendő mindössze egy pillanat. " Csupán csak egy pillanat.

 

Bizony ebből az idézetből is kiderül, az Isten világában másképp számolják az időt. Vagyis, nincsen is, hiszen 100 esztendő vagy 1000 esztendő egyre megy. Tehát ebben a mi világunkban van csak ilyen nagy szerepe az időnek. Már írtam, hogy az idő az amit nem lehet pótolni. Ami elmúlt az elmúlt. Ami az adott időben nem teljesül, nem valósul meg, az az állandó változás miatt már csak módosult formában vagy egyáltalán nem történik meg. Szomorú ez, de igaz. Azt is tudjuk, hogy az utóbbi években az idő gyorsulni látszik. De tegyük hozzá, csak a mi világunkban. Napjainkban a döntéseinket ca. 30%-kal gyorsabban kell meghoznunk, mert hamar lemaradunk a lehetőségről. Sokak szerint, az idén márciustól még gyorsabban zajlanak majd az események és rákényszerülünk a pillanat tökéletes megélésére. Azt már azonban most is megállapíthatjuk, tapasztalati tény, hogy a helyes döntés meghozatala után, felgyorsulnak az események és az egyik nagyszerű fordulat után jön a következő és így tovább. A jó döntés következtében a megvalósulás szárnyakat kap.

 

Az idő ilyen mértékű gyorsulása lehetséges, éppen úgy mint az a feltételezés, hogy a magyarság most kezdi majd meg annak a különleges feladatnak a végrehajtását, amely ősidőktől fogva belé van kódolva. De vajon ez tényleg valami újdonság, ahogyan hinni szeretnénk? Valami új, amire nem is számítunk, egy megdöbbentő csoda? Lássuk.

 

Tudjuk, hogy a Titok című mű részletesen tárgyalja a teremtés folyamatát, elmagyarázva, mit, hogyan kell csinálnunk. Ezek szerint el kell képzelnünk a kívánt helyzetet, átélve azt és kiküldeni vágyunkat az univerzum felé, rábízva a megvalósulást. Még azt is elmondják, csak olyat képzeljünk el, aminek a megvalósulását el tudjuk hinni. Hibátlan felfedezés. A világ nagyobbik részének, aki elveszett az anyag hajszolásában és totálisan függ annak logikus korlátaitól. A mi hagyományunkban a leányok 6 éves koruktól elkezdik HÍM-ezni a kelengyéjüket. Elkészítik az ágytakarót, az ágynaműt ahhoz az ágyhoz, ahol ők a szerelmükkel, a saját királyfiúkkal beteljesítik szerelmüket. Minden vágyukat bele hímezik az egyes kelengye részekbe. Így aztán nem kérdés, hogy számukra el is jön a várva várt szerelem. Ez a hagyomány nagyon régi. Több száz éves, de talán több ezer is. Vajon akkor a felfedezés új, a tudás új, vagy régi? Persze tudjuk, a film is úgy kezdődik, hogy egy régi módszerről van szó, amit kevesek ismeretek csak a világon, no és szerintünk minden magyar.

 

Felmerül a kérédés, hogy vajon mi lehet a magyarság feladata a világban. Sokunk szerint nemzeti feladatunk nem egy új dolog, nem valami csoda, hanem a már ismert hagyományok értékeinek a felismerése és azok helyes alkalmazása a mindenkori körülmények között. 2005-ben a Schiller intézet előadást tartott a klubbomban a globalizmus káros hatásairól és azok megoldásairól. Az eredmény fúrcsán hangzik. Rá kell jönnünk végre, hogy a közösségi érdek előbbre való az egyéni érdeknél. Megint egy újabb felfedezés, bár a legalább 1000 éves Szent Korona Tan szerint, amelyben, ha a magánjog és a közösségi jog egyszerre volt érvényben az adott esetben, mindig a közösségi jog volt az erősebb, a magánjoggal szemben.

 

Ezt mutatja egyébként a nevünk használata és a lakcímhasználatunk is. Mi, ha bemutatkozunk, először a legkisebb közösségünk a családunk nevét említjük. Lakhelyünk megadásakor előbb a település, majd az utca és csak utána a házszám, a mi pontos címünk az, amely a hozzánk való eljutást segíti. A közösségtől haladunk az egyén felé.

 

Heidegger szerint az emberi élet legnagyobb korlátja a nyelv, amelyet beszélünk, mert az határozza meg, hogy mit hogyan élünk meg, miről milyen módon gondolkodunk, mit hogyan teremtünk. Az angol és a német birtokol (I have, Ich habe), mi ugyanezt részeshatározós esettel fejezzük ki. Mi csak részesülünk a dolgokból, mintha tudnánk, hogy halálunk után nem vihetjük magunkkal az itteni javainkat. Nyelvünk mellérendelő, viszonyainkat nem az alá és fölé rendeltség határozza meg.

 

Jelentős jelképünk a napkereszt vagy körkereszt. A teremtés rendjét szimbólizálja, szerte a világban. Minden kisgyerek rajzolja, mint Istentől eredő tudást. Azonban csak a mi hagyományunk őrzi olyan sok formában ezt az ősi jelképet a gyerekkoron túl. Ezt a jelképet őrzi a keresztszemes öltés, felülről a Szent Korona, az adventi koszórú, a falusi házioltár, a jurta, a parasztház...

 

Népünk a mundán asztrológia szerint a nyilas jegyéhez tartozik, haladási iránya az ikrek. Az ikrek, a testvérség megtestesítője. Népmeséink szereplői a megfelelő csillagjegy tulajdonságai szerint viselkednek. A mi népmeséinkben kozmikus rend uralkodik. Így a Fehér ló fiának édesanyja, tüzet, parazsat eszik (a nyilas tüzes jegy), gyermekét háromszor 7 évig szoptatja. (Spirituális szempontból 21 éves korára lesz felnőtt egy ember. Addig édesanyja energiatesteit használja.) Fehér ló fia, útja közben, az erdőben rátalál a griffmadár fészkére, aki ősi ellensége. Ekkor hatalmas jégeső keletkezik. A dilemma a következő: 1. elmeneküljön, mert jön haza a griff és megöli, de akkor elpusztulnak a fiókák, 2. ködmönét a fiókákra terítve megvédi őket a jégeső okozta haláltól, olyan áron is, hogy akár a griff megöli, ha közben hazatér. Hősünk a másodikat választja. Megmenti a fiókákat. Papp Gábor ezt ingyen kegyelemnek nevezi, de hívhatjuk egyszerűen feltétel nélküli szeretetnek is. A griff aztán nem öli őt meg, sőt elviszi, ahová kéri. Az útja során megismert barátait megmenti, akkor is, amikor ők cserbenhagyják őt a menekülés közben. Szeretet feltétel nélkül. Barátság, testvérség vér szerinti rokonság nélkül. Éppen mint a Krisztusi üzenetben. A szent áldozással, Krisztusban testvérré válni, igaz szeretettel, bárkivel, a feladat.

 

Mi magyarok már a hazatalálás idején is vezetjük a fiú rokonság fáját, a leányági rokonság fáját és a lelki rokonság fáját. A lelki rokonok olyan testvérek, akiknek a testvérsége az égben köttetik és ezért gyermekeik egymással nem házasodhatnak, éppen mint a vérszerinti rokonok esetén. Ennek a lelki rokonságnak néphagyományi megfelelője a komázás-mátkázás.

 

A horvát uralkodócsalád kihalásával, az országot fel akarják osztani. Szent László királyunk bevonul Horvátországba, haderővel megszállja azt. Nyugati gyakorlattal levezényelve az eseményt, ma már se Horvátország, se horvát nép nem lenne. Gondoljunk csak az indiánokra... Mi ezzel szemben olyan megállapodást kötünk velük, hogy nem csak a királyunk lesz a közös, de az ő első emberük lesz a közös ország második közjogi méltósága. (Nádor, Horvát bán, ...)

 

A török, rokoni múltra hivatkozva, felajánlja a sértetlenséget, ha átengedjük őket és velük harcolunk a nyugat ellen. Hazánk hősi harcot vív, magára hagyottan, Európa védelmében. Köszönet nélkül marad tettünk, éppen úgy, mint 56-ban. Nem segítenek a habsburg ellen vívott szabadságharcunkban sem és a szovjet elleni harcban sem. Persze üres igérgetések voltak szép számmal, de segítség semmi. Pedig az 56-os események, a szovjet megtorlás, miatt hullik szét a kommunista internacionálé és menekül meg Európa a szovjet hatalomtól.

 

Elismerést, köszönetet soha sem kapunk, de mi keblünkre öleljük a barátkozót, megvédjük a gyengét, kiállunk az igazságért, a szabadságért, ha életünket kell adnunk érte, akkor is. "Az igazság szabaddá tesz..." - Jézus Krisztus. Mindig vannak azért értők, szívükben érzők, akik aztán velünk halnak a magyar szabadságért, mint 1848-49-ben látjuk az aradi vértanúk soraiban lévőket. Szívünkben hordjuk az igazságot, mint őseink, a szkíták. Értékeinkkel nem kérkedünk, elismerést nem koldulunk, ha kell némán is megvívjuk harcunkat, Istennel a hazáért, a világért, hogy fennmaradjon Szent Magyarország, akit mi nem, de a középkori világ Archiregnumként (főkirályság) tisztelt és félt, mert az általunk hordozott és őrzött földi rend, amely az égi leképezése, a világ egyetlen esélye a feltámadásra! Az egyetlen esély, hogy elkerülje a kataklizmát, a végitéletet! Tartsunk ki, hogy legyen még idejük eszmélni, az értékre felfigyelni és változtatni, hogy az emberiségnek boldogabb jövendője legyen!

 

Keretbe, kiemelve lenne rá szükség, hogy érthető legyen az írás fenkölt stílusa -

/A Szent Korona Tan szerint, amely egy szokásjog írásba foglalt valósága, az emberhez méltó élet mindenkinek jár. Az ehhez szükséges javak nem elidegeníthetőek, magánkézbe nem kerülhetnek. Ma ilyen lenne a termőföld, úthálózat, ivóvíz-készlet, egészségügy, telefon, posta, vasút... Ezek a Szent Korona birtokai, amelyek sem a király, sem az országgyűlés által nem elidegeníthetőek. Ez a rendszer bár nem szolgálja a profitmaximalizálást, de lehetőséget ad egy emberhez méltó életre. /

 

Somogyi Péter

lélekszerelő

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: nemzet isten teremtés újdonság tudás idő titok haza hagyomány lehetőség globalizmus gyorsulás táltos szent korona tan

süti beállítások módosítása